Ismerői úgy festik le, hogy érdeklődő, okos, gyorsan tanul és hamar ráérez a politikai, illetve társadalmi mozgásokra. Ugyanakkor hidegfejű, józan és számító. A Fideszen belül a radikalizmusa és az öntudata emelte ki. Harcos típus, ezért fontos számára, hogy mindig legyen valamilyen vélt, vagy valóságos ellensége. Legutóbb a menekültek ellen fordult, igaz, részben azért, hogy elkendőzze a korrupciós botrányokat, az egészségügy és az oktatás sanyarú állapotát.
Populista ösztönei révén képes meghatározni a napirendet messze Magyarországon túl is. Így sikerül befolyásolnia az EU menekültpolitikáját is. Úgy gondolja, hogy a cinikus, populista nacionalizmus immár nem kivétel a világban, hanem szabály. Úgy, hogy most már jó pár magyar azon meditál, vajon meg lehet-e még buktatni demokratikus eszközökkel. Szomorú irónia lesz, hogy ha éppen az bizonyul a magyar demokrácia sírásójának, aki oly nagy szerepet játszott annak megszületésében.
Magyarország határvadászokkal akarja megállítani a menekülteket, e célból háromezer embert toboroz – írja a The Washington Post. A szándék betekintést enged az országba, amely egykor a vasfüggöny mögött volt ugyan, ám ma már eluralkodott rajta a migránsok távoltartását hirdető falépítő mentalitás.
A határvadászokkal Orbán globális modellt kíván adni, mármint miként lehet feltartóztatni még a legelszántabb menedékkérőt is. Ellenfelei szerint azonban állami pénzből a gyűlöletbeszédet gerjeszti és elfogadottá teszi a rasszizmust. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság vezetője azt mondja, a hatalom számára nem érdekes, hogy nem igaz, amit állít, és nagy lehetőséget teremtett a rasszisták számára.
A Fidesz szóvivője úgy látja, hogy a párt szabja meg Európában a napirendet. Többé-kevésbé valóban tény, hogy a blokád a jelek szerint működik. Az UNHCR azonban úgy gondolja, hogy az ország nagy valószínűséggel megsérti a Genfi Menekültügyi Konvenciót. Az Orvosok Határok nélkül szervezettel több, mint 100 olyan esetet dokumentált, amikor a magyar hatóságok túlzott erőszakot alkalmaztak a migránsok kizsuppolására. Az Amnesty International jelentése arra mutatott rá, hogy több migránst állatként kezeltek, még akkor is, ha netán menedéket kaptak Magyarországon. Minderre a Fidesz embere úgy válaszol, hogy akadtak, akik szírnek vallották magukat, de kiderült, hogy terroristák.
A Newsweek cikke szerint a vírusszerűen terjednek a népszavazások az unióban és Brüsszel készülhet immár a 3. vereségre. Magyarországon szóháború zajlott a kampány során. A kérdés az, hogy milyen akar lenni a magyar társadalom: nyitott, sokszínű, avagy a választók inkább Orbán nacionalistább víziója mellett vannak. De az EU-nak is fel kell tennie néhány kérdést a saját értékeiről és céljáról. Az Open Europe brüsszeli irodavezetője úgy látja, hogy a magyar referendum egyértelmű jelzés, tehát, hogy az emberek kevesebb Európát akarnak. Az EU-nak távol kellene tartania magát a migráció kérdésétől – hangsúlyozza az elemző. Csakhogy éppen ebben az ügyben a választ alighanem csakis összehangoltan lehet megadni.
A Migrációpolitikai Intézet vezetője arra emlékeztet ugyanakkor, hogy főleg a visegrádi csoport szerint a schengeni rendszer jogilag teljesen különválik a menedékrendszertől. A Bizottság egyelőre ragaszkodik az állandó elosztási mechanizmushoz. Egy uniós illetékes névtelenül úgy nyilatkozott, hogy a referendum a magyar nép érzelmeivel játszik, de nem változtat semmin.
Niedermüller Péter kiemeli, hogy itt egyáltalán nem csak a migrációról van szó. Az állandó népszavazásosdi azzal fenyeget, hogy aláássa, illetve lehetetlenné teszi az unió demokratikus működését. Ha a tagállamok folyton referendumot szerveznek a közös döntések ellen, akkor lehúzhatja a redőnyt az Európai Parlament. Ez reális veszély, olyan, mint a vírus. Orbánról pedig azt mondja a DK EP-képviselője: számára az egész erőpróba csupán eszköz, hogy helyreállítsa a „keresztény, fehér” európai kultúrát. Nem akar liberális, nyitott, befogadó Európát. A politikus hozzáteszi, hogy Orbán ideológiájának kevés támogatója van az európai politikában, de ez változhat a francia és a holland választásokkal. Úgy gondolja, hogy a szélsőjobbos populistákkal már nem lehet zöldágra vergődni, Orbánnal, Farage-zsal lehetetlen a kompromisszum. Azaz az EU-nak harcolnia kell ellenük.
A következő évek kulcsfontosságúak lesznek az ügyben, fenn marad-e hosszú távon az unió.
A népszavazás arra szolgál, hogy mozgósítsa Orbán hazai híveit, de egyben dárdahegy akar lenni a Brüsszellel szembeni „ellenforradalomban”, amiért az migránsokat, valamint nyugati, multikulturális értékeket akar rákényszeríteni a korábbi keleti tömb országaira – írja a The Daily Telegraph. Orbán Viktor úgy érzi, hogy migránsügyben az események őt igazolták, mint ahogy Merkel beismerése is, mármint hogy tévedés volt a nyitott kapuk politikája.
Elemzők szerint az EU gyakorlatilag feladta a kvótaterveket, ám ez azt jelzi, hogy a kormányfő sokkal nagyobb célpontot szemelt ki magának. A Teneo Intelligence egyik elemzője úgy véli, hogy a miniszterelnök idehaza előadhatja nacionalista retorikáját, az európai színpadon pedig fontos szereplőként jelenhet meg. Számára az egész menekültválság Isten ajándéka. Orbánnal szemben áll a kicsiny, liberális városi elit, viszont vidéken nagyon bejön kemény vonala. Meglátjuk, meddig hajlandó elmenni az unió felforgatásában, de ezen a hét végén egyértelműen támad.
A The Guardian szerint referendum arról szól, hogy becsapják-e az ajtót a migránsok orra előtt, ám sötét erőket hozott mozgásba. Lázár János úgy jellemezte az eseményt, hogy az élet-halál kérdése Magyarország számára, Európa részére ugyanakkor vízválasztó. A kérdés terjengős és homályos, jogi kihatásai bizonytalanok, elsődleges összefüggésben szűklátókörű.
A népszavazás következményei azonban hatalmasak lehetnek az EU keleti fertályán. Elemzők szerint az erős részvétel további lendületet ad Orbánnak, a földrész talán legszélsőjobbosabb hatalmon lévő vezetőjének, a kontinens lelkéért zajló csatájában. Az Európai Stabilitási Intézet igazgatója, Gerald Knaus azt mondja, hogy a csörte nem az 1294 migránsról, hanem a nemzetállamról és a demokrácia jellegéről szól. A kormányfő a kulturális ellenforradalmat és a liberális Európa végét célozza meg.
Nem kíván kilépni az unióból, ellenben hisz a nemzetállami jogkörök megerősítésében, a kerítésben és a Merkel fémjelezte liberális demokrácia lebontásában. Először azonban el kellene érnie, hogy legalább 50% voksoljon vasárnap. Ennek érdekében példátlan kampányt folytatott. Pardavi Márta úgy értékeli, hogy a hangulat nagyon emlékeztet a 30-as évekre. Ráadásul félő, hogy a menekültek megbélyegzése után más kisebbségek kiközösítése következik. Mint mondta, nálunk a hatalom táplálja a gyűlöletbeszédet.
Független szervezetek állítják, hogy a reklámhadjárat kiadásainak nagy része Fidesz-közeli sajtócézároknak jutott. Kovács Zoltán szerint azonban mindenkit közbeszerzés útján választottak ki. A Transparency Internationalt azonban nem tudta meggyőzni. Magyarország különben idáig egyetlen embert sem fogadott az EU áttelepítési programja keretében.
Ugyancsak a The Guardian-ben olvasható cikk szerint Az angol irodalom legnevesebb magyar származású szereplője azt üzeni Orbán Viktornak, hogy 56-ban a magyarok a szabadságért és nem a kormányfő demagógjaiért harcoltak. Továbbá jó lenne, ha a politikus, aki a tűzzel játszik, gondolna arra a 20 ezer honfitársára, akik a felkelés leverése után menekült a szigetországba. George Szirtes, aki 8 évesen került Nagy-Britanniába, emlékeztet arra, hogy a Brexit folyományaként az Egyesült Királyságban felerősödtek az idegenellenes érzelmek, főként a kelet-európaiakkal szemben. Ugyanakkor a magyarországi népszavazás kérdését akár úgy is fel lehetne tenni: akarja, hogy meggyilkolják az ágyában? Az országnak szüksége van az EU anyagi támogatására, de erről a kampányban nem esett szó. A szerző felidézi, hogy Orbán az elmúlt években gondosan táplálta a „nép” megfelelő érzelmeit, miközben teljesen átalakította az országot, saját jogkörébe vonta a múlt értelmezését. Ezzel párhuzamosan lehetővé tette, hogy meggazdagodjanak a Fidesz nagyjai.
Orbán persze kezdettől fogva tudta, mit akar: a magyar lélek bizonyos elemére játszott, ami a nyelvi elszigeteltség és a történelem sebei folytán létezik. Egyidejűleg nyitott Putyin felé, a volt Vasfüggöny államaiból pedig hatalmi bázist akar kiépíteni a dekadens és liberális nyugattal szemben. Természetesen vannak jogos félelmek migráns-ügyben, ezeket nem lehet rasszista demagógiaként lezárni. Demagógok csak lehetnek, sőt lesznek is belőlük. Szirtes a végén felidézi, hogy akik 56-ban kénytelenek voltak elmenni, azok magyarok voltak.
A Die Welt azt emeli ki a népszavazás kapcsán, hogy Orbán Viktor kijátssza egymás ellen a kisebbségeket. A romákat pl. azzal igyekszik rávenni a részvételre, hogy rémisztgeti őket, vagyis hogy kevesebb állami támogatást kapnak, ha idejönnek a menekültek. Balog Zoltán pár napja úgy nyilatkozott az újságnak, hogy abszurd lenne, ha Európa inkább a bevándorlók millióit integrálná, semmint a 10 millió romát. A kormány megbízottai az egész országban fórumokat tartottak, főleg a legszegényebb településeken és igyekeztek mindenkit meggyőzni a kényszerbetelepítések veszélyeiről. A plakáthadjárat azt sulykolja, hogy a migránsok betegségeket hurcolnak be, asszonyokat erőszakolnak meg és fokozzák a terrorveszélyt. A hadjárat meghozta a gyümölcsét, a hangulat masszívan az idegenek, illetve a muzulmánok ellen fordult. Itt élő arabok ily módon félnek az atrocitásoktól.
A Frankfurter Rundschau kommentárja úgy értékeli, hogy Magyarország nem partner többé az unió számára, miután Orbán Viktor népszavazással akar megerősítést bezárkózási politikája számára. Aki nem hiszi, hogy Európában már régen megkezdődött a jog és a szabadság temetési ceremóniája, az csak figyeljen oda a referendumra. Mintha az EU külső ellenség volna, de kérdés, hogy Brüsszelnek el kell tűrnie a sokat idézett keresztény nyugat ilyesfajta kigúnyolását? Hát, nem. Nem ez az első eset az történelemben, hogy embergyűlölő rezsimek mozgósítják a tömegeket. Ezen az sem változtat, hogy nem tartoznak az európai értékrendhez.
Most aztán tényleg meg akarja mutatni Orbán Viktor, aki példátlan hecckampányt folytat – állapítja meg a Der Spiegel. A referendummal a belpolitikai gondokról kívánja elvonni a figyelmet, Brüsszelre pedig hatalmi harcot próbál rákényszeríteni. Amit a magyar kormánypolitikusok jelenleg nyilvánosan előadnak, és amit az állami média azután reggeltől estig szajkóz, az félig hajmeresztő, félig apokaliptikus. Azt persze Orbán pontosan tudja, hogy bizonyos európai döntéseket nem lehet hazai népszavazásra feltenni, ezért akar magának „erős kardot a brüsszeli bürokrácia” ellen. A politikust tavaly megmentette a migránsválság, miután népszerűsége erősen zuhant. Közben pedig a nemzetközi színtéren a messzire elkerült, negatív figurából komolyan veendő tényezővé lépett elő, aki az egész EU-t igyekszik megreformálni. Az eurószkeptikus irány egyik vezetőjeként óhajt fellépni. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Intézettől azonban arra figyelmeztet, hogy nemzetközi pozícióját meggyengítené, ha nem lesz meg az érvényességhez szükséges 50 %-nyi részvételi arány. Ezért a csalást sem lehet kizárni. A szavazatszámláló bizottságok többségében nincsenek ellenzéki megbízottak, mert a demokratikus pártok nemtörődömök voltak, illetve bojkottra hívtak fel.
Orbán az unió ellen uszítja a magyarokat a menekültek kapcsán – állapítja meg a Le Monde. A 160 ezer menedékkérő átvétele ellen hangolja a lakosságot, jóllehet, az unió terve eleve halva született és soha is nem alkalmazták. Bragyova András alkotmányjogász szerint semmi értelme a népszavazási kérdésben szereplő kötelező betelepítésnek, hiszen az ország a belépéskor eleve elfogadta, hogy aláveti magát az EU-kötelezettségeknek. A szakember úgy gondolja, hogy a miniszterelnök politikai okokból rendezte meg a referendumot az unió vezetői ellen, akik a Brexit után már amúgy is féltik a közösség egységét. Mivelhogy Magyarország legitim felhatalmazást akar a társadalomtól, hogy utána tetszése szerint követeljen intézményi reformokat. De a polgárok vasárnap azt is kifejezésre juttatják, akarják-e, hogy Orbán Viktor legyen az a miniszterelnök, aki a legmélyebb nyomokat hagyja az országon.
A francia Libération szerint a félelem népszavazása zajlik vasárnap. Budapest úgy gondolja, hogy az EU kvótahatározata sérti nemzeti szuverenitását. Ugyanakkor a referendum megkérdőjelezi ilyen ügyekben az unió összes további döntését. A lépéssel Orbán Viktor mindenek előtt a Jobbikot igyekszik kikapcsolni. Egyben mozgósítja saját táborát, ugyanakkor elkapálja az ellenzéket, másfél évvel a választások előtt. Akár meglesz az érvényesség, akár nem – a csalás lehetősége nincs kizárva – a kormányfő hivatkozhat arra, hogy a szavazópolgárok 90%-a őt támogatja. Ha viszont veszi az 50%-os küszöböt, akkor az Országgyűlés az alaptörvény átírásával márványba vésheti, hogy a magyar parlament bevándorlási kérdésekben Brüsszel fölött áll, ami persze ellentétes a közösségi joggal. Orbán nem kíván kilépni az unióból, de azt át akarja formálni a nemzetek Európájává. Krekó Péter hozzáteszi, hogy Putyin, aki meggyengült Európában gondolkodik, oda lenne, ha Orbán nagy győzelmet arat.