A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, októberi jelentése[1] a lakossági villamos energia és földgáz átlagárát vizsgálja az Európai Unió 28 fővárosában, és felméri, hogy egy átlagos, kétkeresős család kiadásaiból mekkora az energia-költségek aránya. Az eredmény tanulságos: miközben Budapesten az egyik legalacsonyabb Európában mind a villany, mind a gáz átlagára, aközben a modellezett háztartások villamosenergia- és földgáz-fogyasztásának költségei jövedelmük aránya tekintetében hazánk még mindig az élbolyban van. A KSH 2012-i adatai szerint az összes háztartást figyelembe véve elmondható, hogy átlagosan éves jövedelmünk 18 százalékát költöttük energiára.

Ennek egyik fő oka, hogy Magyarországon egy négyzetméter fűtése sokkal több energiát követel, mint a hasonló klímájú szomszédos országokban. A magyar háztartások magas rezsiköltségeit nem az energiaárak okozzák, hanem nagy részben a szelelő ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek.

Sajnos, a legtöbb családnak nincs pénze arra, hogy a sürgető felújításokat elvégezze. Pedig igény lenne a rá, egy 2014. év eleji reprezentatív felmérés szerint[2] a háztartások ötöde tervezi, hogy 3 éven belül valamilyen energetikai célú felújításba kezd és az ezt tervező háztartások kétötöde a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba.

Állami ösztönző programok nélkül viszont önállóan csak kevesen tudnak nekikezdeni a felújításnak, mert a magyar háztartások 95%-a alig rendelkezik megtakarítással.

Jól mutatja az állami ösztönző programok iránti igényt – és a háztartások forráséhségét – az ősszel meghirdetett lakossági energetikai pályázatok népszerűsége is. Holott a pályázati keretösszeg mindössze 2,72 milliárd forint volt, ami pusztán néhány ezer háztartásnak elég, szemben az energetikai felújításra szoruló egymillió lakással.
A Panelprogram is késik. Eredetileg 2013 végén harangozták be, a legutóbb az ősz elején tett ígéretet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy mintegy 10 milliárd forintos kerettel még az év vége előtt megkezdődik.
Uniós forrásokból 2015-től az ideinél huszonháromszor több pénz (63 milliárd forint) jut majd lakossági és vállalati energiahatékonysági beruházásokra évente, de csak akkor, ha már sikerült kialakítani az ehhez szükséges intézményrendszert. A rendszer előkészítése és kialakítása, a lakossági forrásközvetítők kiválasztása hosszú időbe, hónapokba telhet, és legelőbb 2015 közepén kezdődhet az igények gördülékeny teljesítése.

Holott Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának kétötöde a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt takaríthatunk meg, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken.

[1] http://www.mekh.hu/gcpdocs/91/MEKH_nemzetk%C3%B6zi_%C3%A1r%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%A1s_2014_okt%C3%B3ber.pdf

[2] http://energiaklub.hu/sites/default/files/sajtokozlemeny_energaihatekonysagi_barometer_2014.pdf