Az eljárás adatai szerint a Kiss testvérek és Pető 2008–09-ben kilenc helyszínen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak és 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.

Az ügyészség szerint rasszista indítéka van a cselekménysorozatnak, amely miatt az első három vádlottat ötszörösen minősülő – aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett – emberöléssel vádolták tettesként, negyedik társukat pedig bűnsegédi magatartással.

Az ítélethirdetés rendkívül nagy sajtóérdeklődés és fokozott biztonsági intézkedések közepette zajlott. A bíróság épületében sokan hangosan fejezték ki véleményüket: az életfogytiglan kiszabását üdvözölték, a negyedrendű vádlott büntetését kevesellték.

A büntetőper első- és másodrendű vádlottja elhagyta a tárgyalótermet az ítélet indoklása közben. Kiss Árpád és testvére, Kiss István előzőleg azt közölte a bíróval, hogy nem kívánja tovább hallgatni az indoklást. Ezt követően a két előzetes letartóztatásban lévő vádlottat a büntetés-végrehajtási őrök bilincsben kikísérték a tárgyalóteremből.

A Budapest Környéki Törvényszék ítéletében több mint százmillió forintos bűnügyi költséget állapított meg. Kiss Árpádnak 35 millió, Kiss Istvánnak 32 millió, Pető Zsolt harmadrendű vádlottnak 31 millió, Csontos Istvánnak pedig 6 millió forintot kell megfizetnie az állam részére a nem jogerős ítélet szerint.

Az öttagú bírói tanács elnöke az ítélet szóbeli indoklásának első órájában a vádlottak személyi körülményeit részletezte. Miszori László bíró azt mondta: a vádlottak tudatosan készültek fegyveres támadásokra azokon a településeken, ahol szerintük romák bűncselekményeket követtek el magyarok ellen.

Kifejtette: Kiss Árpád és Kiss István fiatalon elvesztette édesapját, Pető Zsolt és Csontos István szülei elváltak.
A vádbeli cselekmények idején 42 éves Kiss Árpád érettségizett, zenét tanult, a cselekmények idején 33, illetve 34 éves Kiss István és Pető Zsolt korábban szakács, illetve cukrász volt, a 27 éves Csontos István pedig hidegburkoló, majd szerződéses katona, ám mentális problémák miatt leszerelték. A vádlottak közül eddig egyedül Pető Zsolt volt büntetve, egyszer, garázdaság miatt.

Miszori László kitért arra, hogy Kiss István és Pető Zsolt szélsőséges nemzetiszocialista eszméket vallott, szkinhed csoportosulásokban vett részt, Kiss István fiatalon összetűzésbe került romákkal Debrecenben. Hozzátette, Kiss Árpád a 2006. őszi megmozdulásokban nem vett részt, de figyelemmel kísérte azokat. A férfi később úgy döntött, hogy kezdeményezően fog fellépni a szerinte cigányok által elkövetett bűncselekmények ellen. Öccsét, Istvánt kivonta a Véres kard elnevezésű debreceni szélsőjobboldali társaságból, és elkezdték tervezni a romák fegyveres „megrendszabályozást”.
Ezt követően a bírói tanács elnöke mintegy két órán át ismertette a kilenc támadás, továbbá a fegyverrablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések tényállását, amely javarészt összhangban áll a vádirattal. A tényállásokból egyértelmű, hogy a támadásokat előre, alaposan és részletesen megtervezték. A vádlottak térképeket, éjjellátó és adóvevő készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a leendő helyszínekről, megtervezték a megközelítési és menekülési útvonalat is.

Az elkövetők az akciókat céltudatosan hajtották végre: éjszaka, több irányból támadtak, adóvevőkkel tartották a kapcsolatot, és egyikük a távolból, egy magasabb pontról fedezte két társát.

Hamis rendszámot használtak és álcázták autójukat is, amikor a helyszínek közelében megálltak. A települések szélén lévő házakat szemelték ki, és egy idő után már Molotov-koktélt is dobtak az áldozatok otthonaira.

Az ötödik, nagycsécsi támadás, ahol két halálos áldozat volt, fordulópontot jelentett a bűncselekmény-sorozatban, ugyanis azt követően már kifejezetten emberi célpontokat választottak az elkövetők, hogy jobban megfélemlítsék a romákat és nyomást gyakoroljanak a társadalomra.

A délutáni órákban a bizonyítékok értékelése, a büntetéskiszabás szempontjai, majd az esetleges fellebbezések várhatók. A bíró jelezte, hogy a két távozó vádlottnak a tárgyalás végén még vissza kell térnie.

(15:14)  Kimondta a rasszista indítékot a romagyilkosságok ügyében az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában kedden délután a Budapest Környéki Törvényszék. A tanácsvezető bíró hangsúlyozta: erkölcsileg elvetendő, egyetlen országban sem megengedhető, hogy valakik, egy etnikum megrendszabályozása, megzabolázása, megfélemlítése céljából szövetkezzenek bűncselekmények elkövetésére. A rasszista indíték nem csak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, de még maguk a vádlottak sem tagadták – tette hozzá. Mindezek miatt az emberölések egyik minősítése az aljas indok, emellett a bíróság még több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetettnek is minősítette az életelleni cselekményeket.

Nem jogerős a romagyilkosságok ügyében kiszabott három tényleges életfogytiglan és a 13 éves fegyházbüntetés, miután a vádlottak és az ügyész fellebbeztek a Budapest Környéki Törvényszéken kedden kihirdetett elsőfokú ítélet ellen. Az ügyész a három tényleges életfogytiglant tudomásul vette, ám a negyedrendű Csontos István esetében kiszabott 13 éves fegyházbüntetés ellen súlyosítás érdekében fellebbezett. A vádlottak kivétel nélkül fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés, új elsőfokú eljárás, részben pedig felmentés végett. Így mind a négy vádlott vonatkozásában másodfokon, várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd a romagyilkosságok büntetőpere. Az elsőfokú bíróság az ítélethirdetést követően döntött arról is, hogy a másodfokú határozat meghozataláig meghosszabbítja mind a négy vádlott előzetes letartóztatását.

 

MSZP: szólaljon meg a kormányfő és az államfő is!

(MTI, 11:33) Az MSZP elvárja, hogy a kormányfő és az államfő szólaljon meg, és ítélje el, bélyegezze meg mindazokat, akik a romák elleni gyilkosságok elkövetőihez hasonlóan gondolkodnak. Erről Braun Róbert, az MSZP választókerületi felelőse, a párt monori elnöke aromagyilkosságok keddi, elsőfokú ítélethirdetésének szünetében tartott sajtótájékoztatón beszélt a Pest Megyei Bíróság épülete előtt. Mindazokat ítéljék el, akik „szavakkal, masírozással, egyenruhával verik szét a nemzetet!” – mondta. 

Az ellenzéki politikus a rendőri vezetőktől elvárja, hogy zárják ki a testületből mindazokat, akik bátorítják a kirekesztőket és nem védik meg az áldozatokat, és hogy a rendőrök védjék meg a kiszolgáltatottakat. Az ügyészségtől azt várja, hogy „eljárjon bőrnyakú aktivisták ellen, és megvédje engedetlenül is tisztességes fiataljainkat”.

Egyúttal elvárást fogalmazott meg mindenkivel szemben, hogy tartsa be a törvényt, az együttélés írott és íratlan szabályait. Azt mondta, a 21. századi Magyarország legsúlyosabb bűnügyében az igazságszolgáltatás tette a dolgát, a bíróság alapos eljárás végén ítéletet hozott. A bűn elnyerte büntetését, de a felelősség velünk marad: „mert gyakran összerándulunk, ha egy cigány ember lép oda hozzánk, összehúzzuk a táskánkat, ha a villamoson, buszon egy cigány ember áll mellénk. Hagyjuk, hogy újságíró állatoknak nevezzen embereket, büszkén őrizze pártkönyvét és megjelenjen ünnepségeken. Eltűrjük, hogy a társaságunkban cigányozzanak. Tűrtük és tűrjük egyes politikusok elviselhetetlen szavait, ma már tetteit is” – fogalmazott Braun Róbert.  Szerinte az ítélettel nincs vége, a „szunnyadó gyilkosok közöttünk élnek” és „rombolják a nemzetet, amikor habzó szájjal cigányoznak, hajléktalanoznak, zsidóznak”. 
    

A politikus azt mondta, „ma a szenvedés és a leszakadástól való félelem gyakran jogos indulatai a még szegényebbek ellen bugyognak”. Utalt arra, hogy 1944-ben Auschwitzban meggyilkolták apja unokatestvérét, és azt mondta: „nem tanultunk és majd mindent elfelejtünk”. 

A Braun Róbert felelősségi köréhez tartozó választókörzetben, Tatárszentgyörgyön apjával együtt megölt, Csorba Róbertről azt mondta: akár Magyarország miniszterelnöke is lehetett volna, vagy mérnök, aki autót tervez, művész, de nem lesz és ez veszteség mindenkinek, aki magyarnak vallja magát. 

A mai nap alkalom arra, hogy kimondjuk, minden erőnkkel fellépünk az ellen, aki cigányozással, zsidózással gyengíti a nemzetet – jelentette ki, elfogadhatatlannak nevezve a megbélyegzés minden formáját, a származás, a szegénység, az életkor, a szerelem miatti kirekesztést.

 

 

A sértettek egyik képviselője beperli az államot

(MTI, 17:44) Beperli az államot a romagyilkosságok sértettjeinek egyik képviselője, mert szerinte több bűncselekményt is megelőzhettek volna, ha a katonai és nemzetbiztonsági szolgálatok valamint a rendőrség együttműködése megfelelő.

Helmeczy László erről az MTI-nek beszélt a Budapest Környéki Törvényszéken kedden az elsőfokú ítélet kihirdetése után. Az ügyvéd, aki a tiszalöki ügyben a sértettek képviselője, arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság is megállapította a szolgálatok felelősségét. Utalt arra, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén Ficsor Ádám akkori titokminiszter elismerte, hogy a szolgálatok és a nyomozó hatóság együttműködése nem volt megfelelő.

Szerinte megfelelő együttműködés esetén „egyértelműen a szolgálatok látókörébe kellett volna kerülnie  az elkövetőknek”, és talán meg lehetett volna akadályozni több ember halálát.

Arról is beszélt, hogy ő volt az egyedüli, aki korábban azt mondta, hogy a gyilkosságokat bűnszervezetben követték el, és ezt az álláspontját most a bíróság is megerősítette. Emiatt nem bocsátható feltételes szabadlábra később egyik elkövető sem – tette hozzá.

Úgy vélte, hogy az államnak fizetnie kell a sértetteknek vagyoni és nem vagyoni kárért. Ha az állam ezt nem teszi meg, pert indít, és mint mondta, nem biztos, hogy a kereset benyújtásával megvárja majd a másodfokú ítéletet.
„Felelnek a gyilkosok és felel az állam is” – fogalmazott. Azt még nem tudja, milyen összegre perli majd az államot, viszont jelezte: nagyon komolynak tartja az okozott vagyoni és nem vagyoni kárt. Példaként említette, hogy az egyik asszonyt több mint két évtizedes munkaviszony után leszázalékolták, most csak 27 ezer forintos szociális járadékot kap. A család egészségileg és anyagilag is tönkrement, az okozott kár szerinte ezért „nem egy-két millióforint”.

 

 

A bíróság megtette dolgát, az állam még tétlenkedik

 

(TASZ-sajtóközlemény, 2013. augusztus 7., 07:59) Az Amnesty International Magyarország, az Európai Roma Jogok Központja, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek üdvözlik, hogy a Budapest Környéki Bíróságon a romák elleni sorozatgyilkosság ügyében hozott elsőfokú bírói döntés figyelembe vette a bűncselekmények rasszista indítékát és ennek megfelelően minősítette az elkövetett cselekményeket.

 

A tanácsvezető bíró hangsúlyozta, hogy erkölcsileg megengedhetetlen, és emiatt súlyosabban minősül, ha valakiket akár cigány, akár más nemzetiséghez tartozásuk miatt ér erőszak. A bíróság indokolása alapján az elítéltek előéletéből megállapítható, hogy személyiségükbe mélyen beivódott a kirekesztő gondolkodásmód. Az elkövetők célja a cigány etnikumhoz tartozók megrendszabályozása, megfélemlítése volt. A bíróság tehát – a nemzetközi emberi jogi elvárásoknak megfelelően – kellő súlyt fektetett ítéletének indokolásában a cigány emberek elleni támadássorozat rasszista indítékára, ezzel megtette a tőle elvárhatót a magyarországi cigányok kirekesztése ellen.

 

Ugyanakkor nincs okunk megnyugodni az ítéletet követően, mert a megfélemlítés és a rasszista támadások a romák elleni gyilkosságsorozat óta is folytatódnak, minderre az állam továbbra sem ad kellően határozott választ. Magyarországnak nemzetközi kötelezettsége, hogy speciális védelmet garantáljon mindenki számára a rasszista erőszakkal szemben. Mint ahogy a korábbi kormányok, úgy a mostani sem tették meg a szükséges lépéseket a nyomozó hatóságok munkájának javítása végett.

 

A jogvédő szervezetek a következőket várják a kormánytól a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán:

 

– alakítsanak ki hatékony szervezeti megoldást a rendőrségen és az ügyészségen belül;
– alkalmazzanak a nemzetközi normáknak megfelelő bűnügyi protokollt;
– vezessenek be speciális képzést a jogalkalmazók számára;
– javítsák a sértetteknek nyújtott áldozatvédelmet;
– építsenek ki hatékony statisztikai adatgyűjtési és monitoring rendszert!