Az FBI igazgatója nem kíván bocsánatot kérni a lengyelektől, mert nem mondta, hogy országuk felelős lenne a holokausztért – tudósít a Washington Post. Viszont sajnálja, hogy név szerint egyáltalán megemlített államokat, köztük Magyarországot, mert ez csak elvonta a figyelmet a lényegről. Arról tudniillik, hogy a lengyelek hősiesen szembeszálltak ugyan a megszállás idején a nácikkal, sőt néhányan közülük hősiesen védték a zsidókat, de nem kétséges, hogy minden elfoglalt országban voltak olyanok, akik együttműködtek a nácikkal.

A magyar külügyminisztérium hivatalosan tiltakozott a kijelentés miatt.

A tudósítás rámutat, hogy Lengyelország mindjárt a háború legelején elvesztette függetlenségét, Magyarország ugyanakkor először összeállt Hitlerrel Oroszország ellen, később viszont megpróbált békeszerződést tető alá hozni, majd bevonultak a német csapatok. Sok magyar hivatalnok készségesen végrehajtotta, sőt, túlteljesítette a nácik parancsát a deportálásokra. A jelentés kitér arra is, hogy jelenleg intenzív vita tárgya nálunk, milyen szerepet játszott az ország a holokausztban… 

A Washington Post másik cikke arról tudósít, hogy az ügyben megszólalt az Izraeli Külkapcsolati Tanács vezetője, aki egyébként történészként Lengyelországgal foglalkozik, és úgy gondolja, hogy a lengyel szakértők a háborús múlt feltárása közben nem csupán higgadtságot, hanem tiszteletre méltó elszántságot, valamint bátorságot is tanúsítottak, amikor kivették még a legszörnyűbb csontvázakat is a szekrényből. Úgy gondolják, hogy a társadalomnak, amelyet megráztak a leleplezések, hosszú távon javára válnak az erőfeszítéseik… Egyetlen volt európai szocialista ország sem végezte el a maga hasonló történelmi értékelését. Főleg nem Magyarország, amely a náci Németország szövetségese volt. 

A Guardian brit liberális újság azt emeli ki az „auschwitzi könyvelő” perének nyitó napjából, hogy 50 perces vallomásában Gröning elismerte: kezdettől fogva tudta, hogy Auschwitz megsemmisítő tábor. Lelkes náci önkéntesként 20 éves korától két évet töltött a láger őreként. A per ebédszünetében egy romániai túlélő, a 81 éves Kor Mózes Éva, aki az Egyesült Államokban él, azt mondta neki, hogy bátornak tartja, mert tudja, hogy az eljárás szellemileg, fizikailag és érzelmileg mennyire megterhelő a vádlott számára. A teremben egyébként ott volt Rainer Höss, az egykori táborparancsnok unokája, aki nyilvánosan megtagadta nagyapját. Azt mondta, azért jelent meg, hogy lássa: igazságot tesznek, még akkor is, ha csak nagyon későn. A per egyébként előreláthatólag 4 hónapig tart. 

CBS News: a túlélők a levegő után kapkodtak, amikor Gröning arról beszélt, hogy neki kellett összegyűjtenie a pénzt az áldozatok holmijából, mivel – mint mondta, azoknak már úgysem volt szükségük rá. A bankjegyeket, amelyekről az volt a véleménye, hogy az államot illetik meg, időről időre Berlinbe vitték. Az egyik túlélő egyébként szeretné megtudni, hogy mi történt Mengele feljegyzéseivel, mert a nővérével együtt ő is a kísérletek alanya volt, és nem kizárt, hogy ez okozta testvére halálát csaknem 30 évvel ezelőtt. Arra is kíváncsi, van-e olyan, hogy valaki erkölcsileg bűnös, de jogilag nem. Gröning maximum 15 évet kaphat, de elárulta, hogy felmentésre számít. Az SS különben annak idején azzal küldte Auschwitzba, hogy a munka nem lesz kellemes, de meg kell csinálni a végső győzelemhez. 

Neonácik tüntettek Lüneburgban a bíróság előtt, azt állítva, hogy Gröning a szövetségesek kései bosszújának áldozata – jelentgette az Independent. És bár a vádlott azt vallotta, hogy erkölcsi felelősséget érez a történtekért, odakint az összegyűlt csoport szerint igazából annak idején a korszak áldozata volt, most pedig ki van szolgáltatva a német igazságszolgáltatásnak. Egy 87 éves asszony olyan röplapokat osztogatott, amelyek kétségbe vonják az auschwitzi népirtást. Emiatt vizsgálat indult ellene.

A fűtőanyag ügyében hozott uniós döntés elhárítja az akadályt az oroszok által finanszírozott 12 milliárd eurós paksi bővítés útjából – írja a Financial Times. A beruházás kulcsfontosságúOrbán Viktor számára a rezsicsökkentés céljából. Az Euratom – jól értesült körök szerint – azért bólintott ár a szerződésre, mert a Roszatom az eredeti 20 év helyett csak 10 évig élvez kizárólagos jogokat a hasadó anyag szállításában…

A lap ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Lázár János szerint még folyamatban van két másik EU-s vizsgálat: az egyik azzal függ össze, hogy a szerződést versenytárgyalás nélkül adták oda Moszkvának, a másik pedig annak jár utána, hogy mennyire tartották tiszteletben a közösség előírásait az állami támogatások kapcsán.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!