Referendum népszavazásra alkalmatlan kérdésről

A Kúria 2016. május 3-án elutasította a kormány – a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által hitelesített – kvótaügyi népszavazási kezdeményezése ellen benyújtott jogorvoslatokat. Ha a kormány nem áll el eredeti szándékától, várhatóan az ősszel megtartják a referendumot. A népszavazási kezdeményezést Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be február 24-én, a Nemzeti Választási Iroda aulájában történt botrány másnapján.

A kormány kérdése így hangzik: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A népszavazás intézménye arra hivatott, hogy a választópolgárok – akár a politikai elit elképzeléseivel szemben is – meghatározhassák, hogy a parlament miről és milyen tartalmú törvényt alkosson. A népszavazás tehát a képviseleti hatalomgyakorlás kiegészítésére, olykor annak ellensúlyozására szolgál – ideális esetben.

A kormány azonban 2010 után átalakította a népszavazás jogszabályi és intézményi környezetét, így aztán a mindenkori hatalom ellenérdekeltjei csak rendkívüli nehézségek árán tudnak népszavazást kezdeményezni, illetve sikerre vinni. A múlt bő egy évben sokan próbáltak jogszerűen országos népszavazást kezdeményezni, ám szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak. A hatályos népszavazási törvény és a vele visszaélő hatalom igényeit kiszolgáló intézményrendszer sokáig hatékonyan akadályozta kezdeményezéseiket.

A kormány kvótaügyi népszavazási kérdésének azonban még az sem állta útját, hogy nem felel meg az alaptörvényben foglalt követelményeknek. A Kúria jogszabálysértő döntése a kormány érdekeit szolgálja az alaptörvény semmibevételének árán is.

Álláspontunk szerint a kormány kérdése a többi között a következő okokból nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, ezért a Kúria nem engedhette volna át:

1. A népszavazási kérdés nem tartozik az országgyűlés hatáskörébe

Országos népszavazást csak az országgyűlés döntési hatáskörébe tartozó témában lehet tartani. A kormány kvótaügyi népszavazási kezdeményezése azonban hamisan sugallja azt, hogy a népszavazás olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós játékszabályokat, döntéseket.

A menekültügyi kvótaszabályozás vonatkozásában az Európai Unióban képviselt magyar álláspontot a kormány határozza meg, ebben az országgyűlés álláspontja nem köti a kormányt. Az országgyűlésnek tehát nincs felhatalmazása dönteni arról, hogyan alakuljon az EU-s kvótaszabályozás. Az unióban a más tagállamokkal közös döntéshozatalnak megvannak a maga szabályai, amit egyszer már elfogadtunk az unióhoz csatlakozással.

A Kúria szerint azonban a kormány népszavazási kérdése nem az uniós kvótaszabályozás felülírását célozza, hanem valami mást, amire az országgyűlésnek bizonyára van felhatalmazása. A Kúria döntéséből azonban nem derül ki, hogy akkor pontosan mire irányul is a kvótaügyi népszavazási kezdeményezés.

2. A népszavazási kérdés nem egyértelmű

A Kúria végzése hiába érvel amellett, hogy egyértelmű a kérdés, a választópolgárok számára továbbra sem lehet világos, mi a kormány által kezdeményezett népszavazás tárgya – ahogy az országgyűlésnek sem lehet világos, a polgárok döntéséből milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik. Nem beszélhetünk legitim népszavazásról, ha a választópolgárok meghatározhatatlan értelmű kérdésről szavaznak, az országgyűlés pedig biankó felhatalmazásként értékelheti a népszavazás eredményét.

A kormány által kezdeményezett népszavazás tehát nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait.

Az állásfoglalás teljes terjedelmében itt, tessék kattintani!