Ez a legnagyobb hitel, amelyet a Magyar Állam valaha is felvett. Ráadásul olyan kölcsön, amely veszélyezteti Magyarország szuverenitását, és egyáltalán nem oldja meg az energiafüggőség problémáját: az új blokkok is orosz állami tulajdonú nagyvállalatok irányításával, és az általuk alkalmazott technológiával épülnek meg; úgy, hogy az üzemanyagot is tőlük kapjuk. Mindezek mellett a hitel épp egy felesleges, komoly biztonsági kockázatokat rejtő beruházásra érkezik.

A gazdasági és politikai kockázatok mellett egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy Paks 2 megépítése további veszélyeket is hordoz. Az új blokkok alig pár száz méterre épülnének az 50 éves technológiát képviselő régi atomerőműt blokkjaitól. A kiégett fűtőelemek pedig ugyanolyan problémát okoznak, mint bárhol a világon: az elszállításukat és tárolásukat csak 20 évre, ideiglenesen vállalta Oroszország, azt követően Magyarországnak kell majd gondoskodnia a kezelésükről. A kiégett fűtőelemek végleges elhelyezését azonban eddig a világon sehol sem sikerült megoldani – így kérdéses, hogy itthon milyen garanciákat tud nyújtani a kormány, illetve a nukleáris ipar, hogy legalább százezer évig biztonságosan tudja tárolni azokat.

A döntéshozók jóváhagyása a választók akaratát is negligálja, hisz az Ipsos közvélemény-kutatása  szerint a magyarok 87%-a elsődlegesen a megújuló energiaforrások használatát támogatja. [3]

„A totális függés helyett a Greenpeace a valós energiafüggetlenséget tekinti megoldásnak. Ennek a rendszernek az alapját a megújuló energiaforrások adják, és emellett maximálisan kihasználja az energiatakarékosságban és az energiahatékonyság növelésében rejlő óriási lehetőségeket. A megújulóenergia-termelésnek már most versenyképes az ára, és a jövőben egyre olcsóbb lesz. 2040-re több mint 50%-ban hazai, megújuló energiaforrásokból lehetne fedezni a primerenergia-igényeket, míg 2050-re ez az arány 75% lehet a primerenergia-felhasználásban” – mondta Mező János, a Greenpeace kampányfelelőse. A kiemelten veszélyes és teljesen felesleges atomerőmű-beruházás helyett Magyarország számára ez hozhatja el a fenntartható jövőt és az ellátásbiztonságot.

Összehasonlításul, egy elemzés szerint Paks 2 építésére fordítandó teljes összeg mintegy negyedéből, 1600 milliárd Ft-ból az összes magyar családi házat szigetelni lehetne. [4] Egy ilyen irányú fejlesztéssel a leggyengébb besorolású házak gázfogyasztása akár felére csökkenne.

Ma Greenpeace-aktivisták 110 bólogató kutyát helyeztek el a Kossuth téren, a Parlament előtt. Ennyi országgyűlési képviselő szavazta meg a Paks 2 beruházás hitelszerződését, melynek törlesztésére 21 éven át közel évi 300 milliárd Ft-ot [1], azaz nagyjából 6000 milliárd Ft-ot kell összedobniuk a magyar adófizetőknek. Az Ipsos reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a magyarok közel hatvan százaléka ellenzi, hogy Paks 2-t orosz hitelből építsék meg Magyarországon.

Jegyzetek:

[1] Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és Stratégia Tanszékének kutatóközpont-vezetője, korábbi szakállamtitkár a Népszabadságnak adott interjúban olvasható számítások alapján.

[2] Az Ipsos 2014 júniusában készített 500 fős reprezentatív közvélemény-kutatást, melyben a „Támogatja-e Ön, hogy a Paksi Atomerőmű két új blokkja orosz állami tulajdonú nagyvállalatok részvételével, orosz hitelből épüljön?” kérdésre a megkérdezettek 58,9%-a válaszolta azt, hogy ellenzi, vagy inkább ellenzi.

[3] Az Ipsos 2014 júniusában készített 500 fős reprezentatív közvélemény-kutatást, melyben a „Ha Ön dönthetne arról, hogy milyen energiát használjon elsősorban Magyarország, akkor az alábbi energiaforrások közül melyiket választaná?” kérdésre a megkérdezettek 87,2%-a válaszolta azt, hogy a megújuló energiákat (a szelet, a napot, a vizet és a geotermikus energiát).

 

[4] A Knauf Insulation egy 50 országban jelenlévő német szigetelésgyártó vállalat, amely 2005 óta működik Magyarországon is.

 

Paks 2: A kormány saját szabályait sem tartja meg?

(TASZ) Az új paksi atomerőműről szóló döntéshozatali folyamat során a kormány még a saját maga által hozott jogszabályt sem tartotta be, mivel nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat. Ez derült ki annak a pernek a pénteki tárgyalásán, amelyet az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben a paksi döntést megalapozó hatásvizsgálatok és elemzések megismeréséért. Paks2 előkészítéséről ma szinte semmit sem tudunk, ahogy az Országgyűlés tagjai sem, pedig ők ma döntenek a 3000 milliárd forintnyi hitel felvételéről. Egy ilyen döntés nemcsak felelőtlen, de ellentétes is Magyarország érdekeivel.

Továbbra sincs ismeretünk arról, hogy a magyar kormány milyen számítások, elemzések, információk ismeretében döntött az új paksi atomerőműről. Ezen adatok nyilvánosságáról szóló pénteki perben a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, mivel a per során kiderült, hogy a kért információk nem is léteznek.

Azaz, a kormány nem végezte el azokat a vizsgálatokat, amelyek információkkal szolgáltak volna az új reaktorok előkészítéséhez. A magyar országgyűlési képviselőknek az Országgyűlésben ma tehát úgy kell szavazniuk a finanszírozásról szóló szerződésről, hogy a döntéshez szükséges információk nem állnak, nem állhatnak rendelkezésükre.

A kormány által 2 éve hozott határozat (1194/2012.) világosan megfogalmazta az új atomerőművel kapcsolatosan elvégzendő feladatokat. Ebben vizsgálatot írt elő többek között a létesítés finanszírozásával, műszaki tartalmával, beruházói forrásaival, az állam lehetséges szerepvállalásával (ú.n. pénzügyi hozzájárulás, állami kezességvállalás, garancia), valamint a radioaktív hulladék kezelésének stratégiájával kapcsolatban. Úgy tűnik föl, hogy ezeket a vizsgálatokat nem végezték el sőt, a határidőket sem tartották meg: a feladatokat 2012. június – 2012. október között kellett volna végrehajtani.

Az NFM a per során mindössze néhány jogszabály-módosításra és egyetlen elkészült vizsgálati dokumentumra hivatkozott, amelyek egyike sem érint lényeges kérdéseket, és a kormányhatározat előírásaitól függetlenül is elvégezték volna. Ellenben a határozatban felsorolt több mint tucatnyi vizsgálatról nem tudtak kézzelfogható anyagokat felmutatni.

Lázár János és Varga Mihály korábban azt nyilatkozták, hogy léteznek kormányzati számítások, és a kockázatokat is behatóan elemezték. A pert megelőzően az Energiaklub az NFM-től adatigénylés keretében kérte az előkészítő dokumentumokat, mivel 2012-es kormányhatározatok ennek a minisztériumnak a feladatkörébe utalják a paksi bővítés előkészítését. Az illetékességüket támasztja alá továbbá az is, hogy az orosz-magyar államközi egyezménytNémeth Lászlóné, akkori fejlesztési miniszter írta alá.

Az NFM az adatigénylés elutasításakor még arra hivatkozott, hogy a kért adatok a döntés megalapozását szolgálják és így 10 évig nem nyilvánosak. Ezzel szemben a per során korábban az derült ki, hogy nem is az NFM az adatkezelő, és nincs is náluk olyan dokumentum, amire Lázár János és Varga Mihály utalt korábban. Csakhogy a Miniszterelnökség a hasonló tárgyú adatigénylésben szintén úgy nyilatkozott, hogy nem minősül adatkezelőnek. Mindezek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a számítások egyáltalán nem is léteznek, vagy ha mégis, akkor még az államigazgatási szervek sem tudják, hogy kinél.

Frissítés, 2014. 06. 24., 07,33

 

Paks 2: Brüsszel elemzi a magyar–orosz pénzügyi megállapodást 

Szelestey Lajos/Klubrádió: A magyar törvényhozás jóváhagyta a paksi beruházás vitatott finanszírozását, amelyre az EU még nem adta áldását, miközben a bővítésről nem volt versenytárgyalás.

Brüsszel annyit közölt a lap kérdésére, hogy az unió vizsgálja, mennyire áll összhangban az elmaradt közbeszerzés a közösségi normákkal – tudósít a Wall Street Journal. De azt nem mondja meg, hogy mikor végez az eljárással. Az illetékes főigazgatóság jelenleg azt vitatja meg a magyar féllel, hogy milyen gondok vetődhetnek fel és szükség esetén milyen megoldások lehetségesek.

A Bizottság szóvivője kijelentette, hogy a testület szintén véleményt nyilvánított a tervről, de nem fogadta el. A Bizottság egyébként elemzi a magyar–orosz pénzügyi megállapodást. Bács Zalán, a Roszatom magyarországi képviseletének vezetője úgy becsüli, hogy az összes előkészület és az engedélyezés négy évig is eltarthat és a tényleges építkezés csak utána kezdődhet meg. 

A Bloomberg hírügynökség átvette a Wprost lengyel hetilap leleplezését, amely szerint Magyarországon a MOL-vezér egyik bizalmas munkatársának felesége azért nyújtott be pótmagánvádas keresetet, mert így akarták beszüntettetni Hernádi Zsolt ellen a Zágrábban folyó pert.

A szóban forgó ügyben a jogerős ítélet megerősítette, hogy Sanader volt horvát kormányfő 10 millió euró kenőpénzt fogadott el az INA többségi részének eladásáért. Ha minden igaz, ebben a vesztegetésben játszott szerepet a magyar nagyvállalat vezetője.

A lehallgatott varsói beszélgetésből az is kiderül, hogy a lengyelek érdeklődtek a horvát olajtársaság megvétele iránt, de azt a választ kapták, hogy a MOL az oroszokkal akar üzletet kötni. Az Orlen 15 milliárdot kínált, de a magyarok ennél néhány milliárddal többet képzeltek el.