(Írta: Hacsi Gábor / Amnesty International)  Bíróságon támadják meg a jogvédők az LMBTQI-tüntetés megtiltását. A céljuk az, hogy a tiltás alapjául szolgáló márciusi törvénymódosítást, ami a gyermekvédelem ürügyére hivatkozva a gyülekezési jog felszámolását célozza, bíróság ítélje meg. A jogorvoslati eljárás mellett az idén június 28-án is lesz Pride-felvonulás Budapesten – a kormányzati megfélemlítés ellenére is meg lesz rendezve.

Holnapra, 2025. június 1-jére öt emberi jogi szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány (—> a Budapest Pride szervezője) és a Társaság a Szabadságjogokért – békés felvonulást tervezett az Andrássy útra. A demonstráció célja az lett volna, hogy felhívja a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára és kiálljon az LMBTQI-emberek jogegyenlősége mellett – ahogy teszi azt az évente megrendezett Budapest Pride immár három évtized óta.

A tervezett gyűlés megtartását a rendőrség megtiltotta arra a márciusi törvénymódosításra hivatkozva, amely szerint tilos olyan gyűlést tartani, amelyik megjeleníti a homoszexualitást vagy a nemi sokszínűséget, és ami szerint a gyermekek joga a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz megelőzi a békés gyülekezéshez való jogot is. A tiltás alapjául szolgáló szigorítást azután fogadta el a parlament, hogy Orbán Viktor az évértékelő beszédében a Pride betiltásáról szónokolt. A szigorítás annak a homofób és transzfób propagandatörvénynek a kiterjesztése, ami miatt kötelezettségszegési eljárás is folyik Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt.

A megtiltott gyűlés szervezőiként az öt szervezet bíróság előtt támadja meg ezt a tiltó döntést, ezzel vitatva magát a jogfosztó szabályozást is. A konkrét tiltást támadó keresetükben kifogásolták, hogy a rendőrség nem bizonyította, hogy akár a most megtiltott felvonulás, akár az ahhoz hasonlónak tekintett Pride-felvonulás miért veti fel a gyermekek jogainak sérelmét, és hogy miért hozott tiltó határozatot egy héttel azután, hogy a mostanihoz hasonló felvonulást május 17-én tudomásul vette és biztosította. 

Azt is indítványozták a pert indító emberi jogi szervezetek, hogy a Kúria előzetes döntéshozatali eljárás részeként forduljon az Európai Unió Bíróságához azzal a kérdéssel, hogy a Pride-tilalom néven elhíresült tavaszi törvénymódosítás alkalmazása összhangban van-e az EU alapértékeivel és az Alapjogi Chartával. Az uniós jog szerint a Kúria, mint legfelső bíróság, nem tehetné meg, hogy nem kéri ki az EU Bíróságának a véleményét ebben a kérdésben. 

„A rendezvény megtiltásával az állam önkényesen, diszkriminatív módon korlátozza az egyik legalapvetőbb demokratikus jogot: a békés gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás jogát. A hatalom ilyen nyilvánvaló önkénye mindannyiunkat veszélyeztet szexuális irányultságtól és nemi identitástól függetlenül, hiszen innentől a kormány számára kényelmetlen bármilyen közösséget vagy véleményt betilthatnak a gyermekvédelemre hivatkozva” – mondta el dr. Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, az öt emberi jogi szervezet jogi képviselője.

A Kúria döntése a jövő hét közepén várható. Akárhogy dönt is azonban a bíróság, a Szivárvány Misszió Alapítvány szervezi tovább az idei 30. jubileumi Budapest Pride Felvonulást, amit június 28-án megtartanak. A szervezők arra készülnek, hogy ez lesz Magyarország legnagyobb Pride-felvonulása.

Az idei Pride-felvonulás lehetőséget ad arra, hogy a közösség megmutathass: kiáll a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége mellett és elutasítja a jogfosztó, megbélyegző és kirekesztő kormányzati politikát. Az ezzel kapcsolatos további tájékoztatás a részvétel jogi környezetéről itt elolvasható.