Pontosan, őszintén és hasznosan – Aczél Petra okos érvelőkönyve

Ha én lennék az Országgyűlés elnöke (ez a veszély senkit nem fenyeget, engem sem), akkor ingyen adnám, és kötelező olvasmánnyá tenném a képviselők számára ezt a könyvet, amelyet megszívelvén, bizonyára hosszú ideig néma csend borulna a Házra. (Aminél ugyancsak elképzelhető nagyobb veszély is.) (A cikk forrása: https://olvassbele.com)

A kiváló tudós, tanár, tréner: Aczél Petra (a képen) csak azt folytatja, amit korábbi, széles körben méltányolt könyveiben elkezdett: kommunikálni, beszélni, érvelni, meggyőzni tanít, de annak erős hangsúlyozásával, hogy ez a tevékenység nem megy gondolkodás, felkészültség és felelősségérzet nélkül. Illetve mehet, de akkor vagy hatástalan, vagy kártékony.

Az ókori filozófusoktól, a retorika művészetének ősi hagyományától a legfrissebb felismerésekig terjedő mintegy 2500 év ide vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretanyagában imponáló otthonossággal mozgó szerző ezúttal kifejezetten gyakorlókönyvet írt. A kötet szerkesztésében, megfogalmazásaiban és főként példáiban meg feladataiban jól érzékelhetően nem csak azokra gondolt, akik számára az érvelés és meggyőzés a közvélekedés szerinti munkaköri kötelesség, hanem szülőkre, házastársakra, munkahelyen, utcán és üzletben egymással találkozókra, vagyis mindenkire.

„Az érvelés az egyik legjobb társasjáték.(…) Aki érvelni tud, az képes formálni a világ erőit és élni a pillanattal, jogaival, Képes együtt élni másokkal! Érvelni jó. Meggyőzni fontos. Hatni felelősség” – írja első előszavában.

Mert abból kettő van. Az elsőnek a stílusa népszerűbb, a másodiké tudományosabb. De azt a másodikban is hangsúlyozza, hogy műve nem ismeret-, hanem teljesítményközpontú.

Aki hallotta már Aczél Petrát előadni (mint én), vagy felnőtteknek tréninget vezeti (mint én), az tanúsíthatja, hogy szóban és írásban ugyanaz a pontosság, áttekinthetőség, logikus felépítettség jellemzi. Jellemzője még, hogy egyik-másik állítása, passzusa a jelenlegi hazai közélet állapotával szembeni kritika muníciójául is szolgálhat, ő azonban soha, semmiféle magas labdát nem csap le, aktualizálása mentes minősítgetéstől, célozgatástól, mert problémákra és feladatokra koncentrál. Fegyelem és önfegyelem e stílus sajátja, gyakran ad közre személyes élményeket, de inkább csak a másokéit.

Az egyetemi tanári tapasztalat jótékony hatása érződik az egész könyvön. Például ahogyan az egyes témákhoz olvasnivalót ajánl, gyakorlatokat szerkeszt, ahogyan gyakran az olvasó véleményét kéri, ahogyan a megoldás alternatíváit felmutatja, amint később a megoldást is a megfelelő kulcs segítségével.

A különféle módon megidézettek és/vagy emlegetettek hozzávetőleges névsorából most kihagynám a görög szellemi óriásokat, de mindenféle rangsorolás nélkül feltétlenül megemlítendő Václav Havel, Paul Lindau, Tóth Krisztina, Montagh Imre, Hillary Clinton, Winston Churchill, Ferenc pápa, Csengey Dénes, Szent Ágoston, Mácsai Pál, Kurt Vonnegut és Steve Jobs, az Apple egykori elnöke és vezérigazgatója. Azért, hogy könyve sokoldalú szolgáltatást nyújtson, témaköröket ajánl az érvelő beszéd gyakorlásához és olyan gyakori és köznapi szituációkról is szól, mint az állásinterjú vagy a családi vita, az önkormányzati testületi ülés,  táblázatokat ad közre, meg a híres TED-előadások internetes címét. Segítheti az olvasót a szakirodalom sora a kötet végén, de ennyi figyelmesség mellé szerintem még elfért és jótékonyan hatott volna egy részletes név- és tárgymutató. Ezt nem pótolhatja a kötet elejére helyezett tartalomjegyzék, bármennyire kedvcsinálóak is benne az olyan alcímek, mint: Szendvics, Ragad, Csalóka, Hering az árnyékban és Többet ésszel. De azért senki se várjon e könyvtől könnyed, úgynevezett népszerű olvasnivalót, meggyőződésem szerint csak gondolkodásra hajlamos és képes emberek forgathatják haszonnal. (Úgy, hogy talán mégse kellene a – nem is túlságosan „t.”– Háznak ajánlanom.)

Amikor Aczél Petra még tanult, aligha találkozott ehhez hasonló funkciójú és tartalmú magyar könyvvel, amelyet végig tegeződve írtak meg. Azt hiszem, hogy az övé e tekintetben is új időknek, új szele; nekem kissé szokatlan. De ha belegondolok, tulajdonképpen megtisztelő.

Aczél Petra: Neked van igazad? Érvelés és meggyőzés a gyakorlatban / Tinta Könyvkiadó, 2017