Országspecifikus ajánlások, 2015: erőfeszítések az élénkülés támogatásához

a beruházások fellendítésére, a szerkezeti reformok végrehajtására és a költségvetési felelősség érvényesítésére. A 2015-ös országspecifikus ajánlások sikeres végrehajtása kulcsszerepet fog játszani abban, hogy Európa visszatérjen a fenntartható munkahelyteremtés és növekedés pályájára, és kevésbé függjön a gazdasági élénkülést jelenleg tápláló külső, ciklikus tényezőktől.

Valdis Dombrovskis, a Bizottság euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnöke az ajánlások elfogadása kapcsán a következőket mondta: „Az európai gazdasági fellendülés megerősítéséhez további határozott szakpolitikai erőfeszítésre van szükség. Számos tagállamban okoz gondot az államadósság és a magánszektor adósságának magas szintje, az alacsony termelékenység és a beruházások hiánya, amelyek magas munkanélküliséghez és romló szociális helyzethez vezetnek. A ma közzétett országspecifikus ajánlások e kihívások kezeléséről szólnak. A nemzeti felelősségvállalás és a végrehajtás előmozdítása érdekében szorosabban együttműködtünk a tagállami kormányokkal, parlamentekkel és szociális partnerekkel, valamint jelentősen egyszerűsítettük és sokkal célzottabbá tettük ajánlásainkat.”

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos, így nyilatkozott: „Maximálisan ki kell használnunk a kezdődő élénkülés nyújtotta lehetőségeket annak érdekében, hogy az európaiak újra munkához jussanak. A tagállamoknak a fellendülés most lehetőséget ad a strukturális reformok végrehajtására. Emellett külön oda kell figyelnünk azokra, akiket a leginkább sújtott a válság, így a fiatalokra és a tartósan munkanélküliekre.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos ezt mondta: „Ma arra kérjük a tagállamokat, gondoskodjanak arról, hogy a megkezdődött gazdasági fellendülés ne csak átmeneti jelenség legyen. Gazdasági prioritásunk a Juncker-bizottság hivatalba lépésének első napja óta a beruházások fellendítése, a strukturális reformok támogatása és a felelős költségvetési politika biztosítása. Az ajánlásokkal nem az a cél, hogy Brüsszel »kiselőadást« tartson a kormányoknak, hanem az, hogy ösztönözzük a mindannyiunk számára szükséges foglalkoztatást és növekedést előmozdító nemzeti erőfeszítéseket.”

Hatékonyabb és egyszerűbb európai szemeszter

Az Európai Bizottság több újítást vezetett be idén az európai szemeszterrel, az Unió gazdaságpolitikai koordinációs menetrendjével kapcsolatban. Ezek célja a politikai felelősségvállalás és elszámoltathatóság növelése az európai és a tagállami döntéshozatal terén.

A főbb változások a következők:

–   az éves növekedési jelentés prioritásainak előtérbe helyezése az ajánlások számának csökkentésével és az ajánlásoknak a legfontosabb kiemelt területekre való összpontosításával;

–   az országspecifikus és az euróövezeti elemzések előrehozott közzététele annak érdekében, hogy elmélyültebb vita legyen folytatható a kulcskérdésekről a tagállamokkal és a szociális partnerekkel;

–   intenzívebb politikai és technikai szintű kapcsolattartás a korábbi és jövőbeli ajánlások megvitatása céljából;

–   az ütemezés módosítása annak érdekében, hogy a folyamat minden szereplője részt vehessen az európai perspektívát tükröző prioritások kialakításában és a tagállamok teljesítményének és prioritásainak ezek fényében való értékelésében.

A 2015. évi országspecifikus ajánlások

A Bizottság 26 ország, valamint az euróövezet egésze számára fogadott el ajánlásokat[1]. Ezek az ajánlások a következő prioritásokat tükrözik:

• A beruházások növelése a jövőbeli növekedés elősegítése érdekében. Ez szükségessé teszi a finanszírozást és a beruházási projektek megindítását gátló akadályok felszámolását, valamint a Bizottság 315 milliárd eurós európai beruházási tervének gyors végrehajtását.
• A termelékenységet, a versenyképességet és a beruházásokat fokozó, ambiciózus termék-, szolgáltatás- és munkaerő-piaci szerkezeti reformok végrehajtása. A munkahelyteremtés és a növekedés elősegítése révén ezek a reformok hozzájárulnak a jóléthez és a társadalmi igazságossághoz. A pénzügyi szektort érintő reformok könnyebbé fogják tenni a beruházások finanszírozásához szükséges forrásokhoz való hozzáférést, és csillapítják a hitelintézeti, állami és magánszférában végbemenő hitelállomány-leépítés kedvezőtlen hatásait.
• A stabilizáció rövid távú és a fenntarthatóság hosszú távú szempontját egyensúlyban tartó felelős költségvetési politika érvényesítése. A magas hiánnyal vagy adósságállománnyal rendelkező tagállamoknak további erőfeszítéseket kell tenniük mérlegeik rendbetétele érdekében, míg a nagyobb fiskális mozgástérrel rendelkező tagállamokban intézkedéseket kell hozni a termelő beruházások előmozdítására. Az államháztartás belső szerkezetét érintő változásoknak a növekedés támogatását kell szolgálniuk.
• A foglalkoztatáspolitika és a szociális védelem megerősítése a polgárok egész életen át tartó foglalkoztathatósága, támogatása és védelme, valamint az erősebb társadalmi kohézió – mint a fenntartható gazdasági növekedés kulcseleme – biztosítása céljából.

Az ajánlások az egyes országok helyzetéről készített részletes elemzéseken alapulnak. Az egyes országokra szabott útmutatások a tagállamokkal folytatott egész éves, nyílt párbeszéd során nyerték el végső formájukat. Az ajánlások mindenekelőtt a Bizottság országjelentéseiben foglalt elemzésekre és a tagállamok által áprilisban benyújtott nemzeti reformprogramokra, stabilitási és konvergenciaprogramokra támaszkodnak, de figyelembe veszik a Bizottság legfrissebb, tavaszi előrejelzésének adatait is.

A mai csomag részeként a Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktummal kapcsolatos, egyes tagállamok államháztartási helyzetére vonatkozó ajánlásokat is elfogadott. Összességében a ma elfogadott dokumentumok ambiciózus uniós gazdasági iránymutatás- és prioritáscsomagot képviselnek.

Költségvetéssel kapcsolatos döntések

A Bizottság ma javasolta a Tanácsnak, hogy zárja le a túlzotthiány-eljárást két ország – Málta ésLengyelország – esetében.

Mindkét ország korrigálta a túlzott mértékű hiányt. Lengyelország esetében az államháztartás hiánya 2014-ben a GDP 3,2%-a volt, azaz meghaladta a 3%-os referenciaértéket. A nyugdíjrendszer 1999-es reformjának hatásai máig érezhetők, jóllehet egy 2013. decemberi törvény visszafordította a reformot. Ha ezeket az 1999-re visszavezethető nettó költségeket figyelembe vesszük, a GDP 3%-a alatti hiány adódik 2014-ben (2015-ben pedig 2,7%). Következésképpen a Bizottság megítélése szerint Lengyelország tiszteletben tartja a Stabilitási és Növekedési Paktumban előírt deficitkövetelményt.

Máltán 2014-ben 2,1%-ra csökkent az államháztartási hiány, 2015–2016-ban pedig 3%-os hiány várható. Málta az adósságkritériumot is teljesítette 2014-ben, ami – tekintve, hogy esetében a túlzotthiány-eljárás egyszerre alapult a hiányra és az adósságra vonatkozó kritérium megsértésén – előfeltétele volt az eljárás megszüntetésének.

Az Egyesült Királyság esetében a Bizottság azt ajánlja a Tanácsnak, állapítsa meg, hogy az ország nem tett eredményes intézkedéseket a 2009. decemberi tanácsi ajánlásokban előírt cél, a túlzott hiány 2014–2015-re történő korrekciója érdekében. Ennek oka, hogy a tényleges költségvetési kiigazítás alatta maradt a GDP 1,75%-ában meghatározott ajánlott éves átlagos kiigazításnak, és a tavalyi hiány 5,2% volt. A Bizottság azt ajánlja, hogy a Tanács további két évvel, a 2016–2017-es pénzügyi évig hosszabbítsa meg a 3%-os GDP-arányos deficitcél elérésére rendelkezésre álló időt.

A Bizottság Finnországról is jelentést készített, amely megállapítja, hogy az ország a Stabilitási és Növekedési Paktumnak sem az adósságkritériumát, sem a deficitkritériumát nem teljesíti. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság két héten belül véleményezi a jelentést; ezt követően születhet döntés a túlzotthiány-eljárás esetleges megindításáról.

Jelenleg Franciaország is a túlzotthiány-eljárás alá tartozik. A 2015. évi stabilitási programja alapján a kormány a túlzott hiány kiigazítását 2017-re tervezi, összhangban a Bizottság javaslata alapján a Tanács által 2015. március 10-én elfogadott ajánlással. A Tanács 2015. június 10-i határidőt szabott Franciaországnak hatékony intézkedések elfogadására.

A tagállamok helyzete a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás (MIP) vonatkozásában

* Ciprus és Görögország makrogazdasági kiigazítási program hatálya alá tartozik.

** Románia esetében elővigyázatossági pénzügyi támogatási program került elfogadásra.

A tagállamok helyzete a Stabilitási és Növekedési Paktum vonatkozásában

A következő lépések

Az uniós miniszterek júniusban vitatják meg az országspecifikus ajánlásokat, amelyeket azt követően az uniós tagállamok állam- és kormányfői hagynak jóvá június 25–26-án. Hivatalos elfogadásukra júliusban kerül sor. Ezt követően a tagállamok feladata, hogy végrehajtsák az ajánlásokat, beépítve azokat nemzeti szakpolitikáikba és 2015–2016-os költségvetési terveikbe.

További információk:

Országspecifikus ajánlások 2015

A Stabilitási és Növekedési Paktum alapján hozott döntések

Tájékoztató az országspecifikus ajánlásokról

Tájékoztató a költségvetéssel kapcsolatos döntésekről

Kulcsterületek Tematikus adatlapok

[1] Görögország és Ciprus makrogazdasági kiigazítási program hatálya alá tartozik, ezért részükre nem fogalmazott meg ajánlást a Bizottság.