Ez már nemcsak egyszerű polgári ellenállás, hanem – ahogy a fellépők szavaiból is kiderült – az ellenállás mozgalma indult el – így összegzi az amerikai közszolgálati rádióban elhangzott AP-tudósítás a budapesti Országháza előtti keddi tüntetést. A részletek említésekor kiemeli a tudósítás Bogos Csaba szavait: „Ez az ország nem azoké, akik hazudnak, akik meglopják az embereket, akik emberségüket a hatalmukért eladták, hanem azoké, akik tudnak olvasni a sorok között, bíznak magukban és másokban, és hisznek a közös jövőben, amit együtt kell felépítenünk.”

Felsorolja továbbá, hogy az elmúlt hónapokban számos új Fidesz-törvény feszegeti a határokat, ami hétről hétre az utcára viszi az embereket, kezdve a kisebbségek elnyomásával, folytatva a sort az arcfelismerő kamerázásokkal, a gyülekezési jog betiltásának fenyegetésével…

Számos az ok, mert putyini mintára az autokráciát viszi tökélyre Orbán. Mert a választásokhoz közeledve és attól félve a bírálóit akarja elhallgattatni. Az elfogadásra váró „átláthatósági”, azaz „ellehetetlenítési” törvény ellen nemcsak a magyar állampolgárok, de 80 vezető, népszerű európai sajtóorgánum is közös tiltakozó levelet tett közzé, emellett az Európai Bizottság is előre figyelmeztette az Orbán-kormányt, hogy ismételt törvényszegést követ el, ha keresztülviszi azt a parlamenten. 

Az amerikai tudósítás felszólalók és megszólítottak véleményével zárul, akik mind bizakodva fogalmazzák meg, hogy 16 év után jövőre nem a Fidesz fog kormányt alakítani. Ezt a tudósítást megjelentette a Morgan Stanley (a Budapesten két irodával jelen lévő amerikai multinacionális vállalat, befektetési bank és pénzügyi szolgáltató, melynek székhelye New Yorkban található)  egykori vezetője, Amy Siskind is, s a bejegyzések között azt olvasom, vigyázzunk, mert magyar mintára épül az amerikai, Trump-kormányzás is, és hamarosan mindezek megtörténnek az Egyesült Államokban is.

A The Hindu portál is közölte az írást, uniós és szivárványos zászlóvivőkkel illusztrálva.

A már Budapestről is tudósító lengyel állami televízió, a TVP is alaposan átolvasta Zelenszkij elnöknek a Válasz Online-on megjelent mondatait, és közülük a magyar katonai hírszerzésre vonatkozókat emelte ki. Az ukrán elnök értetlenségének adott hangot, hogy miért kémkednek az ukrán légvédelmi egységek pozícióiról és gyenge pontjairól, s vajon mi érdeke fűződhet ehhez Orbánnak. Azért, hogy a két ország közti viszonyt ne rontsa tovább, lehetséges válaszokat nem adott a kérdésekre, noha nemegyszer jelezte az elnök az interjúban, hogy 2021-ig visszamenően dokumentálni tudják a magyar kémtevékenységeket. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem Orbán felelősségét firtatja, hanem alapvetően a magyar hírszerzését. A Politico ezúttal Gdanskból küldte tudósítását arról, hogy a szlovákok hangosan fenyegetőznek: nem fogják megszavazni a soros uniós szankciós csomagot Oroszország ellen, ha az Európai Bizottság nem biztosítja számukra az orosz energiát helyettesítő beszerzéseket forrásokat.

Fico kormányfő reális megoldást, valódi alternatívát követel.  Az újabb szankciós csomag az orosz bankokat sújtaná, továbbá az Északi Áramlat vezetékeihez közvetve kapcsolódó azokat a cégeket, amelyek az orosz nyersanyagokat dolgozzák fel, s juttatják el, mintha nem orosz lenne harmadik ország közbeiktatásával.

Bár a cikk nem említi, a magyar kormány nemrég ismerte be, hogy orosz gázt ad el közvetve Ukrajnának. Tehát Orbánék eképpen is üzletelnek. Az éppen soros lengyel elnökség reméli, hogy még a júliusi váltás előtt – amikor Dánia veszi át a soros elnökséget – június 27-én a rendelkezést elfogadják. A zárt ajtók mögött folytatott nagyköveti értekezletről kiszivárgott információk szerint – legalábbis a Politico szerint – jó esély van a tervezet elfogadására, noha a magyar fél is támasztott feltételeket, azonban mást mond a magyar és a szlovák delegált is zárt ajtók mögött, mint a nagy nyilvánosság előtt.

Von der Leyen a hétvégén Kanadába repül a G7-ek, a világ 7 legfejlettebb gazdaságát tömörítő országok csúcstalálkozójára, ahol állítólag nyomást akar gyakorolni a szankciókkal az amerikaiakra, mindenekelőtt Trumpra, hogy ültesse Putyint tárgyalóasztalhoz.

A béketárgyalásokért cserében felejtős lehet a szankciós csomag. Tehát az amerikai térfélen fog pattogni a labda. Amerika egyébként már pedzegette, hogy az orosz energiát közvetve értékesítő vállalkozásokat akár 500 %-os büntetővámmal sújtaná.