A lakosság 10%-a valamely más tagországban dolgozik, így szakértők azt mondják, hogy ha a szlovákok egyre nagyobb ellenérzésekkel tekintenek Brüsszelre és a liberális elitekre, akkor ez a hozzáállás mindenütt gyökeret verhet. A menetrend ez esetben is a következő volt: lassú növekedés, a migránsok beözönlése, a brit népszavazás, az unióellenes pártok megerősödése és a revansista Oroszország folyamatos beavatkozása, miután Moszkva meg akarja rendíteni a bizalmat a NATO és az EU iránt.
A szélsőjobbos Kotleba pártjának nyomására a miniszterelnök jobbra tolódott. Az egyik ellenzéki képviselő nacionalista populistának minősíti Ficót, aki nem hagyja, hogy bármely más populista túltegyen rajta. Így azután még inkább USA-ellenes, oroszbarát és lejáratja Brüsszelt. Vagyis ugyanabba az irányba halad, mint Magyar- és Lengyelország, és Moszkva nagyon jól tud játszani ezeken az érzéseken. De azért a szlovákok 52%-a még mindig kedvezően gondolkodik az uniós tagságról, a NATO esetében azonban ez az arány már csupán 30%. A Comenius Egyetem egyik kutatója azt mondja, a visegrádi politikusok mind maguknak követelik az EU sikereit, viszont a gondokért Brüsszelt okolják. És egész Európa visszalép a demokráciát tekintve, hanyatlik a demokratikus intézményekbe vetett bizalom.
Egy neves amerikai elemző szerint az idén az volt a leginkább jellemző a világra, hogy autokrata vezetők vették át az irányítást, ugyanakkor a nyugatnak nemigen akaródzik fellépni ez ellen – írja a The Guardian. Január végére a világ négy vezető hatalmában ilyen politikusok szabják meg majd a „hogyan tovább?”-ot, ideértve Oroszországot, Kínát, Indiát és az USA-t. Ian Buruma, a New York-i Bard Egyetem professzora úgy véli, hogy Magyar- és Lengyelországot már nem lehet illiberális demokráciának tekinteni. Hamarosan kiderül, mekkora felfordulást tudnak okozni az ilyen erők Hollandiában és Franciaországban. Az erős emberek és a populisták inkább a karizmára támaszkodnak, semmint a szakértelemre és a jól kidolgozott politikára. Amikor sokan félnek a jövőtől, az ilyen vezetők ugyanolyan biztosítékokat kínálnak, mint a vallás. A szaktudás érdektelen lesz, rossz esetben szitokszó. A Nyugat elhibázott politikája valószínűleg szintén elősegítette Putyin és a többiek sikerét. Viszont mivel Trump várhatóan nem akarja megvédeni szövetségeseit Ázsiában, Kína uralma feltartóztathatatlan lesz a térségben.
A Nyugat hanyatlása egybeesik azzal, hogy a nyugati demokráciák élén olyan technokraták állnak, akik nem távlatokban gondolkodnak, hanem bürokrata megoldást igyekeznek találni a legsürgetőbb gondokra. Csak éppen nem tudnak meggyőzni senkit sem. Napjainkban sokan nyugtalanok és nem bíznak többé a szakértőkben. Számukra csakis a karizmatikus vezető, az apafigura tud vigaszt nyújtani – az elittel szembenálló utópista, aki az ígéri, hogy minden megint nagyszerű lesz. Ideértve, hogy eltávolítják a bírálókat, akik különbnek képzelik magukat, illetve a népszerűtlen kisebbségeket, akik mások, mint mi. Ráadásul ismét összefonódik állam és vallás. Amerikában még hívő emberek is egyfajta feloldozást találtak Trump extatikus tömegrendezvényein. Olyan üzletembert bálványoztak, aki háromszor nősült és puncikat markolászik. Hogy mennyien bedőltek neki, az mutatja, milyen mélyre süllyedtünk – zárja elemzését a The Guardian.
Minden jel arra mutat, hogy az unió vezetői politikai megfontolásokból hozzájárulnak Paks-2 vitatott bővítéséhez, és vállrándítással intézik el az aggályokat – kezdi elemzését a Politico. Juncker és Tusk hallgat, pedig két éve a Bizottság akkori elnöke igen látványosan vétózta meg a Déli Áramlat gázvezeték tervét. A két reaktor megépítése számos ponton támadható, az ügy meglehetősen homályos, az EU a jelek szerint mégis zöld jelzést ad. A kifogásokat csupán két apróbb kérdés kapcsán vizsgálta. Úgy tűnik föl, hogy Brüsszel immár nem akar ismét összecsapni Orbán Viktorral. Lehet, hogy hiányos a jogi alap a beruházás megakadályozására. Az is elképzelhető, hogy nem akarják rontani a viszonyt Oroszországgal. Végül pedig az is benne van a pakliban, hogy nem szeretnék rontani a Fidesz helyzetét a Jobbikkal szemben, miután nyomulnak a populisták.
Brüsszel mindenesetre tagad mindenféle politikai számítást. A Bizottság ugyanakkor nagyrészt figyelmen kívül hagyta, hogy Oroszország partner az ügyben és hogy mind inkább uralja a nukleáris energia piacát. A testület szerint az uniós jog módot nyújt a magyar tervre, még akkor is, ha úgy látszik, hogy az ellentétes az EU nagyobb energiacéljaival.
Az elemzés feltűnőnek tartja, hogy Paks kapcsán Juncker ejtette a politikai megfontolásokat, hiszen korábban pl. bírálta Orbán keménykezű kormányzási módját. De úgy látszik, hogy ezúttal felülkerekedik a reálpolitika, és a miniszterelnök nem hagyja, hogy Brüsszel beleszóljon.
Független szakértők szerint ugyanakkor nehéz igazolni Paks 2-őt, akár pénzügyi, akár energiaszempontból, és a piaci helyzet alapján gyanús a Bizottság álláspontja. Hiszen a létesítmény csak akkor tudja visszatermelni az árát, ha a kormány lényegesen növeli az áram árát. Azon kívül hét éven át egyidejűleg működnek majd a régi és az új blokkok, vagyis hatalmas mennyiségű felesleges energia képződik. Ráadásul rengeteg az alternatív forrás, egyre javul az energiafelhasználás hatékonysága és a nemzeti piacok összekapcsolásával párhuzamosan az EU sem szorgalmazza az óriási infrastruktúra-fejlesztéseket. Egy párizsi elemző szerint a magyarok sokkal többre mennének, ha a fogyasztást tennék ésszerűbbé, a pazarlást fognák vissza.
A hivatalos magyar álláspont az, hogy a befektetés gazdaságilag indokolt, meghozza az ország számára az energiastabilitást – biztonságot és –függetlenséget. Ugyanakkor az is hatalmas kiadással járna, ha akár most leállítaná a munkálatokat. Aszódi Attila kormánybiztos azt mondja, a bővítés nélkül, a meglévő reaktorok leállítása után csak az maradna, hogy bővítsék a gázimportot, az pedig még sebezhetőbbé tenné az országot. Szakemberek azonban erősen vitatják, hogy az akkori áramárak rentábilissá teszik a hatalmas beruházást. Ugyanakkor a Bizottság nemigen törődik azzal, hogy az atomenergetikában világszerte mind inkább érvényesül az orosz befolyás.