A közúti közlekedési rendszerek infrastruktúrájának kialakítása nagymértékben meghatározza az útbiztonság mértékét. A forgalom folyamatos ellenőrzése, körülményekhez alkalmazkodó irányítása az intelligens technológiák ösztönzésével, elterjedésével segíthető. E területeken nagy előrelépés az Új Széchenyi Terv közlekedésbiztonságot javító fejlesztési programja.
Az első ütem építési engedélyezést többnyire nem kívánó munkálatai legkésőbb 2015 második felére befejeződnek, eredményük hamarosan megmutatkozhat a baleseti statisztikai adatok további javulásában – fejtette ki Schváb Zoltán.
Hasonló jellegű komplex közlekedésbiztonsági fejlesztésre nemcsak Magyarországon, hanem más uniós tagállamban sem volt még példa. A tételes feladatlista a közútkezelők, a vasúttársaságok és a rendőrség szakembereinek javaslatai alapján állt össze. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az előkészítés és tervezés mellett a megvalósítást is az érintett társaságokra kívánja bízni.
Az országos közúthálózaton megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. jár el építtetőként. A kapcsolódó miniszteri rendelet tavaly decemberi módosítása azonban lehetővé teszi, hogy egyes beruházástípusok esetében a közút kezelője is elláthassa e feladatokat a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal megkötött szerződés alapján. A fő- és gyorsforgalmi utak rövidebb szakaszainak építési engedélyhez kötött fejlesztéseinél ezen felül még a szakminiszter jóváhagyására is szükség van.
A megvalósíthatósági tanulmányokban megerősített javaslatokból tehát a kezdeményezők munkája nyomán lehet megépített körforgalom, válhat biztonságosabbá számos gyalogátkelő, vasúti átjáró vagy buszöböl. A közútkezelők helyismerete hasznosan járul hozzá a fejlesztési források teljes körű felhasználásához. Az első ütem eredményes lebonyolítása hathatós érv lehet a megkezdett program folytatása mellett.