A dánok kerítést építenek. Nem is akárhol: a német határon, 70 kilométer hosszan. A vadak ellen. Dániában körülbelül 5,5 millióan élnek, az ország területe 43 ezer négyzetkilométer, és a királyságához tartozik két autonóm állam: Grönland meg a magyar foci válogatott ősi ellensége, Feröer-szigetek. (Illusztráció: BR)
Eddig nem volt kerítés, és jöttek a vadak. Most a koppenhágai parlament úgy döntött, hogy kell a kerítés. Dánia eddig is lelki közelségben élte hétköznapjait a földrajzilag távoli Magyarországgal. (Rokonabbak voltak a finneknél is.) Viking őslakóik ugyanúgy fosztogattak, mint a portyázó magyarok, a kereszténységet 965-ben tette uralkodó vallássá királyuk, Kékfogú Harold, és nekik is jutott Trianon: 1864-ben, a porosz–osztrák–dán háborút követő békekötésben elveszítették Schleswig-Holsteint. Később Észak-Schleswiget visszakapták.
Dánia 1849 júniusától alkotmányos monarchia, azóta az ország életét meghatározó témákban, a négy évente választott parlament dönt. Most azt mondták a honanyák és honatyák, hogy kell a kerítés, megépítik. Kerüljön, amibe kerül! A dán politikusok, akárcsak királynőjük, az „átkosban” Magyarországot is megjárt II. Margit, országuk, egyben a maguk erejét isten segítségében és a nép szeretetében mérik. Úgy vélik, a választók szeretni fogják a kerítést.
A dán választók, alattvalók nem ismerik a hálapénzt, mindig mosolyognak, a sikerről és a boldogságról nem szövegelnek, hanem átélik. A világon náluk a legkisebb a korrupció, aligha véletlenül hördült fel az ország, amikor tavaly Koppenhága egyik alpolgármestere férjhez ment, és az esküvő terembérletét közpénzből fizette. Az alpolgármester persze lemondott, mint ahogy előtte ekként tett egy nagyvárosi tanácsnok is, amikor kiderült: hivatali költségként számolta el a nagymamája temetésére küldött koszorú árát.
Magyarország, rossz rokonként, nem foglalkozik sokat a dánokkal. Vajukkal áruházaink polcain találkozunk, színpadjainkon olykor feltűnik az apja szellemét kergető Hamlet, a sportrajongók még emlékeznek az 1992-i labdarúgó Európa-bajnokság győztes csapatára, beugróként, nyaralásukat megszakítva érkeztek a tornára, de minket nem vertek meg, mert Magyarország be sem jutott a kontinens legjobb 16 csapata közé.
Ne ragadtassuk nagyon el magunkat, ennyi a múlt. Vigyázó tekintetét Dánia népe most ránk veti, irigykednek, az kell nekik, ami nekünk már van. Féltik a jólétet, a biztonságot, a termést. Kerítést építenek, és megmondják, hogy miért. Németországban elszaporodtak a vaddisznók, olykor csapatostul járnak át zabálni Dániába, a világhírű mezőgazdaságából (is) élő ország, ezt nem tűrheti.
Szóval, Dániában épül a kerítés.