Pilz Olivér és társai fellázadtak a tarthatatlan oktatási viszonyok ellen. Orbán célja, hogy képzetlen, kritika nélküli birkák kerüljenek ki az oktatásból. A miskolci petíció híre futótűzként terjedt az országban. A mozgalom politikai robbanóanyagot rejt, hiszen Orbán téves politikájának konkrét következményéről van szó.
A szakminiszter által összehívott ún. kerekasztalnál többségben voltak a kormányzati apparatcsikok, de kegyelemből meghívták a Hermann Ottó Gimnázium igazgatóját is. Balog Zoltán semmire sem kötelező ígéretekkel próbálta megosztani a tiltakozási mozgalmat, hogy kifogja a szelet a szombati tüntetés vitorlájából. Pilz Olivér, a tanár és állampolgár azonban átlátott a taktikán. Annyira, hogy most már a mindenható Orbán is a szájára vette a nevét, amikor Lillafüreden az év legfontosabb ukázait adta ki a képviselőknek.
Valójában Pilz Olivér állampolgár nem fér bele az orbáni kozmoszba. Mert az országot engedelmességre kényszeríthetik. Lehet, hogy polgárai javarészt politikailag közönyösen vegetálnak, ám bizonyos esetekben láthatóvá válnak olyan emberek, akik valószínűtlennek számítanak ebben a rendszerben. Pl. a nyáron, az Orbán-kormány által engedélyezett, ha nem egyenesen gerjesztett menekültválságban. Amikor több tízezer szerencsétlen teljesen magára maradt volna, ha nem jönnek önkéntes segítők százai. Ezrek adakoztak a rászorulóknak. Orbán számára ők sem hitelesek voltak, hanem a magyar származású amerikai… na, hiszen, tudják, zsidó emberbarát, Soros György zsoldosai.
Soros György szerint Európa számára Putyin nagyobb veszély, mint az «iszlám állam», mert az orosz elnök úgy akarja elkerülni saját országa összeomlását, hogy igyekszik bedönteni az uniót – olvasható a The Guardianben. Evégett súlyosítja a menekültválságot és gerjeszti az iszlámellenességet. Az üzletember felhívja a figyelmet, hogy a nyugati világ vezetői súlyos hibát követnek el, amikor potenciális szövetségest látnak a politikusban. Az ugyanis az EU szétesését akarja elérni és ehhez a legjobb módszer, hogy szír menekültek árasszák el a földrészt. Az orosz gépek a polgári lakosságot bombázzák Szíriában. Márpedig az elűzött családok valószínűleg nem állnak meg Törökországban.
Soros rámutat, hogy Putyin tehetséges taktikus, de a stratégia nem erőssége. A szír beavatkozás kudarc a számára, mert szembefordította Törökországgal, jóllehet a viszály egyik államnak sem érdeke.
Az orosz vezető ugyanakkor meglátta a lehetőséget, hogy Szírián keresztül gyorsítsa az unió bukását. A két fél között most verseny folyik. A tét az, hogy melyik dől be előbb. Az orosz gazdaságra jövőre csőd vár. Azért, hogy a végső kudarcot elkerülje, ahhoz az elnök számára az a leghatékonyabb eszköz, ha eléri, hogy szétessen az EU. Akkor ugyanis Európa nem tudja fenntartani a szankciókat. Oroszország viszont a földrész megosztottságának nagy nyertese lesz, kihasználja a gazdasági érdekeket, illetve az általa támogatott unióellenes pártokat.
A kontinens szénája nem jól áll: 5-6 válsággal küszködik és ez sok lehet. A túlélési verseny szembefordítja az EU-t Putyinnal. Az orosz veszélyt nehéz ellensúlyozni, de ha nem ismerik fel a fenyegetést, az csak még bonyolultabbá teszi a feladatot.
A Die Welt kissé értetlenül áll Orbán Viktor kijelentése előtt, amely szerint titkos megállapodás van Németország és Törökország között több százezer menekült áttelepítésére. Mint írja, a politikus nekiment az állítólagos szerződésnek, és a következő időszak egyik legfőbb feladatának nevezte a meghiúsítását.
A cikk ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Merkel a hét elején Ankarában kifejtette: vannak államok, amelyek készek menekülteket befogadni, minden tag számára kötelező elosztásról azonban nem volt szó. Közben kerítés ide vagy oda, jönnek Magyarországra a migránsok. Október óta először ismét több mint 100-an lépték át illegálisan a határt egy nap alatt. Ennek magyarázata nagy valószínűséggel az, hogy akiket elutasítanak a Balkánon, azok embercsempészekhez fordulnak, utóbbiak pedig ismét használatba veszik a régi, bevált útvonalakat.
Nagy-Britannia négy követeléséből három még teljesen nyitott az EU jövő csütörtöki csúcsértekezlete előtt, ahol dönteni kellene a brit tagság feltételeinek módosításáról – írja a The Wall Street Journal. Az egyik ilyen vitatéma: a szigetországban dolgozó vendégmunkások szociális juttatása ügyében a visegrádi államok továbbra is attól tartanak, hogy diszkrimináció éri több százezer polgárukat. Brüsszelnek megküldött állásfoglalásuk kiemeli, hogy senki sem élhet vissza a letelepedés szabadságával az unión belül, de a tagállamok polgárai sem kaphatnak kevesebb jogot, mint azok, akik harmadik országból származnak.
London azt akarja, hogy szükség esetén négy évre megvonhassa a munka után járó juttatásokat, ám a V4-ek még mindig elégedetlenek a kompromisszumos javaslat megfogalmazásával. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a korlátozás csak az újonnan érkezőkre vonatkozzék, és hogy csakis a tények alapján lehessen elrendelni. Most már biztos, hogy a csúcsra marad, hány évig érvényesíthessék a jogukat a britek. Diplomaták szerint azonban az ellentétek nem leküzdhetetlenek.
A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!
