Kimondható, leírható: a stressz minden bajok forrása. Egyre többet beszélnek róla, de az kevés. Fel kell oldani, és ebben ma már kiváló szakemberek itthon is tudnak segíteni – ha igénybe veszik a tudásukat. De valahogy ezt gyakran inkább elhárítják – az érdekeltek.

Sok oka van, miért nem segítenek magukon azok, akik megtehetnék, miért utasítják el a segítséget, és miért szenvednek inkább, semmint hogy fel- és elismerjék: változtatniuk kellene az életük dolgain. Sokan inkább maradnak az ismert rossznál, mint hogy irányt váltsanak. Mert a változásban sok a bizonytalanság, és a bizonytalanság félelmet szül, amit szintén kínos fel- és elismerni.

Hatalmas társadalmi egyetértés tapasztalható az amúgy egyetértések nélküli társadalomban, hogy az élet tele van szenvedéssel, és ezen nem lehet segíteni. Egymásra licitálva panaszolják egymásnak a bajaikat az emberek, szinte versengenek, kinek volt több műtétje, ki szed több gyógyszert, ki szenved többet, kivel szúrt ki még jobban a világ. Vagyis mindenről a külvilág tehet. Ami valóban fényévnyire van az ideálistól.

Nemrégiben „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése” című, az Európai Unió által támogatott kezdeményezés részeként végzett elemezés szerint a stressz a második leggyakrabban előforduló munkahelyi probléma, amely minden ötödik európai munkavállalót érint. A munkából kiesett napok több mint feléért a tartós, káros stressz, vagy az annak nyomán kialakuló betegség a felelős.

„Európai vállalatok körében végzett idei felmérés szerint a legnagyobb pszichoszociális kockázati tényező az ügyfelek – például tanár–diák viszonyban a diákok, az ápoló–beteg viszonyban pedig a betegek – által okozott feszültség – írják az elemzés szerzői. – Ez azonban csak egyes ágazatokra jellemző probléma, leginkább az oktatásban, a humán-egészségügyben, a szociális ellátásban, valamint a közigazgatás területén dolgozók esetében fordul elő.

A második leggyakoribb tényező az időhiány miatti stressz, ami viszont minden ágazatot érint, de sok helyen van feszültség a hosszú vagy rendszertelen munkaidő miatt is. Egyes ágazatokban a rossz munkakörülmények a stressz forrásai: előfordulhat, hogy a munkavállalónak erős zaj-, fény- vagy hőhatásnak kitéve kell napi 8–10, rosszabb esetben akár 12 órát dolgoznia. Sokaknak a létbizonytalanság okoz feszültséget; adódhatnak problémák a munka és a magánélet egyensúlyának felborulásából is.

A munkavállalók egyéni fizikai, idegrendszeri és pszichológiai adottságaiknak megfelelően képesek a munkavégzés terhelő hatásait ellensúlyozni, illetve megfelelő határok között tartani. A szerencsésebb alkatú dolgozók az átlagosnál jobban képesek alkalmazkodni a stresszt okozó munkahelyi tényezőkhöz, könnyen lesöprik magukról a negatív érzelmi hatásokat, mások viszont akár bele is rokkanhatnak ezekbe, ugyanis a stressz nyomán kialakuló betegségek is egyéni hajlamtól függenek. Bizonyos viselkedési és magatartási zavaroknak – mint például a feledékenységnek vagy a koncentrációs képesség romlásának – szintén a stressz az oka, és ezek nemcsak az egészséget, hanem a munkavégzés biztonságát is veszélyeztetik, mert növelik a hibázás lehetőségét, így akár a munka közbeni balesetek számát is.

A munkahelyi problémák hatással vannak a magánéletre is, mert okai lehetnek a családi és baráti kapcsolatok elhidegülésének, megszakadásának. Szintén gyakori, hogy az egyén nem megoldja a helyzetet, hanem alkohol, a cigaretta, a drog használatával próbál enyhülést találni.

A legsúlyosabb pszichés betegségek a depresszió és a menedzser-betegségnek tartott „kiégés-szindróma”. Ezenkívül számos konkrét fizikai tünetegyüttes mutat a káros stressz tartós jelenlétére. Ilyen lehet például a krónikus fáradtság, az alvászavarok, a nyak-, váll- és hátfájdalom, vagy a hízásra hajlamosaknál a túlsúly. A stressz nyomán kialakuló szív- és érrendszeri betegségek (például a vérnyomás-problémák, szívritmus-zavar), valamint a gyomor- és bélrendszeri betegségek (például a fekély) szintén gyakoriak, és a daganatos betegségek kifejlődését is segíti az állandó nyomás a munkahelyen még akkor is, ha az ok–okozati összefüggés e betegségek esetében nehezen mutatható ki.

A munkáltatónak nemcsak a stressz következtében munkából kiesett napok nagy száma miatt kell foglalkoznia a kockázatokkal, hanem jogszabály is kötelezi erre, mégis nehéz a probléma kezelése az információhiány és a sok elhallgatás miatt. A pszicho-szociális kockázatok kialakulását a munkahelyi igénybevétel és a nyomás csökkentését célzó átszervezéssel lehet megelőzni, és megoldás lehet az is, ha a munkáltatók meghallgatással, tanácsadással segítenek a munkavállalóknak. Egyes vállalatok konfliktuskezelési technikák oktatásával igyekeznek megszüntetni a problémát, máshol a túlzottan hosszú, vagy a rendszertelen munkaidő lehetőségét minimalizálják. Más cégeknél a függőségek (dohányzás, alkohol, kábítószerek) megelőzésével kapcsolatos ismeretterjesztéssel hívják fel figyelmet a stressz kezelésének fontosságára, és van, ahol a tudatos táplálkozást, valamint a munkaidőn kívüli sporttevékenységeket népszerűsítik ugyanezen céllal.

Az egyén is sokat tehet a stressz káros következményei ellen, ha ismeri és tudatosan alkalmazza a stressz-csökkentő módszereket. Közülük a mozgás a leghasznosabb, ami nemcsak a felgyülemlett feszültséget vezeti le, de a betegségeket is megelőzi: elég napközben elvégezni egy pár nyújtó gyakorlatot vagy egy kis gerinctornát, már ez is hozhat eredményt. Csökkenti a stressz negatív hatásait a problémák megbeszélése, vagy az, ha naponta legalább fél órát olyasmivel tölti az ember, amiben örömét leli.

Ezekre a felismerésekre jutott az elemzés. Nem új megállapítások. Az igazi kérdés az, hogy ha már ismertek a tünetek, az okok, és létezik tudás a megoldásra is, miért nem élnek a lehetőségekkel. Van egy viszonylag új szakma, a coaching, amely már Magyarországon is terjed, s amely éppen ezeknek a helyzeteknek a megoldásához tud támogatást adni a cégeknek és a magánembereknek is. Mert arra koncentrál, ami a jelenség lényege, milyen a kialakult helyzet, és hogyan lehet jobb körülményeket teremteni az egyén és a cég számára is.

A nagyvilágban, főleg a nagy cégek, szervezetek már sok éve felismerték, hogy akkor tudnak még eredményesebben működni, ha harmonikus lelkiállapotban dolgozó embereket foglalkoztatnak. Nem a konfliktusok szításával, az egzisztenciális félelem erősítésével, hanem éppen az ellenkezőjével, az értékek erősítésével törekednek az emberek megbecsülésére. Sokan már tudják: az emberek megalázása, szorongásban, bizonytalanságban tartása nagyon károsan hat nemcsak az egyén életére, hanem a cég eredményeire is. Ha csak azt az egyszerű jelenséget nézzük, hogy a magas fluktuáció milyen drága, hiszen mindig új és újabb embereket kell találni és betanítani – ami nagyon költséges. Nem szólva a kezdők gyakori ügyetlenségéről, hibáiról, amelyekből még több lesz, ha szorongva dolgoznak. Az is tudható, hogy az elbocsátott, gyakori megalázó szóval: „kirúgott, lapátra tett” emberek előbb utóbb belebetegednek a megalázottságba, sokan bele is halnak.

Ma Magyarországon több mint 400 ezer vállalkozás működik, legalább ennyi vezetővel, és ennek a többszörösét adják ki a dolgozók. Mintegy ezren vannak, akik coachnak tartják magukat, vagyis minden coachra legalább 400 vezető juthat(na). Ha igénybe vennék a coachok tudását avégett, hogy önmagukban és a cégükben is megteremtsék a higgadt körülményeket, és legalább a felesleges stresszhelyzeteket mérsékeljék. S azokat a stresszhelyzeteket, konfliktusokat, amelyeket nem tudnak elkerülni, úgy kezeljék, hogy ne rokkanjanak bele. Azoknál a cégeknél, ahol ezt már felismerték és használják, sokkal jobbak az eredmények, mint a többinél.

Nemzetközi felmérések mutatják, hogy a világ legsikeresebb cégeinél mindenütt működnek coachok. Angliában a vállalkozások 80 százaléka veszi igénybe már évek óta ezt a tudást.

Mert sokféle megtanulható technika létezik. Ezekben segít a coaching. Például ahhoz, hogy valaki megtanuljon nemet mondani, hogy jobban tudjon gazdálkodni az idejével, hogy fontossági sorrendet állítson fel a feladatai között, hogy egyes teendőket át tudjon adni másoknak.

A stressz legyőzése végett arra a szemléletre kellene átállítani a gondolkodását sok embernek, hogy ne csak a negatívumokra figyeljen, hogy ki tudjon mozdulni a megszokásokból, hogy jutalmazni is tudja önmagát és másokat is a jó teljesítményéért. Nagyon hasznos, hogy az emberek megtanuljanak lazítani, hogy élvezni tudják az élet örömeit.

A legfontosabb a tisztánlátás, hogy az ember számára világos legyen, mi az igazi oka a stresszes helyzetnek, és megértse, mi az, amin lehet változtatni, mire van hatással, és mire nincs. Jó a jelenséget több nézőpontból is megvizsgálni, elemezni, megérteni. Tisztában lenni az érzésekkel, a célokkal, szándékokkal, és abba az irányba haladni, ami a valódi cél.

Rengeteg ember szabadulhatna meg a szorongásaitól, a derékfájásától, a szívbetegségektől, az evésbe, ivásba, dohányzásba vezető pótcselekvésektől, a kórháztól, a családi perpatvaroktól – és élhetne nyugodt, kiegyensúlyozott életet.

Akár még boldog is lehetne.