A pályázóknak dokumentumokkal és referenciákkal kell hitelt érdemlően igazolniuk pénzügyi, műszaki és szakmai alkalmasságukat. Ez azért különösen fontos, mert a tervezési feladat műszaki szempontból nagy kihívás, és a létesítmény jellegéből adódóan nem a művészi, hanem a műszaki (statikai, épületgépészeti, állattartás-technikai stb.) feladatok dominálnak.

Az 1950-ben létrehozott Budapesti Vidámpark tartós és közpénzből tovább már nem finanszírozható pénzügyi nehézségei miatt a Fővárosi Közgyűlés 2012. november 28-i határozatával a park bezárásáról döntött. A határozat egyben arról is rendelkezett, hogy a bezárt Vidámpark egykori területét a szomszédos Fővárosi Állat- és Növénykert vegye át. Ez utóbbi döntést indokolta egyrészt az a tény, hogy az 1866-ban megnyílt Állatkert a területcsonkítások miatt (amelyek nyomán egykori területének egy része éppen a Vidámparkhoz került) túlságosan kis területűvé zsugorodott, s e területi szűkösség lehetséges megszüntetését már több mint fél évszázada keresték a szakemberek. Másrészt a volt vidámparki terület másfajta, tehát nem állatkerti jellegű hasznosítása esetén kétséges lett volna a műemléki oltalom alatt álló játékok fennmaradása és további üzemeltetése.

A közgyűlési határozat nyomán a vidámparki tevékenység 2013. szeptember 30-án szűnt meg a területen, bár a napi üzemeltetés átvételére csak 2014 februárjában kerülhetett sor. Közben a Fővárosi Állat- és Növénykert rövid- és középtávú fejlesztési koncepciót dolgozott ki az új területtel kapcsolatban. Ezeket az elképzeléseket az intézmény nyilvánosságra is hozta. A rövid távú koncepciót követve már 2014. április 29-én megnyílhatott az állatkert üzemeltetésében működő Holnemvolt Park, amely azóta is látogatható. Ezzel párhuzamosan azonban folytatódnak a középtávú fejlesztési elképzelések megvalósításával kapcsolatos munkálatok is.

A tervek szerint két fő bemutatási egység jönne létre az egykori Vidámparktól örökölt új területen, illetve az állatkert eredeti területének az új területtel határos zónájában. Az egyik a Mesepark, a másik a terület nagyobb részét érintő Pannon Park.

A Pannon Park koncepciójának alapgondolata azon a tényen alapul, hogy a földtörténeti múltban – és ezen belül 10–15 millió évvel ezelőtt, a miocén korban – Magyarország éghajlata és élővilága egészen más volt, mint manapság. A Kárpát-medence területén olyan állatok – ősi orrszarvúak, ormányosok, cápák stb. – éltek, amelyeknek képviselői ma már csak távoli, zömmel trópusi éghajlatú területeken fordulnak elő. Természetesen azok a konkrét fajok, amelyek azokban az időkben a Kárpát-medencében éltek, ma már nem léteznek. De léteznek a távoli tájakon élő mai megfelelőik, amelyek egy közös koncepció részeként történő bemutatásával fel lehet idézni, hogy milyen lehetett hazánk tájainak természetes állapota a miocén kor idején.

E koncepció szerint megvalósítandó Pannon Park központi létesítménye a biodóm lenne. A sajátos építmény lényegében egy hatalmas domb, amelynek felületét részben növényzet (zöld tető), részben fényáteresztő felület borítaná. A domb belsejében – mintegy 17 ezer négyzetméternyi alapterületen – szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített tér várná a látogatókat. A biodóm egyik felén a pannon ősvadont, a másikon pedig a pannon tenger akváriumot alakítanák ki. Emellett a biodómhoz látogatóközpont és számos szabadtéri kifutó is kapcsolódnék.

A Pannon Park engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére uniós eljárásrendben a Fővárosi Állat- és Növénykert közbeszerzési eljárást indított részvételi felhívás közzétételével, amely közbeszerzési hirdetményként július 12-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítő Kiadványában (2014/S 132-236935).

A beérkező ajánlatok elbírálása részben az ár és részben szakmai szempontok alapján, pontozásos rendszerben történik, azaz a megvalósítandó, nyertes által elvégzendő feladatok bonyolultságára tekintettel a cél nem az, hogy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást kínáló, hanem az összességében legelőnyösebb ajánlatot nyújtó ajánlattevő legyen a befutó, az összetett tervezési feladatok elvégzésére irányuló szerződést kötő másik fél.