A szervezet múlt éjjel tanúja volt a menekültek ellen elkövetett erőszakos támadásnak, és rettenetes körülményeket dokumentált, mellyel a szigeten a menekültek szembesülnek. A kutatók egyhetes gyerekeket is találtak a rekkenő hőségben veszteglő tömeg közt, amelynek napokat kellett várniuk arra, hogy a helyi hatóságok regisztrálják. Beszéltek kísérő nélküli kiskorúakkal is, akiket felnőttekkel együtt tartottak bezárva borzalmas körülmények között.
„A menekültek, akikkel Kos szigetén találkoztunk, háború és üldöztetés miatt hagyták el pl. Szíriát, Afganisztánt és Irakot. Gyerekek is vannak közöttük, akik a családjukkal együtt jöttek, de akadnak olyanok is, akik egyedül tették meg az utat idáig. A pokoli körülmények, amiket nekik és a többi menekültnek el kell viselnie, valamint a hatóságok közönye a helyzetük iránt, egyszerűen megdöbbentő” – mondta Kondylia Gogou, az Amnesty International Görögország-kutatója, aki most tért vissza a szigetről.
Gonosztevők támadása
Csütörtök éjjel az Amnestysek tanúi voltak, ahogy egy 15–25 főből álló csoport botokkal támadt a menekültekre Kos szigetén. Gyalázkodtak és azt kiabálták: „Menjetek vissza a hazátokba!”. Aktivistákat és egy amnesty-s alkalmazottat is megfenyegettek. Egy fotózó aktivistától elvették a gépét, és könnyebb sérüléseket szenvedett. A rendőrség nem lépett közbe, és a készenléti rendőrök csak akkor avatkoztak be, amikor a fizikai erőszak megkezdődött. Könnygázzal oszlatták szét a tömeget.
„A múlt éjszakai erőszakos támadás a menekültekre és az őket segítő aktivistákra leselkedő veszélyt mutatja. Cselekedni kell, és gondoskodni kell a biztonságukról” – jelentette ki Kondylia Gogou.
Embertelen körülmények Kos szigetén
Az Amnesty International látogatásakor körülbelül 3-4 ezer menekült tartózkodott a szigeten. Bármiféle hivatalos fogadási létesítmény hiányában a legtöbben borzalmas körülmények között kénytelenek megvárni, míg regisztrálják őket és folytathatják útjukat a görög szárazföld felé, majd onnan tovább. Legtöbbjük valószínűleg Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezett. A görög parti őrség elmondása szerint az idén, a június óta tartó menekülthullámmal együtt összesen több mint 31 ezer menekült érkezett Kos szigetére.
A menekültek többségének nem telik szállásra, így sátrakban alszik borzalmas körülmények között a nyílt égbolt alatt, vagy meghúzza magát a lepusztult Captain Elias hotelben. Míg a helyi lakosok és egy humanitárius civilszervezet, az Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontières) igyekszik támogatni a menekülteket, a hivatalos szervek alig nyújtanak bármiféle segítséget, még a nyilvános vécéket is bezárták.
A Kos szigeti rendőrség jelenleg egy régi rendőrségi épületet használ arra, hogy regisztrálja az embereket, mielőtt elhagyják a szigetet. Az Amnesty International szeptember 2-án látogatást tett az épületben, és körülbelül 100 menekültet talált ott egy udvaron, a földön ülve, köztük egy egyhetes kislánnyal édesanyja karjában. A várakozók számára vízről sem gondoskodtak. Enyhülést egyetlen, középen felállított napernyő nyújtott a nagy nyári meleg ellen, de az is csak néhány ember számára volt elegendő.
Két-háromszáz ember várakozott arra, hogy bejusson a rendőrségi épületbe, álltásuk szerint sokan már napok óta. Egy 28 éves iraki férfi elmondása szerint már egy hete várt.
A menekültek jogairól való tájékoztatást és a sebezhető helyzetben lévő csoportok azonosítását nem a hatóságok végzik, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) a szigetre telepített csapatai.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a hatóságok vonakodnak egy állandó fogadóközpontot kialakítani, és képtelenek összehangoltan és hatékonyan reagálni a kialakult helyzetre.
Augusztus közepén azzal tetőzték be hiányosságokat, hogy több mint kétezer embert zártak be embertelen körülmények között a helyi sportcsarnokba. Jelentések kerültek napvilágra, miszerint a rendőrség túlzó erőszakot alkalmazott a regisztrációra váró menekültekkel szemben.
Felnőttekkel együtt bezárt gyerekek
Az Amnesty International találkozotott négy fiúval – három pakisztánival és egy szírrel –, akit felnőtt bűnözők mellé zártak be egy mocskos rendőrségi fogdába.
Fogva tartási körülményeik siralmasak voltak, régi és koszos matracaik mellé nem kaptak takarót, nem volt világítás, és egy eldugult, szennyes vécéből bűz áradt.
„Görögországig együtt utaztam egy másik menekült családdal… amikor felmutattam az útlevelemet, a rendőrség bezárt engem. Letartóztatásom óta a családom semmit nem tud rólam” – mondta egy 16 éves szír fiú, aki egyedül, családtagok nélkül tette meg az utat. A letartóztatása óta eltelt három napban a fiú nem kapott hozzáférést ügyvédhez vagy jogi tanácsadáshoz.
“Nyaraló turistacsaládok a szigeten, és helyiek, akik azzal vannak elfoglalva, hogy gyerekeik megkezdjék az új tanévet; elképesztő kontraszt a menekült gyerekek szenvedésével összehasonlítva” – hangsúlyozta Kondylia Gogou.
Az Amnesty International nyomatékosan kéri:
· A Kos szigeti hatóságokat, hogy működjenek együtt a központi hatóságokkal és állítsanak fel fogadóközpontokat és nyújtsanak szállást az újonnan érkezőknek, hogy emberi körülmények között várhassák meg a regisztrációs procedúra végét. Haladéktalanul megfelelő helyre kell vinniük minden kísérő nélküli fiatalt, míg regisztálásuk be nem fejeződik, és elvihetik őket a görög szárazföldön a kísérő nélküli gyerekek számára kialakított fogadóközpontokba.
· A görög kormányt, hogy minél gyorsabban hajtsa végre a szeptember 3-i sajtókonferencián bejelentett terveit, beleértve a Szamosz és Leszbosz szigetén kialakítotthoz hasonló sürgősségi fogadóközpont és személyzet telepítését Kos szigetére, hogy elősegítse a sebezhető csoportokhoz tartozók azonosítását. Azt is biztosítaniuk kell, hogy az EU-tól érkező pénz, mint pl. az AMIF (menedék, migrációs és integrációs alap) kezeléséért felelős szervek minél gyorsabban megkezdjék működésüket.
· Az Európai Uniót, hogy szolidaritási és sürgősségi alapjaiból nyújtson anyagi segítséget a görög hatóságoknak, hogy kezelni tudják a kialakult válságot. Görögországnak ezenkívül szüksége van logisztikai és operatív támogatásra is, hogy kielégíthesse a szigeteire érkezők szükségleteit. Ami még ennél is fontosabb, az az, hogy az EU tagországainak hosszú távon enyhíteniük kell a Görögországra nehezedő nyomást az EU menekültügyi rendszerének újragondolásával, valamint azt is, hogy a védelemre szorulók biztonságos és legális utakon juthassanak el Európába. Ez az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által a legsebezhetőbb menekülteknek tekintettek számára fenntartott befogadó helyek számának növelését, több humanitárius vízum kiadását és az esélyek jobb megteremtését jelenti a családegyesítésre.
„Ez egy minden szinten jelen lévő válság. Görögországban a helyi hatóságok nem akarják megadni a megfelelő segítséget, a nemzeti hatóságok látszólag nem is képesek rá, az európai vezetők pedig csak tétováznak az egyre csak hömpölygő humanitárius válságban” – jelentette ki Kondylia Gogou.
Az Európai Bizottság elnökének első helyettese, Frans Timmermans és Dimitris Avramopoulis, a Bizottság migrációért és belügyekért felelős biztosa szeptember 4-én Kos szigetére utazott a kialakult helyzet ellenőrzése céljából, mivel a helyi hatóságok nem tudták kezelni a nyár folyamán érkezett menekülthullámból fakadó problémákat.
Szeptember 3-án Athénban a görög kormány miniszterei összeültek, hogy megvitassák az Égei-tenger szigetein kialakult menekültválság megoldásait.
A miniszterek egyéb intézkedések mellett bejelentették egy koordinációs központ létrehozását az érkező menekültek fogadására, valamint további személyzet és eszközök telepítését a helyszínre a menekültek gyorsabb regisztrálása és azonosítása érdekében – ezen tervek már megvalósulni látszanak az elérhető EU-s források felhasználásával. Ezenkívül az EU anyagi és logisztikai támogatását is kérték az ügyben.
Rendőrségi hivatalnokok elmondták az Amnesty Internationalnek, hogy plusz uniós sürgősségi támogatás nélkül rendkívül nehéz lenne még az év vége előtt további embereket és felszerelést küldeni az Égei-tenger szigeteire, valamint kialakítani a megfelelő, emberhez méltó körülményeket a menekültek regisztrálására, valamint szükség esetén fogva tartására.
A görög kormány adatai szerint július és augusztus folyamán 157 ezer menekült érkezett Görögországba a tengeren keresztül. Ez több, mint tizenháromszor annyi ember, mint amennyi ugyanebben az időszakban érkezett tavaly. Az érkezők többsége menekült.
