A magyar kormány átlátható eljárás nélkül, közvetlenül ítélte oda a Paks II. atomerőmű két új reaktorának megépítésére és két további reaktor felújítására vonatkozó szerződést. A Bizottság véleménye szerint a Paks II. atomerőmű-projekt közvetlen odaítélése nem felel meg a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályoknak (a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvnek).
Az említett irányelvek megerősítik az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt, az átláthatóságra, a megkülönböztetésmentességre és az egyenlő bánásmódra vonatkozó alapelveket. Ezen alapelvek arra szolgálnak, hogy minden gazdasági szereplő számára egyenlő esélyeket biztosítsanak az ajánlati felhívásokon való részvételhez és a szerződések elnyeréséhez.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak. A felszólító levél hivatalos információkérésként a kötelezettségszegési eljárás első lépése. A magyar hatóságoknak két hónapon belül válaszolniuk kell a Bizottság által megfogalmazott érvekre.
Az EU kötelezettségszegési eljárásával kapcsolatos további információk a teljes dokumentumban találhatók: MEMO/12/12. Az összes meghozott döntés részletesebb adatait a kötelezettségszegési eljárások adatbázisa tartalmazza. – A teljes közlemény itt olvasható.
Magyarok–Paks II: 1–0
(Greenpeace, 14:43) Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít a paksi atomerőmű bővítése kapcsán megsértett közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok miatt Magyarország ellen. A döntés azt mutatja, hogy Brüsszelben is felismerték Paks II kockázatait. A zöld szervezet szerint versenyeztetés nélkül megrendelt, állami támogatással drágán, a titkolózás közepette építendő Paks II gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is egyértelműen hátrányos Magyarország számára. A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy az uniós jogszabálysértés miatt azonnal állítsa le az atomerőmű-bővítést.
A Greenpeace 2014 áprilisában levélben hívta fel az Európai Bizottság figyelmét, [1] hogy a paksi atomerőmű bővítése ellentmond a közbeszerzésre, az állami finanszírozásra és az energiapiacra vonatkozó uniós jogszabályoknak. [2] Az Európai Bizottság mostani döntésével kimondta, hogy a magyar kormány megsértette az Unió közbeszerzési szabályait azzal, hogy közvetlen, nyílt pályáztatás nélkül adtak megbízást az orosz Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére.
A magyar kormánynak megint magyarázkodnia kell az atomerőmű-bővítéssel kapcsolatban. Nem csak az Unió felé, de a saját állampolgárai felé is. A folyamatban lévő uniós vizsgálatok ellenére a kormány már költi a közpénzt Paks II-re: idén 28, jövőre a tervek szerint 113 milliárd forintot, és továbbra sem hoztak nyilvánosságra számításokat a projekt gazdaságosságról. Eközben egyre jobban látszik a jelenlegi trendek fényében, hogy a megújuló energiaforrásokba befektető országok előnybe fognak kerülni a drágán és csak állami támogatással megépíthető atomerőműveket erőltető államok energiapolitikájával szemben. A kormány ennek ellenére – ismételten megsértve az uniós és magyar jogszabályokat – a radioaktív hulladékok kezelésére és a paksi atomerőmű leszerelésére félretett tartalékok felélését tervezi.
A magyar kormány helyett úgy tűnik, ezúttal Brüsszel képviseli a magyarok érdekeit. A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy állítson le minden Paks II-vel kapcsolatos folyamatot, és hozza nyilvánosságra a beruházás részleteit. Az atomerőmű-bővítés leállítása nagy lehetőséget jelentene Magyarország számára, hogy elinduljon a decentralizált és versenyképes megújuló energiákon alapuló jövő felé.