(Forrás: Gazeta Wyborcza and Polish education curriculum és a lengyel oktatási tanterv, KSH) Kevesebb vallás, több egészségügyi oktatás: Lengyelország megpróbálja modernizálni tantervét, hogy az megfeleljen a mai gyermekek igényeinek. Az ősszel induló oktatási reform magában foglalja az egészségügyi és állampolgári oktatás külön óráit, a legfiatalabbak házi feladatainak eltörlését, több tudományág szemszögéből tárgyalt tematikus blokkokat és több projektmunkára szánt időt. (A nyitó kép forrása: Haraszty István festménye, Kieselbach Galéria.)

A diákok megtanulják a rendszeres egészségügyi ellenőrzések és a fizikai aktivitás fontosságát, ismerkednek a szexuális felvilágosítás elemeivel, az online mentális egészséget fenyegető veszélyekkel és még sok mással.

Bár ezek a változások előrelépésnek tűnnek, a lengyel iskolák legnagyobb problémája továbbra is megoldatlan, ahogyan Jarosław Pytlak, a tanári mozgalomban részt vevő tapasztalt igazgató elmondta a The European Correspondentnek. „Lehetetlen egy ötmillió gyermek oktatásának hatalmas témáját megvalósítani anélkül, hogy lenne rá költségvetés” – mondja.

Lengyelország GDP-jének körülbelül 2%-át fordítja oktatásra, ami kevesebb, mint fele az EU 4,6%-os átlagának. A legalább 6 éves tapasztalattal rendelkező tanárok fizetése csak körülbelül 1,3-szorosa az ország minimálbérének, ami kevésbé vonzóvá teszi a tanári pályát.

Lengyelország természetesen nem egyedül küzd ezzel a problémával. Franciaországban és Németországban például tanárhiány van, körülbelül 4000, illetve 25 000 betöltetlen álláshely van. Mindkét országban a tanárok panaszkodnak a növekvő osztálylétszámra és a kezelhetetlen munkaterhelésre.

A sok munka, a stressz és a korlátozott fizetés miatt nem meglepő, hogy a lengyel általános iskolai tanárok több mint egyötöde kiégéssel küzd. Tanulóik is stresszesek: egy 2024-es UNICEF-jelentés szerint tíz gyermek közül hét az iskolával kapcsolatos stresszt nevezi meg legfontosabb problémájának.

Ami Magyarországot illeti, a bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 5,1-5,3%-át fordítja oktatásra. Ez az arány az elmúlt években változott, de mostanra stabilizálódott. Magyarországon az oktatásra fordított GDP arányában kifejezett kiadások az elmúlt évtizedekben hullámzó tendenciát mutattak. A 2000-es évek elején még 5,5% körül volt ez az arány, majd 2012-2013-ban 4,7%-ra csökkent, de 2022-re ismét elérte az 5,1%-ot. 2023-ban a KSH adatai szerint ez az arány 5,3% volt. Ez a 5,3% az Európai Unióban is magasnak számít, a V4 országok között pedig a legmagasabb.

Az oktatási kiadásokon belül azonban eltérő arányok tapasztalhatók az egyes oktatási szinteken. Például a magyar óvodai és általános iskolai képzésekre a GDP-nek mindössze 1%-át fordítják, ami a legrosszabb helyezést jelenti az Európai Unióban, míg a felsőoktatásra és a kutatás-fejlesztésre fordított összegek magasabbak.