A magyar elektronikai ágazat szervezeteinek közös fóruma, a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal (NEK) tapasztalatai azt mutatják, hogy a legjobb útlevél a karrierhez a megbízható idegennyelv-tudás és valamely természettudományos fakultáció a gimnáziumokban, szakközépiskolákban.     

Aki régésznek, orvosnak, mérnök-informatikusnak vagy villamosmérnöknek készül, jól teszi, ha fakultációválasztáskor a fizikára és a kémiára is figyel: sokan ugyanis csak azokat a területeket részesítik előnyben, amelyek közvetlenül szükségesek egy áhított szakmához, vagy a legegyszerűbben megszerezhető pontokat hozzák az egyetemi felvételihez. A kellemetlen meglepetés azután már az első szemeszterben akkor éri a hallgatót, amikor kiderül, hogy a segédtudományokból nem felkészült, és csak nagy erőfeszítéssel szüntetheti meg az elmaradásokat, nehogy a diploma megszerzését tegye kockára. 

„Nálunk, a Műegyetemen az első évben a bukások jórésze a matematika és a fizika ismeretének hiányosságaira, az ezekből tett emelt szintű érettségi hiányára vezethető vissza. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a segédtudományok, elsősorban a fizika megalapozásának fontosságát a középiskolákban” – mondta dr. Tevesz Gábor egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának oktatásidékán-helyettese.

A természettudományos, ezen belül is a mérnöki szakmát választók Magyarországon is a 21. század egyik legizgalmasabb területére lépnek: a technológiai fejlesztések képesek ugyanis megoldani olyan globális problémákat, mint a környezetszennyezés, a fosszilis energiakészletek csökkenése vagy az elöregedő társadalmak növekvő egészségügyi igénye.

Ezeknek a problémáknak a kulcsa a matematika, biológia, fizika és a kémia, ugyanakkor a hazai gimnáziumok jellemző fakultáció párosításai a matematika–fizika és a biológia–kémia. A technológiai fejlődés azonban más tantárgypárosok, bizonyos esetekben akár tantárgyhármasok kiválasztásának a lehetőségét is megkövetelné, hiszen például a nanotechnológia iránt vonzódóknak a fizika és kémia ismeretére egyaránt szüksége lehet. Ezt ma a középiskolák egy része nem tudja megadni a tanulóknak, holott a természettudományok együttes művelésére lenne szükség mind a négy-hat középiskolában töltött év folyamán.    

”A szerves félvezetők megjelenése és az anyagtudomány szubatomos gyakorlati alkalmazásai kiemelik a kémiai ismeretek fontosságát. Ez a tudományterület nagy fejlődésben van, és tág teret nyit a magyar mérnököknek a szellemi hozzáadott érték növelésére a kutatás-fejlesztésben” – mutatott rá Lambert Miklós, az Elektronet elektronikai szaklap főszerkesztője, a Magyarországi Elektronikai Társaság, valamint az Országos Elektronikai Klaszter elnöke, majd hozzátette: „A kémiai-biológiai ismeretek megszerzése a nagy tradíciókkal rendelkező hazai orvos-elektronikai műszerfejlesztésben is alapvetően szükséges”.

„Az első magyar műhold, a Masat-1 megépítése a Műegyetemen csak egyetlen példa azokra a nem mindennapi küldetésekre, amelyek a mérnököket Magyarországon is várják. A tehetséghez azonban a megszerzett tudásnak is társulnia kell, amit a természettudományok adhatnak meg” – húzta alá Kazi Károly, a magyar tulajdonú, elsősorban műholdas kommunikációs egységeiről és saját gyártású robotrepülőjéről ismert Bonn Hungary ügyvezető igazgatója.

„A mérnöki munka egyre jobban felértékelődik a világban és hazánkban egyaránt, és ez a tendencia az elkövetkezendő évtizedekben is folytatódni fog. Ezt a fejlődést jól példázza, hogy vállalatunk mára 1700 magasan kvalifikált mérnököt foglalkoztat. Támogatással, kutatási projektek felkarolásával mi magunk is sokat teszünk azért, hogy a felsőoktatásból kilépő friss diplomások megfelelő gyakorlati tudással, felkészülten állhassanak munkába” – emelte ki Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese.

”A NEK tagjainak tapasztalata egyértelműen az, hogy ez a terület az egyik legkecsegtetőbb karrierlehetőséget nyújtja a fiataloknak. Az esély adott, élni kell vele” – mondta Gacsal József, a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal tagja, az IVSZ alelnöke, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója, aki szerint égetően szükség lenne kormányzati felelős kinevezésére is, hogy az ágazat fejlődése az ország számára legkedvezőbb irányba haladjon.

A NEK azt javasolja a fiataloknak, hogy lehetőleg a természettudományok, ezen belül is műszaki pálya felé orientálódjanak, és evégett már a középiskolai fakultációk kiválasztásakor egyiknek, ha lehet, a fizikát jelöljék meg.