Merkel pedig azt mondta, hogy a balkáni folyosó elvileg zárva van, február óta mégis 50 ezer menedékkérő jutott el Németországba, Ausztriában pedig 18 ezret regisztráltak. A tudósítás megemlíti, hogy a magyar vendég vészforgatókönyvet sürgetett, azaz hogy alakítsanak ki további védvonalat a külső határok biztosítására, ami burkoltan azt jelentené, hogy kizárnák Görögországot a schengeni övezetből. Orbán megerősítette egyúttal, hogy Magyarország nem hajlandó senkit sem visszavenni a németektől és az osztrákoktól. Egyben elzárkózott a kvótáktól is, pedig a vendéglátó Kern azt fejtegette, hogy a külső határok megerősítése után remélhetőleg arra is sort tudnak keríteni.

Orbán másfél éve festi az ördögöt, vagyis a muzulmán ellenséget a falra – kezdődik az SFR/Schweizer Radio und Fernsehen beszámolója. A népszavazással a hangulatot igyekszik tovább gerjeszteni, hogy pontokat szerezzen a belpolitikában. Egyben pedig próbálja megtorpedózni az uniós kvótákat. Beözönlő migránsokról beszél, meg akarja védeni a keresztény Magyarországot a muszlimoktól, ugyanúgy, mint egykor a középkorban. Szavakban felfegyverkezett, plakátokat rakott ki, a menekülteket átalányban a terroristákkal állítja egy sorba. Meg kívánja „óvni” országát. A populista politikus szellemi hadiállapotba helyezte Magyarországot. Megerősíti a kerítést, újabb katonákat és rendőröket vezényel ki a határra, kitoloncolja az illegális határátlépőket, illetve gyorsított eljárásban ítélteti el őket. A népszavazástól hátszelet remél Brüsszellel szemben is. Ám ezzel eltereli a figyelmet a korrupcióról és a szegénységről. E két területen adós marad a válasszal. A populizmussal helyettesíti a politikát.

Az Európai Parlament elnöke és a konzervatív frakció vezetője támogatja a visegrádi csoport javaslatát, hogy több emberrel és pénzzel védjék az unió határait, illetve hogy a menekülteket önkéntes alapon fogadják be – írja a bécsi eszmecseréről a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Schulz azt közölte a lappal, hogy a nagy pártcsaládok hajlandóak feladni eddigi álláspontjukat, azaz a kötelező kvótákat, miután az idevágó határozatoknak eddig sem volt sok foganatjuk. Ezért szerinte most mást kell megpróbálni és kifejezetten üdvözli a rugalmas szolidaritás ötletét, ha a V4-ek is készek például a nagyobb anyagi tehervállalásról tárgyalni.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakciófőnöke kijelentette, hogy csakis a rugalmas szolidaritással lehet előbbre jutni. Azt szeretné, ha ez ügyben tervet dolgoznának ki a következő 3–4 évre. Így pl. a visegrádi államok is küldhetnének katonákat és rendőröket a külső határra. Ugyancsak felvetette, hogy több közösségi pénzzel kellene megtámogatni azokat az országokat, amelyek menekülteket vesznek át.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung egy másik cikkében ez áll: a bécsi találkozó azzal a szándéknyilatkozattal zárult, hogy az érintett országok együttes erővel még inkább megpróbálják megnehezíteni a migránsok bejutását Európába. Merkel kijelentette, hogy a lehető legnagyobb mértékben le akarják fékezni az illegális bevándorlást. Jelezte ugyanakkor, hogy országa havonta több száz menedékkérőt vesz át a görögöktől és az olaszoktól. A tízes tanácskozáson kötelező határozatok azonban nem születtek.

A vendéglátó Kern úgy látja, hogy Líbiával jelenleg nem lehet megállapodást kötni az elutasított migránsok visszafogadásáról. Rámutatott: ha minden ország a népességszámmal arányosan meghatározza, hány embert vesz át, akkor összesen 2,3 millió menedékkérőt tudnának elhelyezni. Az EU illetékes biztosa előzőleg azt fejtegette, hogy a szolidaritás nem szabadon választható gyakorlat, az a felelősségtudattal együtt az alapértékek közé tartozik. És itt nem csupán erkölcsi normákról, hanem jogelvekről is szó van, ahogyan azt az uniós alapszerződések is tartalmazzák – fűzte hozzá Avramopulosz.

A német kancellár nem hiszi, hogy Magyarország – Orbán Viktorral az élen – kivenné részét az unió kvótatervéből – állapítja meg a Die Welt. Merkel ezt a bécsi csúcs után mondta, hozzátéve, hogy sok más, kisebb állam örvendetes módon már befogadott menekülteket. Közben Berlinben a külügyminisztérium elárulta, hogy Németország minden évben 6-6 ezer menedékkérőt telepít át Görög-, illetve Olaszországból, éspedig elsősorban olyanokat, akik elszakadtak családjuktól a menekülés közben. A német kormányfő különben arra is kitért Bécsben, hogy fel kell gyorsítani azoknak a kitoloncolását, akiknek nincs esélyük a maradásra. Ehhez gyorsan megállapodást kell kötni az észak-afrikai államokkal, valamint Afganisztánnal és Pakisztánnal. A házigazda osztrák kancellár arról beszélt, hogy bizonyosan megindulnak azok a menekültek, akik jelenleg valahol a Balkánon rekedtek. A szerbiai táborok pl. a magyar határ mentén hamarosan túlzsúfoltakká válnak.

Az osztrák kancellár úgy látja a bécsi konferencia után, hogy politikailag aligha lehet rendezni a vitát Magyarországgal a visszautasított menedékkérők átvételéről – tudósít a Die Presse. Ezért Kern szerint most a külső határok védelmére kell összpontosítani. Annak nincs értelme – tette hozzá –, hogy újra meg újra megvitassák a kérdést a magyar féllel. Inkább olyan területeket kell előtérbe helyezni, ahol valamit el is lehet érni.

Semmi újat nem hozott a bécsi konferencia, mégis fordulattal járhat az unió migrációs politikájában – állapítja meg a Der Standard. Nagy lökést adhat ugyanis, hogy olvadjon a fagyos viszony az EU-intézmények és a tagállamok között, illetve hogy enyhüljenek a tagok közötti ellentétek. Merthogy a közösség eddigi próbálkozásai egytől-egyig kudarcot vallottak. A Bizottság előterjesztett egy sor javaslatot, miként lehetne segíteni a menekülteknek, illetve az érintett államoknak, csak éppen a valóra váltásukhoz hiányzott a szolidaritás. Főleg Magyarország és Lengyelország ágált ellenük. Az egész unióban virágzik a jobboldali populizmus, amely a megosztásra, az EU feloszlatására játszik. Ebben a helyzetben hívta össze Kern a találkozót és Orbánon lehetett látni, hogy hozhat eredményt az államok egy csoportjának kezdeményezése is, ha a 28-ak kollektívan elakadnak – a Bizottsággal együtt. Hirtelen még a magyar vezető is azt taglalta – meglepően konstruktív hangnemben –, hogy közösen kell cselekedni, bár egy jottányit sem engedett a migránsokkal szembeni kemény védekezés politikájából. Ezzel együtt új lehetőségek nyíltak meg a párbeszédre, a határon átlépő együttműködésre. Lehet, hogy ily módon visszatalálnak az egységes irányvonalhoz.

Az unió mindig akkor működött a legjobban, amikor egyensúly alakult ki az öntudatos nemzetállamok és az intézmények között. Ha ehhez Bécs hozzájárul, akkor már megérte.

A Politico tudósítója úgy értesült, hogy nem sok támogatásra talált Orbán Viktor javaslata Bécsben: Líbiában építsenek nagy tábort a menekültek elhelyezésére. Ám a provokatív ötlet a jelek szerint az ellenfeleknek, köztük Merkelnek szólt, akik azzal érvelnek, hogy az efféle keményvonalas hozzáállás nemigen járul hozzá a válság megoldásához. A kormányfő azonban azt hangoztatta, hogy ő egészen más jövőt képzel el az emberiség számára. A politikus úgy ítéli meg, hogy alapvető véleménykülönbség tapasztalható az unión belül, mert egyes vezetők úgy gondolják, hogy meg lehet védeni a határokat, mások viszont a korlátlan mozgásszabadság mellett vannak, sőt még kívánatosnak is tartják. Nyilatkozata alátámasztja, hogy mekkorák a feszültségek Európán belül a helyzet megoldása ügyében.