A március 9-én kelt levélben a Quæstor tulajdonosa és vezetője feltárta a Quæstor-csoport problémáját, azt, hogy a csoport kötvénykibocsátó cége csődöt kénytelen jelenteni, mert nem tudja saját forrásból visszavásárolni a kötvényeit, a kibocsátott kötvények fedezete pedig jelenleg nem likvid. (A Quæstor Financial Hrurira Kft. aznap késő este jelentette be nyilvánosan az öncsődöt.)
Tarsoly Csaba az állam segítségét kérte a helyzet megoldására. Azt javasolta, hogy az állam vagy annak pénzügyi szolgáltatója nyújtson hitelt/tőkét a Quæstor-csoportnak, amely abból állampapírt jegyez, így a pénz azonnal visszaáramlik a költségvetésbe. A csődeljárásban pedig a kötvénytulajdonosokkal a Quæstor-kötvények állampapírra cserélésével rendezni lehet a követelést.
A finanszírozás fedezetéül felajánlotta, hogy a Quæstor-csoport a közel 300 milliárd forint „jövőértékű” meglévő ingatlanjait és befektetéseit egy zártkörű alapba koncentrálja, amelynek befektetési jegye a magyar állam valamely vagyonkezelőjéhez kerülhetne. A csoport ezzel párhuzamosan működését racionalizálná, tevékenységei nagy részét átadná vagy értékesítené, és csak a portfólió hasznosítására összpontosítana az állammal közösen és érdekében eljárva.
Tarsoly Csaba szerint ezzel a megoldással elkerülhető lenne mintegy 50 ezer ügyfél megkárosodása és 800 munkahely megőrzése. További előnyként említi, hogy a pénz- és tőkepiac iránti bizalom így nem romlana meg teljesen és a pánik uralható.
A Quæstornál jelentkező kötvényeladási hullámot a cégvezető a piaci eseményekkel, a Buda-Cash Brókerház, majd a Hungária Értékpapír bedőlése miatt kialakult pénzügyi pánikkal magyarázza, hozzátéve, hogy az azzal összefüggő politikai csatározások, valamint a média felfokozott tevékenysége nyomán megrendült a bizalom a befektetési szolgáltatók iránt.
Tarsoly Csaba a levélben felvállalja saját felelősségét is kialakult helyzetért, és hozzáteszi, hogy annak megállapítása külön folyamat.
Ezt gondolják a magyarok a brókerbotrányról
Erősen megingott az általános pénzügyi bizalom, vonzóvá vált a külföldi pénzelhelyezés
(Infovilág, 10:46) A Bankmonitor.hu március 26. és március 29. között 1100 személy megkérdezésével felmérést végzett a magyar brókerbotrány hatásairól. A legfontosabb megállapítások közé tartozik, hogy a válaszadók ötöde aggódik a bankjának, illetve brókercégének esetleges csődje miatt. A bizalomvesztés széleskörű: a kérdőívet kitöltők 42 százalékának „erősen megingott a bizalma” mind a bankok, mind a brókercégek iránt. A lakosságnak azonban csak nagyon kis hányada cselekedett aktívan, a válaszadók mindössze 8 százaléka váltott pénzügyi szolgáltatót a botrány következményeként. Ha a saját megtakarított pénz elhelyezéséről van szó, számottevően felértékelődött a külföldi tulajdonú bankok és a közvetlen külföldi pénzelhelyezés jelentősége a lakosság szemében.
A Bankmonitor.hu felmérésének egyik legalapvetőbb következtetése, hogy a megtakarítással rendelkező magyarok nehéz helyzetben érzik magukat. A múlt hetek botrányainak hatásaként összemosódott a bank és a brókercég intézménye. A kérdőívet kitöltők 42 százalékának „erősen megingott a bizalma” mind a bankok, mind a brókercégek iránt.
A „Létezik Magyarországon tisztességes brókercég?” kérdésre 17 százalék szerint „nem” a válasz, további 17 százalék pedig azt válaszolta, hogy nem tudja. A megkérdezettek közel egyharmada pedig úgy véli, hogy van tisztességes brókercég, de nem tudja megkülönböztetni a tisztességetlenektől.
Bár az elbizonytalanodás széleskörű, a botrányok hatására csupán a megkérdezettek 8 százaléka váltott pénzügyi szolgáltatót. A váltók közül legtöbben (33 százalék) brókercégtől bankhoz vitték a pénzüket, ugyanakkor egy nem elhanyagolható réteg (17 százalék) bankból is kivette a pénzét.
A Bankmonitor.hu felmérése a szolgáltatói kockázat (csődkockázat megítélése) mellett a megtakarítások átnézésére, felülvizsgálatára is rákérdezett. A válaszadók 30 százaléka már megtette a szükséges informálódást, 7 százalék a közeljövőben teszi meg ugyanezt. 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tud hiteles információt szerezni.
A befektetésekkel kapcsolatosan érzékelt kockázatok közül első helyet foglalja el 54 százalékkal a megtakarítások értékének csökkenése (nem csalás következtében). Emellett 40 százalék aggódik amiatt, hogy a megtakarítások hozama nem fogja elérni az inflációt, minden ötödik válaszadó véli úgy, hogy valós veszélyt jelent a pénzügyi szolgáltató csalása miatt bekövetkező teljes veszteség.
Felértékelődő külföldi szereplők
A bizalom legobjektívebben azon keresztül mérhető, hogy mely szolgáltatónál hajlandóak az emberek elhelyezni saját pénzüket. A felmérés egyik meglepő eredménye ebben a vonatkozásban a külföldi szereplők előretörése volt. A legnagyobb bizalom jelenleg a nagy, külföldi tulajdonban lévő bankokban van, az emberek több mint, 50 százaléka ezekre a szereplőkre bízná rá a pénzét. Jelentős válaszarányt kapott a megtakarítások közvetlen külföldi elhelyezése is. Meglepő módon az állami pénzügyi szolgáltatók érzékelhető lemaradással következnek, illetve figyelemre méltó, hogy az Államkincstár lényegesen nagyobb bizalmi tőkével rendelkezik jelenleg, mint az állami tulajdonban lévő bankok. Legalacsonyabb bizalmi szinttel a kisebb bankok rendelkeznek, melyeknél – a botrány ellenére is – minimálisan jobb a független kis brókercégek megítélése.
A felmérés kitöltői:
Az 1100 kérdőív kitöltő az átlagnál lényegesen magasabb végzettséggel és erősebb anyagi háttérrel rendelkezik: a válaszadók kétharmada felsőfokú végzettségű, 85 százaléka rendelkezik megtakarítással. A megtakarítók 83 százaléka több mint 3 éve rendelkezik félretett pénzzel és 81 százalékuk több mint egy milliós pénzügyi vagyonnal bír. A kérdőív kitöltők 56 százaléka nettó havi 175 ezer forintnál nagyobb keresettel rendelkezik.