A magyar háztartások negyedének egymillió forintnál kisebb a pénzügyi vagyona; hasonló az aránya azoknak, akik 1–4 millió forintra becsülték ezt az összeget. Legfeljebb 10 millió forintja mindössze a magyarok tizedének van. Ennél nagyobb összeggel a háztartások 5%-a rendelkezik, 20% viszont arról számolt be, hogy egyáltalán nincs vagyona – derült ki a GfK Hungária és az ING Biztosító 2013 végén készített reprezentatív* felméréséből. A kutatásban, amely a hazai megtakarítási szokásokat, a magyarok pénzügyi helyzetét vizsgálta, 1064-en vettek részt.
Az emberek csaknem fele úgy véli, ért a pénzügyekhez, kétharmaduknak nincs vagy egyáltalán nincs szüksége segítségre, hogy eligazodjék ezen a területen. Minden tízedik válaszadó viszont egyetértett azzal az állítással, hogy nehezen igazodik el, segítségre van szüksége, ha pénzügyi kérdésekről és döntésekről van szó.
Ami a megtakarítási szokásokat illeti, százból 44-en állították, hogy elegendő pénzük van a mindennapi élethez, nagyobb kiadásokat azonban már nem engedhetnek meg maguknak. Csaknem 40% képes megtakarítani egy keveset, 14%-nak viszont sok dolog megvásárlásáról le kell mondania, hogy jusson elég pénze a mindennapokra. Azok aránya, akiknek még a nagyobb kiadással járó javak megvásárlásához sem kell takarékoskodniuk, mindössze 2%. Százból egy embernek még a legszükségesebbekre sincs elég pénze.
A legfontosabb megtakarítási célok között legtöbben a konkrét cél nélküli vésztartalékot és a gyerekek, unokák anyagi támogatását említették. Mindkét kategóriát a válaszadók 46%-a jelölte meg. Lakásvásárlásra, -felújításra vagy autóvásárlásra, illetve -cserére százból 34 ember takarékoskodik. Minden negyedik ember a nyugdíj-előtakarékosságra is gondot fordít. A megtakarítási lista ötödik helyén az egészségügyi, a betegség-megelőzési, a tervezett beavatkozások költségeire szánt megtakarítások állnak.
Német János, az ING Biztosító termékfejlesztési vezetője mondja: „Azok közül, akik anyagi helyzetüknél fogva megtehetik, viszonylag sokan gondolnak gyerekeik jövőjére, saját időskorukra azonban annál kevesebben. Magyarországon egyelőre nem része az általános életstratégiának, hogy gondoljunk az öregkorunkra. Az emberek túl távolinak érzik a nyugdíjaséveket, a megtakarítást pedig túl nehéznek. Csakhogy a repülőn is először a szülőnek kell felvennie az oxigénmaszkot, hogy segíteni tudja gyerekét. Az életben is csak akkor tudjuk hosszú távon támogatni utódainkat, ha mi magunk is stabil pénzügyi lábakon állunk”.
A válaszadók 70%-a úgy véli, ha most menne nyugdíjba, havi nettó 120–240 ezer forintra lenne szüksége havonta, hogy elfogadható életszínvonalat tudjon biztosítani magának. Minden negyedik ember úgy véli, neki ennél is több, de legfeljebb 500 ezer forint kellene.
A kutatás eredményei szerint a válaszadók 23%-a tartja a jövőt nagyon bizonytalannak, ami miatt azt a következtetést vonta le, hogy most nem lehet hosszú távon tervezni. Az emberek ötöde úgy gondolja, az öregkor annyira messze van, hogy nem reális erre az időszakra előre gondolkodni. Minden negyedik embernek még 5 év is soknak tűnik, hogy megtakarítások szempontjából gondolkodjon, százból 28 válaszadónak viszont vannak hosszú távú célja, és szeretne is takarékoskodni, hogy ezek megvalósuljanak.
* A kutatás, amelyet a GfK Hungária piackutató az ING Biztosító megbízásából készített 2013 november-decemberében, a minimum nettó 120 000 Ft jövedelemmel rendelkező, 20-65 éves korcsoportra reprezentatív. A kérdőívet 1064 ember töltötte ki az interneten, illetve telefonos megkérdezés útján.
