A legrosszabb alighanem még csak ezután jön az ukrajnai háborúban, ezért bármilyen eszköz megengedett az orosz agresszió megállítására, kivéve a repülési tilalom elrendelését – vélekedik Lendvai Pál a bécsi Der Standardban megjelent kommentárjában.

Megállapítja, hogy az ukrán haderő és a civil társadalom meglepő sikerei haragos reakciót és hazugsággal körített, vészjósló fenyegetéseket keltettek a Kremlben. Fegyverkezési szakértők és hadtörténészek arra figyelmeztetnek: a sarokba szorított Putyintól nem remélhető, hogy tiszteletben fogja tartani a nemzetközi jognak a civil lakosság oltalmazását célzó tilalmait. Annak nyomán, hogy az orosz elnök „soha nem látott kiterjedésű következményekkel” fenyegetőzött, a szakértők most arról vitatkoznak, vajon teljesen kizárható-e taktikai atomfegyverek bevetése. Miután hatalmas mértékben elszámította magát, Putyin nem csupán a vereséget, hanem elképzelhetőleg a tartós patthelyzet kialakulását sem engedheti meg magának, hiszen számára a tét politikai értelemben a túlélés.

Lendvai felhívja a figyelmet Richard Ned Lebow-nak, a londoni King’s College történészének a vélekedésére: a háború ellenőrizhetetlenné válhat, valamint arra, hogy Niall Ferguson „a Nyugat naiv önelégültségét” ostorozza. Nem kétséges, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok túl későn reagált, és nem segítette eléggé Ukrajnát sem gazdasági, sem katonai értelemben – állapítja meg a Der Standard szerzője. Idézi Vlagyimir Szorokin orosz író azon megfogalmazását, hogy Putyinnak az egész élete nem áll másból, mint „különleges műveletből”, ahogyan most az ukrajnai háborút nevezi.

Az orosz gáztól való európai függést a brüsszeli bizottság által összehangolt módon, fokozatosan csökkenteni kell. A féktelen nagyorosz nacionalizmus által áthatott, immár a falig hátrált diktátor nem csupán Ukrajna létét, hanem az európai civilizációt is fenyegeti – figyelmeztet Lendvai. Ebből szerinte az következik, hogy legitimnek számít bármilyen eszköz az agresszió elhárítása végett. A tömeges fegyverszállítástól az orosz gáz- és olajvásárlás radikális csökkentéséig szó szerint bármi, kivéve a repüléstilalom elrendelését Ukrajna fölött, mert az háborúhoz vezetne az atomhatalmak között. „Túl sokat kérek?” – kérdi a Nyugattól Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és vele együtt sok, csodálatra méltó ukrán művész és értelmiségi. A becsületes válasz csak az lehet, hogy „sajnos, igen” – zárja cikkét Lendvai Pál.

A Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja arról ír, hogy az autokrata Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin „férfias barátsága”, valamint az infláció veszélyezteti a magyar miniszterelnök újraválasztását.

A cikk szerzője megszólaltatja Polyák Gábor médiajogászt, aki emlékeztet arra, hogy Orbán az előző években Európa szétzilálásán dolgozott, ez volt Putyin érdeke. Most lavírozni kezdett a kormányfő. Az EU Oroszország elleni szankcióit elfogadja ugyan, de az ország területén át nem szeretne Ukrajnába irányuló fegyverszállítást, és hallani sem akar az orosz gáz bojkottjáról.

A Putyinhoz fűződő kapcsolat mellett a dinamikus áremelkedés is rosszul érinti a magyar miniszterelnököt – folytatódik a Handelsblatt áttekintése. Orbán most azt teszi, amit sok önkényúr művel, amikor a politikai túléléséről van szó: beleavatkozik gazdasági összefüggések alapján zajló folyamatokba, ám kétséges, hogy ez sikerrel járhat-e. Most az alapvető élelmiszerek és a benzin árának a befagyasztásával próbálkozik. Ez következményekkel jár, elsősorban a kisebb benzinkutakra nézve, amelyeknek nehézséget okoz, hogy a nagykereskedelemben magasabb áron kell venniük az üzemanyagot, mint amennyiért a kiskereskedelemben eladhatják.

A közvélemény-kutatások a Fidesz valamelyes előnyét mutatják ugyan, de újraválasztása korántsem biztos – írja a Handelsblatt. Megszólaltatja Király Júliát, a jegybank volt alelnökét, aki szerint az játszhat Orbán kezére, hogy az ellenzék meglehetősen heterogén, továbbá: bízik-e a többség abban, hogy az ellenzék képes lenne kormányozni.

(Forrás: helyben.hu) Orbán Viktor számára most fizetődik ki igazán, hogy uralma alá vonta a szinte az egész magyar sajtót. A lengyelek igencsak zokon vették Magyarországtól a Moszkva-barát politikát, ők viszont lassan kiérdemlik, hogy a Bizottság folyósítsa nekik a gazdaságélénkítő pénzeket.

Financial Times Orbán Viktor az eltelt 12 évben keményen kézbe kaparintotta szinte a teljes magyar sajtó irányítását és ez igencsak jól jön neki most, a választás előtt. Így neki áll a zászló, függetlenül a nagy oroszbarátságtól és a háborútól. Amúgy a hatalom közeli média nemigen feszegeti, hogy ki a felelős az invázióért.

Az ellenzék beleütközik a monopolizált tömegtájékoztatás falába. A közmédia, a baráti üzletemberek birtokában lévő szerkesztőségek, továbbá a KESMA egyaránt a hatalom szekerét tolja. Ugyanakkor a Gulyás Márton-féle Partizán részben a neten, részben pedig egy mozgó televízió-stúdióval naponta 250 ezer emberhez jut el. A költségek felét kisadományokból állják, de segíti őket egy washingtoni alapítvány is.

Polyák Gábor, aki Márki-Zay Péter tanácsadója sajtóügyekben, nagy változásokat ígér, ha az ellenzék kerekedik felül az urnáknál. Ám aligha jön össze az ehhez szükséges kétharmad. De a szakértő szerint már az öntisztulást eredményez, ha az állam kivonul a médiapiacról.

Frankfurter Allgemeine Zeitung A magyar és a lengyel vezetés annyira jóban volt, hogy Orbán Viktor egyszer még azt is felvetette, ilyen alapon akár még együtt lophatnának lovat is. De ez már a múlt, mert a háború egy csapásra kiélezte a vitát az Oroszországhoz fűződő viszony ügyében. Az ellentétek szintjét mutatja, hogy pár napja elmaradt a két elnök találkozója – a legutóbbi varsói magyarázat szerint a járvány miatt. De itt inkább politikai betegség van a háttérben.

Orbánnak nem akaródzik néven nevezni a bűnöst, eszében sincs Putyint bírálni. Inkább azt pedzegette, hogy az ukránok az amerikaiak képviseletében harcolnak. Nem győzi ismételgetni, hogy az országnak ki kell maradnia a válságból, mert különben a kárpátaljai magyarokon csattan az ostor. Mindazonáltal megszavazta a szankciókat, de a Kijevnek küldött fegyverek legfeljebb csak kerülővel juthatnak célba. Az orosz propaganda ugyanakkor tökéletesen tisztában van azzal, hogy itt újabb lehetőség kínálkozik a nyugati egység megtörésére.

Handelsblatt A német üzleti világ szócsöve óv attól, hogy a mostani súlyos válság idején a Bizottság beélesítse a jogállami mechanizmust, noha az aggályok változatlanul fennállnak mind a magyar, mind a lengyel demokrácia ügyében. Varsó azonban példát mutat azzal, ahogyan bánik a menekültekkel és nagy segítség lenne a számára, ha megnyílnának a koronaalap csapjai. Ám ahhoz az kellene, hogy a politika ne szóljon bele az igazságszolgáltatás dolgába.

Ám eközben a lengyel politika teljesen EU-barát vonalra állt rá az agresszió ügyében, szemben Orbánnal, aki még pár hete is Putyin színe elé járult. A korrupció ügyében pedig Magyarországon nincs semmi új a nap alatt. A lengyelek ellenben megérdemlik, hogy méltányolják jelenlegi szerepüket és e pillanatban ne állítsák őket pellengérre. Sőt, még a támogatás folyósításáról is szó lehet, ha lépéseket tesznek a legfelső bíróság mellett működő fegyelmi kamara felszámolására.

Time Magyarország a maga útját járja, miközben az Európai Unió ritka egységet tanúsít Oroszországgal szemben. Orbán hallani sem akar arról, hogy a bojkott az olajra és a földgázra is vonatkozzék. Érvényben van a szerződés Paks 2-ről is. Azt reméli, hogy majd jól ellavírozik az ellentétes álláspontok között.

Hogy megint kihívja maga ellen Brüsszelt, az már visszaköszön. De ezúttal Varsó is kihátrált mögüle. Immár teljesen elszigetelődött. A tudósítás megszólaltatja Rényi Pál Dánielt, a 444.hu-tól, aki azt mondja, a miniszterelnök nem foglalkozik a nemzetközi következményekkel, számára egy valami fontos: a hatalom megtartása.

The Economist A nacionalista-populista Orbán Viktor számára a háború feladta a leckét, nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is. Hiszen a politikus idáig bezsebelte a Moszkvához fűződő szoros viszony anyagi előnyeit: valamivel olcsóbban kapott gázt és Oroszország egy vagyonnak megfelelő kölcsönt nyújt Paks 2-re. Egyébként a rendszeréről sokan úgy vélik, hogy az ugyanaz, mint amit Putyin csinál, csak puha változatban.

Úgy tűnik föl viszont, hogy a lengyeleknek kifizetődik a keményen Kreml-ellenes álláspont, mert alighanem enyhít az EU jogállami kifogásain. Ugyanakkor erősen valószínű, hogy szertefoszlik Moszkva–Budapest–Washington-tengely álma a szélsőjobb számára. Putyin a szankciók miatt már az eddigi apanázst sem tudja folyósítani a radikális tudományos műhelyeknek.

The Wall Street Journal Biden tegye lehetővé, hogy még 2-300 ezer ukrán menekült kapjon letelepedési engedélyt az Egyesült Államokban, mert segítenie kell a kelet-európai frontállamokat, így Magyar- és Lengyelországot, amely rogyadozik az emberáradat terhei alatt – sürgeti a vezércikk. Ezáltal ugyanis egyúttal meglőné Putyin törekvését, mármint hogy újabb migránshullámmal Kijev ellen fordítsa Európát. Washington emberbaráti lépése egyúttal éles ellentétben állna az orosz barbársággal, amelynek része, hogy civileket bombáznak ki tömegesen otthonaikból.

Financial Times A lap vezércikke kiemeli, hogy mielőbb meg kell fékezni Putyin háborúját, mert az azzal fenyeget, hogy milliók fognak éhezni, sőt éhen halni a világban. Oroszország és Ukrajna ugyanis döntő hányaddal szerepel a globális gabonaexportban és akkor még ott van az orosz műtrágyaexport is. Ha ez a kettő leáll, márpedig nagyon efelé mutatnak a dolgok, akkor az ostor a 3. világon csattan.

Az igazi kiút persze az lenne, ha megszűnnék az oroszok kulcspozíciója a nemzetközi búzakereskedelemben. Evégett a fejlett országoknak befektetésekkel kell segíteniük azokat az államokat, amelyek kellő pénz birtokában helyettesíteni tudjáka kieső orosz mennyiséget. Mert ne feledjük: az „arab tavasz” oka is az éhínség volt.

EUobserver Kína szorult helyzetbe került, miután beállt Moszkva mögé a háborúban, csak most nem tudja, mi tévő legyen, mert már látja, hogy a következmények őt is erősen sújtják. Miközben nyugodt nemzetközi környezetre volna szüksége a megcélzott fejlődés eléréséhez. Ám jelenlegi pozíciója megkérdőjelezi, hogy mennyire lehet számítani rá az olyan világméretű problémák megoldásában, mint az éghajlatváltozás.

Ráadásul Pekinget is megdöbbentette, milyen szélsebesen és páratlan kemény szankciókkal torolta meg a Nyugat az orosz inváziót. Hiszen idáig – Moszkvához hasonlóan – úgy gondolta a transz-atlanti térség államairól, hogy azok puhányok és dekadensek. Így a kínai vezetés nagyon nem örülhet annak, hogy egyébként még inkább nyerő helyzetbe kerül Oroszországgal szemben.

Frankfurter Allgemeine Zeitung Az amerikai Fox TV jobboldali ugyan, de mélypont a számára, hogy nagy sztárja, Tucker Carlson (aki nem győzi dicsőíteni Orbán Viktor – a szerk. megj.) immár Putyinnak is nagy kedvence lett. Esti politikai showműsoraiból rendszeresen részleteket sugároz az állami kézben lévő Russia Today, miután nagyon sok mindenben egybevág a véleményvezér, illetve a Kreml álláspontja.