Elsőként azt kérdeztem Péterfy Boritól, hogy mit ajánl mindenekelőtt a legutóbbi lemezről?

– Az egészet. Ez a decemberben megjelent 2. album folytatása. Azért lett 2B a címe, mert a zenekar B-oldalát akartuk megmutatni, ami kicsit háttérbe szorul mostanában, miután a finom hangulatú számok egyre inkább kimaradnak a koncert-repertoárból. A közönség megköveteli, hogy hangerő legyen, tempó legyen. Azt szoktuk mondani, hogy ez egy „elszállt” lemez, mesés, fura hangulatú számokkal. Két verzióban jelent meg, az egyik csak egy cd, a másik, a sárga borítós cd pedig melléklettel. A dvd anyaga kis közönség előtt rögzített koncertprogram, saját számaink átdolgozásaival. Meggyőződésem: nagyon kellemes a hangulata az egésznek. 

– Mit szólt a B-változathoz a közönségük? 

– Az ilyennek nincs akkora sikere, mint egy poplemeznek. Ez nem pop-, hanem nagyon kísérletező lemez. Szeretik, veszik, de nyilván nem ismerik annyira, mint a slágerszámokat, amelyek a rádióban mennek. Én sokaktól hallottam, hogy hozzájuk közelebb áll ez a zenei világ, az Amorf Ördögök (Bori első zenekara – a szerk.) hangulatárára emlékeztet.  

– Nem hozható össze a rohanós koncertekkel pár „üldögélős” szám? 

– Vannak a koncert-repertoárunkban is lassú számok, de csak kevés. A 2B-lemezről is játszunk párat, de az igazi finomságokat egy kicsit másképpen kell hangszerelni.  Erre nagyon alkalmas a MüPa nagyterme, ahol nem lehet hangosan játszani, akusztikus koncertekre találták ki. A Fesztiválszínházban a Honvéd Férfikar volt a koncertvendégünk. 

A lemezről Péterfy Bori elmondta még, hogy a cd-re rögzített számokat még nem próbálták össze, amikor a dvd készült. „Azért csináltuk meg ezt az anyagot, mert a MR2 akusztikhoz hasonlóan mi is akartunk egy ilyen koncertet, csak kicsit másképpen. A Keleti Blokkban a Metropol stúdió szuper helyszínnek bizonyult.”

– Milyen koncertre számít a MüPában? 

– Lesznek nagyon érdekes visual-art dolgok. Csáki László animációs filmrendezőt, a Délelőtt a kádban szám klipjének készítőjét nagyon megihlették ezek a számok, Horváth Árpád fotóssal csinálnak rövid filmeket. Lesz élő vetítés, de nem akarjuk ezzel a koncertet agyonnyomni. Az a tapasztalatom, hogy ha végig van vetítés, vagy azt nézik, vagy a zenekart, nagyon zavaró. A zenére szeretném helyezni a hangsúlyt, de szeretnénk, ha lennének olyan vizuális élmények is, amik segítik a nézőket a nagy utazásban. Lesz egy zenész vendégünk, Császári Gergő – nagyon jó gitáros.  

– A vállalt műfajukhoz nem idegen a MüPa? 

– Nem nagyon válogathatunk az ekkora befogadóképességű, jó akusztikájú helyszínek között, mert kevés van. Néha én is úgy gondolom, hogy talán túl steril, túl elegáns a műfajunkhoz.  

– Szólóprodukciók?

– Elég sokszor hívnak különféle helyekre, a részvétel főleg azon múlik, hogy ráérek-e. Ott a színház, saját koncertjeink mellett sem könnyű vállalni bármit. Van, amikor olyasmibe hívnak, amiben egyszerűen nincs kedvem részt venni. Ha valami izgat és tehetem, akkor nagyon szívesen megyek.

– A színház és zene ütközéseikor melyiket részesíti előnyben?

– Nehéz kérdés. Mindig vígasztalom magam: sose legyen nagyobb bajom. mint az, hogy ennyi felkérésre kell nemet mondanom. Nyilván vissza fogom sírni, amikor várom, hogy megcsörrenjen a telefonom. Amikor a Krétakör után a Nemzeti Színházba szerződtem, megmondtam Alföldi Róbertnek: csak akkor tudom elvállalni, ha figyelembe veszik, hogy nekem koncerteznem kell. Sokszor belekerülhetnék előadásokba. Mivel szóltam, hogy csak 1–2 új darabban szeretnék benne lenni, elzárok magamtól csomó izgalmas lehetőséget, jó szerepet, Valaki mondta is, ez nagyon nagy hiba, mert abban a korban vagyok, amikor színésznőként nagyon sok mindent el tudok játszani, luxus, hogy visszaadogatok szerepeket. Mindegy: próbálom csinálni, folyamatosan leterhelem magam. Még szerencse, hogy pénzhiány miatt most nincsenek filmek. (nevet). Tavaly nagyon sok film volt.  

 
– Hogyan csöppent bele a Cseh Tamás történetbe? Ismerte őt?  

– Nem ismertem személyesen, de mindig szerettem a dalait, bár nem mondanám, hogy sokat hallgattam. Az emléklemez kitalálóitól kaptuk a felkérést, örömmel vállaltuk. A Forró város című dalt dolgoztuk fel. Megszerettük, sokszor el fogjuk játszani, például a MüPában is.    

– Milyen zenét érez sajátjának?  

– Mindig a színház vonzott, a zene véletlen, nem erőltettem, csak belecsöppentem. Jó játéknak látszott eleinte, aztán komolyra fordult. Mindig az underground zene vonzott, az első koncertek, az első kazetták erről szóltak. A magyarok közül is az underground érdekelt, alteros (alternatív) voltam mindig. A külföldiek közül David Bowie, Velvet Umderground – ezeken nőttem fel. Ma rengetegféle zenét hallgatok, teljes stiluskavalkádban, hangulatomtól függően. 

A vasárnapi koncerten a B-lemez és a dvd anyagát először láthatja-hallhatja a közönség.