Az orosz főügyészség bejelentette: a májusban hatályba lépett törvényt alkalmazva, a NED munkája Oroszországban ténylegesen illegálissá vált, és kérte a moszkvai igazságügyi minisztériumot, hogy „nemkívánatos szervezetként” jegyezze be az amerikai National Endowment for Democracy-t.
„Ez az elítélendő lépés, mely a „nemkívánatos szervezetek” feketelistázását célozza, újabb mélypont az orosz hatóságok politikájában, melyek a múlt években az orosz civil társadalom módszeres felszámolására törekedtek” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója. „Az Oroszországban működő új külföldi szervezetekre szabott törvényt a szólás- és egyesülési szabadság megnyirbálására hozták létre. Alkalmazása pusztító hatással lesz az oroszok emberi jogait védő és a hatóságokat féken tartó nemzeti szervezetek munkájára.”
Az orosz főügyészség ma bejelentette: a NED működése „fenyegetés az ‘Orosz Föderáció alkotmányos rendjére, védelmi képességére és állambiztonságára’”.
A NED állítólagos törvénysértései közé tartoznak a választásokat függetlenül ellenőrző kereskedelmi és nonprofit szervezeteknek adott adományai, valamint a nem meghatározott „politikai aktivitása” és az „orosz fegyveres erők lejáratása”.
Az évek során NED-finanszírozás segítette az emberi jogok védelmét és egyéb civil társadalmi tevékenységeket Oroszországban.
Oroszországi irodát fenntartó más nemzetközi szervezetek is a törvény célkeresztjébe kerülhetnek a közeli jövőben.
Július 21. óta a megjelölt szervezetek közül már kettő, a Charles Stewart Mott Alapítvány és a MacArthur Alapítvány jelentette be, hogy megszünteti oroszországi karitatív tevékenységét, nehogy a jövőben a NED sorsára jusson.
A külföldi szervezetek elleni kemény orosz fellépés egy 2012-i törvény kezdő lépéseit követi, amelynek célja a „külföldi ügynökök” leállítása volt, vagyis olyan orosz civil szervezeteké, amelyek külföldi finanszírozásban részesülnek és tágan meghatározott „politikai tevékenységekben” vesznek részt.
A törvény szerint azokat a szervezeteket, amelyeket „külföldi ügynököknek” bélyegeznek, így is kell bejegyezni. Ugyanakkor példa nélküli ellehetetlenítésre irányuló kampány folyik ellenük a kormány által irányított médiában.
Összesen 81 szervezetet regisztrált az orosz igazságügyi minisztérium „külföldi ügynökként”, ebből hétnek később törölte a besorolását. Csak ebben a hónapban öt újat adtak a listához, köztük a „Golos-Ural”-t, egy országos választási felügyeleti hálózat részét, és két emberi jogi szervezetet is.
A „külföldi ügynökként” listázottak között 24 olyan van, mely a múltban részesült NED-támogatásban.
„A külföldi finanszírozók közvetlen megcélzása a várakozások szerint kiapasztja az orosz civil szervezetek felé áramló filantróp támogatásokat, amelyeket a kormány fenyegetőnek kiált ki” – mondta John Dalhuisen. „A hatóságoknak haladéktalanul lépniük kell, hogy elutasítsák a ‘külföldi ügynökök’ és ‘nemkívánatos’ külföldi szervezetek elleni alattomos törvényeket.”
Számos „külföldi ügynökként” feketelistázott szervezet hosszadalmas jogi csatározásokba fogott a hatóságok ellen, mások a leállást választották, válaszul az ellenük és a munkájuk ellen zajló lejárató kampányra.
A múlt héten a Kínzás Elleni Interregionális Bizottság volt az, amelyik így tett. Ezt a díjnyertes szervezetet orosz jogvédők alapították 2000-ben, hogy kivizsgálják és leleplezzék a kínzásokat és egyéb embertelen bánásmódokat a rendőri őrizetben és börtönökben.
A civil szervezet – amelynek jelenlegi esetei között nagyjából 200 olyan van, amely a fogva tartás alatti bántalmazással kapcsolatos, –moszkvai sajtótájékoztatóján bejelentette: továbbra is folytatni fogja meghatározó munkáját a Bizottság a Kínzás Megelőzésére új név alatt.