Nem romlott, de nem is javult az építőipari statisztika tavaly januárhoz képest az első hónapban; egy évvel ezelőtt 425, az idén 426 cég szűnt meg egyetlen hónap alatt. A törölt cégek száma 2014-ben mégis újabb rekordot dönthet: „2011–12-ben átmeneti csökkenést tapasztalhattunk az építőipari cégfluktuációban, 2013-ban azonban lendületesen növekedett a törlések száma az ágazatban, és az emelkedés az idén is folytatódhat” – állítja Tóth.

„A lábadozó építőipar továbbra is súlyos keresleti és likviditási problémával küszködik – mondja Tóth Tamás. – A lakásépítések és az ingatlanpiac fellendülése még várat magára, pedig igazi áttörést csak ez jelenthetne az ágazatban. A finanszírozási és keresleti problémák csak részben és átmenetileg orvosolhatók olyan állami szerepvállalással, mint a növekedési hitelprogram vagy az új panelprogram. Hosszú távon azonban feltétlenül szükség lenne a piaci bizalom és kereslet helyreállítására, ezekkel ugyanis nagyon rosszul áll a szektor”.

Bár Magyarországon a vendéglátás után az építőiparban a legnagyobb a cégfluktuáció, vannak azért magyar magánszemélyek közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló olyan cégek, amelyek több mint húsz éve rendben működnek az ágazatban. Az építőipar nehéz helyzetét és a válság második hullámának erejét jól mutatja, hogy a legnagyobb 25 ilyen cég még a válság első hullámát követően, 2010-ben is 170 milliárdos összesített árbevételt ért el, 2011-ben már csak 136 milliárdot, 2012-ben pedig ennél is kevesebbet, 131 milliárd forintot forgalmazott.

A 2011-ben ismét elmélyült gazdasági válság és a gazdasági visszaesés hatására 2012-ben látványos felszámolási hullám söpört végig az ágazaton, ami az eljárások lebonyolítási ideje miatt a múlt év közepe óta érzékelhető a törlések alakulásában. Ez a hatás az Opten szerint 2014 első felében még biztosan érzékelhető marad a cégstatisztikában, s mindez a kényszertörlések magas számával párosul.

A kényszertörlés intézménye 2012 márciusa óta áll a cégbíróságok rendelkezésére avégett, hogy megtisztítsák a piacot azoktól a magukra hagyott cégektől, amelyekben a tulajdonosok már adminisztratív kötelességeiknek sem tesznek eleget. „A cégbíróságok mind nagyobb számban élnek ezzel az eszközzel: 2013-ban már csaknem 2600 ilyen eljárást indítottak lényegében halott építőipari vállalkozásokkal szemben, aminek az eredménye 2014-ben már biztosan érezhető lesz a törlések számában is” – véli az Opten igazgatója.

Januárban 343 új építőipari vállalkozás alakult, ami több ugyan, mint a 2012–13-ban megszokott havi 200-300 vállalkozás, de még mindig bőven elmarad a megszűnések számától. „A jelenség nem feltétlenül kedvezőtlen, hiszen az építőipar volt az az ágazat, amelyikben még akkor is sokkal több cég alakult, mint amennyi megszűnt, miközben ezt semmilyen gazdasági számítás nem indokolta” – mondjaTóth Tamás, aki szerint a magas cégfluktuációs index (CFI) fennmaradhat az ágazatban, de a motorja már nem a cégalapítás, hanem a megszűnés lesz. (A CFI az adott időszakban újonnan alapított és megszűnt cégek számát hasonítja az időszak elején rendben működőkéhez.)