A párizsi tőzsde határidős szekciójában kereskedett jó minőségű és magas protein-tartalmú étkezési búza ára a múlt évi orosz szárazság óta kétszeresére emelkedett. Az orosz exporttilalom következtében sok – elsősorban észak-afrikai és közel-keleti – ország kényszerült arra, hogy a búzát más forrásból, elsősorban az USA-ból szerezze be.
Bár a búza globális készleteinek szintje megfelelő, az orosz exporttilalom, majd az Ausztráliát sújtó viszontagságos időjárás miatt a globális ellátásban szokásosnál kevesebb szereplő vett részt, így az ellátási láncban szűk keresztmetszetek keletkeztek.

Az élelmiszerek ára a világon mindenütt emelkedőben van, és ez a trend várhatóan 2011 végéig kitart, mert 2010/11-ben az időjárás okozta megrázkódtatások miatt a globális készletek kritikus szintre süllyedtek. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által 55 fontos mezőgazdasági áru árfolyama alapján az élelmiszerek világpiaci áráról összeállított index a múlt évben erőteljesen emelkedett, majd decemberben meghaladta a 2008-i élelmiszerválság idején jegyzett szintet.

Ha az időjárás nem szól közbe, a magas áraknak köszönhetően a gazdák végül is növelhetik a termelést, de a világ készletszintjeinek helyreállítása hosszabb időt vesz igénybe, és sajnálatosan magasabb árakkal is együtt jár.
A december havi 4%-os emelkedést követően januárban a fogyasztó árindex az előző hónaphoz képest 0,7%-kal volt magasabb Magyarországon. Az elsősorban az élelmiszerek és az üzemagyag drágulására visszavezethető infláció miatt a jegybank januárban 6%-ra emelte az alapkamatot.

Az inflációs hullám nem kizárólag magyar jelenség, hiszen szinte minden olyan országra jellemző, amely élelmiszert és üzemanyagot importál. Az olaj ára a közeli múltban lefelé tartott ugyan, a tőzsdén kereskedett áruk árfolyama a múlt decemberi fordulat óta kitartóan erősödő kockázati étvágynak köszönhetően mégis általában felfelé kapaszkodott. Arra azonban nem számíthatunk, hogy ez a tendencia a világon mindenütt folytatódni fog, különösen nem Magyarországon, ahol a negatív kibocsátási rés és a bázishatás is csillapítja az inflációt. 
Sőt ugyanilyen irányban hat politikai oldalról a reformok szükséges voltának felismerése. Így mindent összevetve az év végére alacsonyabb infláció várható. Az alacsonyabb infláció pedig alacsonyabb kamatokat hoz, talán már a jövő év elején.

A héten a figyelem középpontjában a globális gabonapiaci egyensúllyal és a világ mezőgazdasági keresletének és kínálatának becslésével foglakozó, emelkedést prognosztizáló WASDE jelentés állt, amely szerint „a világ csökkenő termelése és az etanolcélú őrlemény nagyobb aránya miatt emelkedőben a kukorica ára”. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) a várakozásoknak megfelelően csökkentette a kukoricakészletek egyenlegét, és 2010/11-re 5%-ra visszaeső készlet-felhasználási aránnyal számol, ami legutóbb 15 éve, az 1995/96-ban jegyzett mélyponton volt ilyen alacsony. Mi már egy ideje hangoztatjuk, hogy ebben a kínálat által meghatározott környezetben a keresletet kell visszafogni, és ezért kitartunk amellett, hogy egy véka kukorica legalább 8 dollárba fog kerülni. Ebben a hónapban a búzakészlet egyenlege nem változott, pedig a szárazság Kínában károsan hat a termésre, és az észak-afrikai készlet-felhalmozás miatt az európai búza iránti kereslet változatlan maradt.A jelentés szójára vonatkozó része a tartalékolás némi csökkenése és a készletek változatlan szintje mellett némi áremelkedést helyezett kilátásba, mert Dél-Amerikában kevesebb szója terem.

Általában a globális készleteinek alakulása a kukorica és a szója árának támaszt, a búza ára szempontjából viszont semleges. Az ábra a kukoricatermelés és felhasználás egyenlegének alakulását mutatja be a múlt 20 évben.