Jávorszky Béla Szilárd újságírók előtt elmondta, hogy a rockzene históriáját feldolgozó munka a Sebők Jánossal közösen a Népszabadságnak írt cikksorozattal kezdődött a rock and roll 50. születésnapján. A mostani kézikönyvvel – akárcsak az első kettővel – az volt a cél, hogy feltárja a zenei, társadalmi és kulturális összefüggéseket is.
A több mint 300 fekete-fehér fotóval illusztrált, mintegy 480 oldalas mű bemutatja a legnagyobb sztárokat és persze a nagy népszerűségre szert tett fiatal előadókat egyaránt. Nem hiányzik a könyvből Madonna, Michael Jackson, Prince, a Depeche Mode, a Police, a Dire Straits, a Red Hot Chili Peppers, Blondie és természetesen a Rolling Stones sem. Nem feledkeztek el a szerzők az Iron Maiden, a brit hard rock zenekar, a Whitesnake, a U2, a R.E.M. és ég sok-sok együttes és zenéjének, művészetének a bemutatása. Ismételten meggyőződhet arról az olvasó, hogy nagy, sőt úttörő szerepe volt a nőknek ebben a műfajban. Emlékezzünk csak a nemzetközi sztár Madonnára, a tündökletes Whitney Houstonra, Kate Bushra, és persze a ma már 76 esztendős Tina Turnerre, a rocknagyira.
A könyv rendkívül alapos és jól eligazító névmutatója nagy segítség a taglalt évtized előadóinak, zenéjének a felidézéséhez. A szerzők röviden írnak arról a technikai háttérről is, amivel a kiadók eljuttatták a zenét minden idők legnépesebb közönséghez.
Beszámol a mű a legemlékezetesebb koncertekről, fesztiválokról, amelyek közül nyilván a kontinenseken átívelő Live Aid emelkedett ki – már csak azért is, mert ezen randevúzhatott a pop-rock még köztünk élő, régi generációja a feltörekvő új előadókkal. A nyolcvanas évek a Music Television zenés tv-csatorna berobbanásának és diadalának az évtizede. Elsöprő lendülettel tört be a hanghordozók közé a cd, a lézerlemez, majd a dvd.
Jávorszky Béla Szilárd emlékeztette hallgatóságát arra, hogy a rocktörténet harmadik kötetének a megjelenése hét és fél évet késett, mert megromlott kapcsolat a kiadóval, és ami a legszomorúbb, hogy 2013-ban örökre elment a szerzőtárs Sebők János. A könyvet az ő kéziratainak felhasználásával fejezte be Jávorszky, hogy a Kossuth Kiadó mostanra megjelentethesse.
Eljött a legújabb rocktörténeti kötet sajtóbemutatójára Bozóki András, aki 2005-ben, a kulturális tárca első embereként lelkesen támogatta a sorozat első kötetének a megjelenését. Mint fogalmazott: izgalmas korszakról van szó, amelyet sokáig nem az őt megillető módon értékeltek. Abban az időszakban tört be a zene világába a rap és a hiphop…
Dömötör Endre, a könyv szaklektora szerint a nyolcvanas évek zenei szereplői remekül használták az előző évtizedek elemeit, valamint a hetvenes évek végén bekövetkezett punk-berobbanás frissítő hatását. Akkor alakult ki a posztpunk, az újhullám, a szintipop, és virágkorát élte a metál, a hardcore, miközben megújult az angol gitárzene.
A kilencvenes évek rocktörténetét 2016 végére szeretné elkészíteni az idén 50 éves Jávorszky Béla Szilárd, aki ugyancsak Sebők Jánossal írta meg 2005–07 között a magyar rock történetét két kötetben (A magyarock története), ő a szerzője a 2002-ben kiadott Nagy Sziget-könyvnek, tíz évvel később pedig a „Sziget – Húsz év HÉV” munkának. A Kossuth Kiadó gondozta másik két könyvét is: „A magyar folk történetét” és a „Muzsikás 40”-et; mindkettő 2013-ban jelent meg.
A 62 évesen elhunyt Sebők János nevéhez is számos alapmű kötődik. Az első még 1981-ben jelent meg a Zeneműkiadónál: „A Beatlestől az Új Hullámig: a rock a hetvenes években”. A „Rock a vasfüggöny mögött: hatalom és ifjúsági zene a Kádár-korszakban” című 2002-ben nagy újdonság. A magyar rockújságírás klasszikusaként számon tartott Sebők írta a „Volt egyszer egy Ifipark”-ot (1984), „A Dakota-ház fantomját” (2005) és a „Woodstock népét” (2009) is.
