A felperes augusztusban fordult a Magyar Villamos Művek Zrt.-hez azzal a kéréssel, hogy küldje el részére a társaság ingatlanjainak őrzés-védelmére kötött szerződéseket. Az MVM mellett a múlt hónapokban több állami tulajdonú vagy közpénzből gazdálkodó intézményről (Magyar Fejlesztési Bank, Szerencsejáték Zrt., Terror Háza Múzeum) is kiderült, hogy az új kormány megalakulása után a CBSZ-t bízták meg a védelmi feladatok ellátásával.
Állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében a gazdálkodás átláthatósága törvényi követelmény, az MVM azonban elutasította az adatigénylést arra hivatkozva, hogy a társaság nem lát el közfeladatokat, a szerződés üzleti titkot képez, valamint, hogy a szerződés nyilvánosságra hozatala nagymértékben veszélyeztetné az MVM biztonságos és zavartalan működését.
A bíróság a tárgyaláson tanúként hallgatta meg az MVM biztonsági intézkedésekért felelős vezetőjét. Az elsőfokú, nem jogerős ítélet az adatok nyilvánosságát mondta ki, azonban szűk körben a pervesztes félnek lehetősége van egyes részadatokat felismerhetetlenné tenni. Ilyen adat például, hogy milyen fegyvereket használnak, a pénzszállításnak mik a biztonsági követelményei. Megalapozatlannak találta a bíróság azt az alperesi érvelést, amely szerint egész Magyarország áramellátását veszélyeztetné a szerződés nyilvánossága.
„Ez a döntés is jól mutatja, hogy a joggyakorlat egyértelmű abban a tekintetben, hogy állami cégek kötelesek a közvagyonnal való gazdálkodás állampolgári kontrollját tűrni. Sajnálatos, hogy ennek nem önmaguktól, hanem jellemzően csak bírósági döntést követően tesznek eleget” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programvezetője.
Megdöbbentő ítélet – miért nem kötelezhető a Magyar Villamos Művek Zrt. a szponzori adatok kiadására?
Fordulatokban bővelkedő eljárás végén, január 19-én a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a Figyelő újságírójának a keresetét, amely arra irányult, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. irányítása alatt álló MVM cégcsoport által támogatott események, intézmények listáját és a támogatási összegeket hozzák nyilvánosságra.
Az MVM Zrt. az eljárás kezdeti szakaszában arra hivatkozott, hogy a szponzori tevékenység jogilag kizárólag a sporttörvény keretein belül értelmezhető. Ezzel kapcsolatban azt állította, hogy a sporttal összefüggően nem kötött szerződéseket, ezért a kért adatok nincsenek, és nem is lehetnek az alperes birtokában. A TASZ jogászai a bíróságon bizonyították, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságnak az MVM aranyfokozatú támogatója, és egy kép is fellelhető az interneten, amelyen Schmitt Pál, a korábbi MOB-elnök és Mártha István vezérigazgató meghosszabbítja a támogatási megállapodást.
Az elsőfokú bíróság ítélete szerint jogszerűtlenül titkolta a Magyar Villamos Művek Csoport, hogy kiknek és milyen összegben nyújtott szponzori támogatást 2007-től 2009. júniusáig terjedő időszakban, és az adatok kiadására kötelezte az alperest. Az ítélet nem kizárólag a sporttevékenység támogatását, hanem a köznyelv szerint használt szponzorálási tevékenységgel kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalát rendelte el.
Az MVM Zrt. fellebbezett a döntés ellen. Az ítélőtábla – mint másodfokon eljáró bíróság – által is elfogadott érve az volt, hogy nem kötelezhető a 16 cégből álló cégcsoport adatainak a közlésére, mert nem kezeli a kért adatokat. A cég honlapján ennek gyökeresen ellentmondó adatok találhatóak. A „MVM Csoport Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés 2009” az 51. és az 52. oldalán felsorolja részletesen, hogy a cégcsoport kiket támogat. A Jelentés 91. oldala szerint a kiadásért az MVM Zrt. felel. Meglepő módon az íÍtélőtábla az egyértelmű bizonyíték ellenére azt a következtetést vonta le, hogy az MVM Zrt. nem kezeli a cégcsoport adatait. A bíróság elvi éllel rögzítette ugyan, hogy a szponzori megállapodásokkal kapcsolatos adatok a nyilvánosság számára megismerhetőek, azonban azokat a cégcsoporthoz tartozó egyes cégektől kellett volna igényelni. Saját téves álláspontjának is ellentmondva a jogerős döntés nem kötelezte az MVM Zrt.-t, mint a cégcsoporthoz tartozó vállalatot, az általa kötött támogatási szerződések adatainak közzétételére.
„Kiemelendő, hogy a jogerős döntés is elismerte, hogy a kért adatok nyilvánosak. A bíróság az alkotmányos alapjog érvényesíthetőségét szolgáló eljárási szabályok téves értelmezése, és a bizonyítékok nem megfelelő értékelése miatt utasította el a keresetet” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelem és információszabadság programvezetője. A jogerős ítéletet a TASZ a Legfelsőbb Bíróságon támadja meg.
