Aggasztónak ítélte viszont a HangyaHolding elnöke a tényt, amely szerint „látványosan gyengült a hazai agrártermelők érdekérvényesítő képessége”. Szerinte ennek az az oka, hogy annak idején a tulajdonosváltás nem járt „az új tulajdonosi szerkezetnek megfelelő nemzeti érdekvédelmi szerveződéssel”. Ennek négy következményét sorolta föl:
– a jövedelem-elszívás és -kiáramlás következtében drasztikusan csökkent a mezőgazdaság bruttó termékkibocsátása a múlt 23 évben;
– a szervezetlenségből adódó alkupozíció hiánya miatt a hazai agrárszereplők hatékonysága és versenyképessége elmarad a legfontosabb versenytársakétól, mivel a magyarok a vetélytársaknál drágábban vesznek, és feldolgozatlanság miatt olcsóbban adnak el;
– a hazai agrártermelők részesedése a termékpályákon képződő profitból elfogadhatatlanul alacsony, ugyanakkor kockázatvállalása aránytalanul magas a fontos versenytársakéhoz, illetve a termékpálya többi szereplőjéhez képest;
– az agrártermelés átalakulása erős hatással volt a vidék gazdasági eltartó képességére, a foglalkoztatás csökkenésére, amely a hátrányos térségek gyorsuló leszakadását eredményezte.
Mindezek fényében alapvető követelmény az intézményesült szervező erőre alapozott nemzeti összefogás, amely a méretkülönbségtől függetlenül érvényesíti a gazdálkodók érdekeit a nemzetközi piaci viszonyok között.
Patay Vilmos végül elmondta, hogy a rezsicsökkentési céllal áprilisban alapított Hangya Szövetkezeti Együttműködés és a HangyaCoop első nagy próbája ezen a nyáron várható a gabonaértékesítésben.
