Ma a legtöbben azt várják egy munkától, hivatástól, hogy szeressék, jók legyenek benne és megfizessék –Az egyetemi, a nagyvállalati szférából, valamint a szociológia, a nemzedék- és jövőkutatás területéről érkezett szakértők abban is egyetértettek,hogy a tudás, az attitűd, vágyak és célok határozzák meg az emberek sikerét az elhelyezkedésben és a sikeres munkavégzésben. Ugyanakkor nem elég jónak lenni, azt meg is kell mutatni. Ma a legtöbben azt várják egy munkától, hogy szeressék, jók legyenek benne és megfizessék. Látványosan elválnak azoknak az igényei, akik állásra és azoké, akik karrierre vágynak – mondta László Móni személyesmárka-szakértő.

Nemes Orsolya Y-generáció (az 1980–99 között született népesség) szakértője szerint valóban nemzedéki jelenség, hogy az eszközök minden addiginál olcsóbbá, könnyebben hozzáférhetővé váltak, így a gyerekek egyre zsengébb korukban találkoznak velük, akár már kisiskolásként felülmúlják a szüleiket digitális képességekben, ez pedig hamarosan a munkaerőpiacon is éreztetni fogja a hatását.

Dr. Tamás István, az International Business School alapító rektora úgy látja, hogy a mai fiatalok a felsőoktatásnak is minőségileg megváltozott módját várják el, ezt pedig ma még Amerikában sem sikerült megteremteni, noha kísérletek már zajlanak. „Látni kell, hogy ma már nem különíthetők el a tudományágak, ezért az Egyesült Államokban az egyetemi képzés csak kétharmad részt szól a választott tudományról, harmadában egészen más jellegű ismereteket tanítanak, mert ma már nincs sok olyan munkahely, ahol egyféle tudással lehet boldogulni. Az egyetem ma már arra készít fel, hogy folyamatosan változtatni, újítani tudjuk a tudásunkat, elsősorban tehát készséget kell fejleszteni” – mondta dr. Tamás.

Az informatikushiánnyal kapcsolatban az IBS rektora úgy gondolja: „Az informatikus világnyelvet ismer, így minél többet képzünk belőle, annál több megy el Magyarországról. A jó munkaerőt, így az informatikust is akkor tudjuk megtartani, ha jól érzi magát. Tehát elsősorban új szemléletű vezetőket kell képezni, akik belátják: a mainál nyitottabb vállalatirányítási módszerek sokkal hatékonyabbak a munkaerő-megtartás szempontjából is.”

A digitalizáció, a robotok térnyerése az IBS rektora szerint a gyermekeink, unokáink életében csökkenteni fogja a munkaidőt, több szabadidő marad szórakozásra, tanulásra. A jövő jó irányban alakul, több idő jut fejlődésre, jó feladatok megtalálására.

Somorjai Éva, a Telekom emberi erőforrásért (HR) felelős vezérigazgató-helyettese szerint egyre nagyobb kihívás a munkáltatók számára, hogy megtalálják a szükséges szakképzett munkaerőt, ugyanakkor a munkavállalók részéről is új igények léptek fel a munkáltatóval szemben. Noha a vállalatok sokat tesznek érte, hogy kedvező, vonzó képet alkossanak magukról, mint munkáltatóról, az internet világa, a közösségi média visszavonhatatlanul, kendőzetlen őszinteséggel, a cégektől függetlenül alakítja tovább ezt az arculatot. Épp ezért nyílt és hiteles kommunikációra van szükség a cégek oldaláról. 

A vezérigazgató-helyettes szerint a fiatalok más pozícióból, más csatornákon keresztül, más eszközökkel keresnek és találnak munkát, mint akárcsak pár évvel ezelőtt, amihez a HR-eseknek is alkalmazkodniuk kell.

A digitális munkahely koncepcióját a Telekom minden munkavállalójának elérhetővé akarják tenni. Ezzel is igyekszenek áthidalni a nemzedéki különbségeket. A társaság most épülő székházát az eddigi irodák összességénél kisebbre, négy-ötezer személy befogadására tervezték, mert azt szeretnék, ha nem ülne minden munkavállaló minden nap az irodában. Ezért egyre inkább virtuális csapatok, közösségi terek és a távmunka válik meghatározóvá a Telekomnál, ami új módszereket követel a teljesítmény mérésében is.

Tamás Istvánnal egyetértve Somorjai Éva elmondta, hogy a Telekomnál is hisznek az ösztönző vezetők munkaerőt megtartó erejében, miáltal a vezetőképzés kiemelt feladat vállalatnál. Jelenleg 20 ezer informatikus hiányzik a piacról, akinek a képzése nagyban függ az iparági szereplők hozzáállásától is. Ezért kezdeményezte tavaly a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország a „Legyél te is informatikus!” –programot. Lényege: önkéntesek járják az iskolákat, hogy megismertessék, népszerűsítsék az informatikus hivatást a pályaválasztás előtt álló fiataloknak.

„Száz frissen végzettből 90 ma nem a tanult szakmájában helyezkedik el. A Telekomnál azt valljuk, hogy elsősorban gondolkodni kell megtanítani a fiatalokat, így nem egyszerűen szakembereket, sokkal inkább nyitott, a változások, újdonságok befogadására, elsajátítására alkalmas egyéniségeket keresünk. Minél több dologhoz értenek, annál hasznosabbak a vállalat számára” – hangoztatta Somorjai Éva, aki szerint a Telekomnál az előrelépés, a karrier a képességekkel és a sikeres munkavégzéssel van összefüggésben.

Horváth Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, hogy a bölcsészettudományi és a természettudományi karon tanulók is felvehetnek egy év (60 kredit) képzést az informatikai karon, így náluk részben már megoldották a választott szaktól független tudomány elsajátításának lehetőségét. A dékán szerint az egyetemen igyekeznek alkotásra serkentő munkakörnyezetet teremteni, hogy így tartsák meg a hallgatókat a mesterképzésre vagy a doktori iskolára.

Nagy ugyan a túljelentkezés, élénk az érdeklődés a képzés iránt, azonban a mai hallgatók kevésbé kitartóak, mint elődjeik, személyiségfejlődésük lassúbb, éretlenebbek, nagyobb segítségre szorulnak. Azért, hogy ne essenek ki a képzésből, tanulás-módszertani gyakorlatokat tartanak nekik. Az informatikushiánynak az is oka lehet Horváth Zoltán szerint, hogy miközben a képzés idején magas szintű tudást adnak át a leendő szakembereknek, aközben a munkahelyek gyakorta ennél alacsonyabb szintű ismereteket kívánó állásokat kínálnak nekik, emiatt aztán sokan hátat fordítanak és külföldi lehetőség után néznek.

Rab Árpád jövőkutató, az Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont kutatója szerint ma már és a közeli jövőben egyre inkább robotok végzik el az alacsony értéktöbblettel járó munkákat, ennélfogva egyszerűen nem lesz szükség emberekre. A kutató szerint Magyarországon probléma, hogy a munkavállalók nem eléggé kíváncsiak, nem mennek utána a dolgoknak, nem akarnak egyre jobbak lenni, így azonban könnyen elveszíthetik előnyüket például a ma még kevesebb kompetenciával, de jóval nagyobb tudásszomjjal bíró távolabbi régiókból érkező informatikusokkal szemben.

Rab Árpád szerint a digitális forradalom az egyén és a társadalom szintjén is alapvető változásokat hoz. „Az ember újraprogramozza önmagát, biológiai szinten is. A többfeladatosság (multitasking) miatt megváltozik az odafigyelés sebessége, a közösségi médiás életben csökken a test biológiai fontossága, egyre problematikusabbá válik a figyelem-összpontosítás. Így a vezetés is nehezebb lesz. Óriási változás, hogy a közösségi médiára épülő társadalomban felértékelődött a bizalom szerepe, ma már gond nélkül alszunk idegenek lakásában, ülünk be az autójukba és használjuk a szoftvereiket” – mondja Rab Árpád.