Paks: a magyar–orosz megállapodás kiszolgáltatottá teszi hazánkat

Így a megkérdezettek többsége azt is gondolja, hogy ez a magyar–orosz megállapodás összességében kedvezőtlen. Mind a három kérdésben látványos politikai törésvonalak figyelhetőek meg: a Fidesz-szavazók markánsan másként gondolkodnak, mint a többi választó. 

A megkérdezettek többsége, majd’ fele (47 százalék) szerint a paksi atomerőmű bővítése nagyon költséges, túlzott méretű adóssággal terheli hazánkat. Mindössze a válaszadók harmada (34 százalék) mondta azt, hogy a beruházás hosszútávon kedvező az ország számára, és ezért még a nagy adósság is elfogadható.

Két társadalmi csoport van, amelynek körében ezen utóbbi vélemény van többségben: a Fidesz-szavazók (62 százalék) és a paksi erőmű vonzáskörzetében élő dél-dunántúliak (52 százalék). Az összes többi, vizsgált társadalmi csoport úgy gondolkodik, hogy az adósságvállalás túlzó; leginkább a DK (83 százalék) és az MSZP (70 százalék) szavazói. 

A válaszadók többsége (44 százalék) szerint az Oroszországgal kötött megállapodás kiszolgáltatottá teszi Magyarországot, és csupán a megkérdezettek harmada (35 százalék) gondolja azt, hogy a megállapodás Oroszországgal nem érinti az országunk függetlenségét.

Ebben az esetben egyedül a Fidesz-szavazók azok, akik másként gondolkodnak. Náluk többségben van (58 százalék) az a vélemény, hogy a megállapodás nem érinti hazánk függetlenségét. A többi vizsgált társadalmi csoport szerint azonban a magyar–orosz megállapodás kiszolgáltatottá teszi hazánkat. Leginkább a DK- (71 százalék), és a Jobbik- (62 százalék) szavazók gondolják így, a legkevésbé az LMP szavazói és a bizonytalanok – de az ő esetükben egyértelmű többségben van ez az álláspont.

A megkérdezettek többsége (43 százalék) azt gondolja, hogy a megállapodás Oroszországgal összességében kedvezőtlen, és a válaszadók egyharmada (34 százalék) gondolja inkább kedvezőnek.

Hasonlóan az eddigekhez, itt is megfigyelhető a kormány–ellenzék-törésvonal. A Fidesz-szavazók (60 százalék) és az erőmű közelében élő dél-dunántúliak (56 százalék) szerint kedvező a megállapodás hazánk számára, a többi vizsgált társadalmi csoport körében többségben vannak azok, akik szerint kedvezőtlen; leginkább DK (83 százalék), és az MSZP (71 százalék) szavazói gondolják így. 

A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók.