A szociáldemokrata frakció két alelnöke, egy osztrák politikus, valamint Niedermüller Péter akciót indított, amelynek keretében konkrét esetekről kívánnak tájékoztatást kapni. Egy egész listát tettek közzé korrupciógyanús programokról. Ilyen a felcsúti kisvasút, valamint a romák foglalkoztatására szánt 16 millió euró. De ugyanide tartozik az a 20 közbeszerzés is, összesen 200 millió euró értékben, amely Orbán vejének jutott. Az uniós nyomozók vizsgálatának középpontjában vannak a Nemzeti Bank alapítványainál történtek is.
Az osztrák Josef Weidenholzer frakció-alelnök azt mondja, olyan ez az egész, mint egy gazdasági krimi, a sötét üzelmeknek végére kell járni. Főleg a Brexit után, mert a polgárok tudni akarják, hogy mi történt a pénzükkel. Még súlyosabb, amit Niedermüller Péter jelentett ki, hogy ti. Magyarországon uniós forrásokból hozták létre az illiberális rendszert, a visszaélések a politika részét alkotják.
A magyar igazságügyi miniszter szerint az októberi népszavazás nem a magyar uniós tagságról szól. Trócsányi László a Le Figaronak írt vendégkommentárjában arra hivatkozik, hogy a Brexit előtt Orbán Viktor bennmaradásért kampányolt az egyik brit lapban. A lakosság az európai összefogás mellett van, de úgy, hogy az államoknak erőseknek kell lenniük, mert ha nem, akkor a szervezet is gyenge lesz.
A miniszter ugyanakkor rámutat, hogy a migrációs válság egyértelműen feltárta Európa erőtlenségét. Magyarország ennek láttán riadót fújt, ám ez soha nem kellemes. Egyes közösségi intézmények azonban továbbra is erőltetik a migránsok áttelepítését. A magyar kormány nem ért egyet ezzel a nem túl demokratikus eszközzel, mert csak gerjeszti a bevándorlást, ha nem védik meg a külső határokat. Az ilyesfajta eljárásmód egyben fokozza a bizalmatlanságot a tagok és a közösségi szervek között és csak a kilépés híveinek a malmára hajtják a vizet.
Az állásfoglalás ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a referendum az ezután hozandó kvótadöntésekre vonatkozik, ideértve, hogy személyenként 250 ezer eurós büntetést kellene fizetniük azoknak az országoknak, amelyek nem fogadnak be menekülteket. A magyar fél „mindig megtartotta” az uniós szabályokat, ám úgy gondolja, hogy az EU-nak nem volt joga olyan döntést hozni, amely érinti a tagok szuverenitását. Trócsányi reméli, hogy a népszavazás megfelelő választ ad és így bizonyos intézmények nem avatkozhatnak be olyan ügyekbe, amelyek az államok kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
Magyarország már régen eldöntötte, hogy nem kér a menekültek elosztásából, ám október 2-án feltehetőleg ennél több forog kockán – írja a Die Presse. Azért hívják az urnákhoz a választókat, mert már a következő fokozatba kapcsoltak az EU és az uniós bevándorlási politika elleni kampányban. A tömegeknek is csatlakozniuk kell az elutasító állásponthoz, egyébként az eredmény nem kétséges. Sőt, figyelembe véve a közhangulatot, valamint jó pár ellenzéki párt bojkottfelhívását, a nemek földcsuszamlásszerű győzelme valószínű. Az is egyértelmű, hogy a kormány utána azt hirdeti majd : lám-lám, a magyarok nem akarják alávetni magukat az európai intézmények diktátumának. A Brexit megbénította az EU-t, így számára újabb tehertétel lenne ez a fajta jeladás a felkelésre. Vagyis a kvótareferendum hivatalosan nem a tagságról, mégis az unióról szól. Pedig az általános európai bizonytalanság láttán az Orbán-kormány el is halaszthatta volna az egész akciót.
Aligha véletlen, hogy közben Lázár János és Kovács Zoltán is azt közölte : ők a kiválás mellett volnának. A jelek arra utalnak, hogy Budapesten megszületett a döntés : nem kell minden áron fenntartani a tagságot. A távozás mindennél reálisabbnak látszik, az időpont előnyös. Először ráhangolják a közvéleményt, majd lépnek. A kilépéssel Orbán Viktor végrehajtaná a nagy ugrást az illiberális államhoz.
Egy neves bolgár elemző úgy ítéli meg, hogy a brit döntés után kétféle nosztalgia csap össze a kontinensen – olvasható a The New York Timesban. Ivan Krasztev szerint az egyik oldalon vannak a szuverenitást hangoztató populista pártok, akik a nemzetállami lét aranykorába, a 19. század végére, a 20. század elejére vágynak vissza. A föderalisták ezzel szemben Európai Egyesült Államokról álmodoznak, beleértve hogy visszatérnek az euró, illetve a keleti nyitás előtti időkhöz. Csakhogy a Brexit nyomán a nemzetállamok híveinek látniuk kell, hogy ha szétesik az EU, akkor hamarosan követheti az egész liberális demokrácia.
Másfelől viszont a kétsebességes Európa ugyanúgy elvezethet az unió megsemmisüléséhez. Vagyis a több Európa csak kevesebb Brüsszelt jelenthet. Ráadásul a populista erők a tagállamok egyharmadában a hatalmon lévő koalíció részét képezik. Tehát itt egy irányzatról van szó és reménytelen, mi több veszélyes illúzió azt hinni, hogy az uniót újrahasznosított brüsszeli ötletekkel meg lehet menteni. Főleg akkor, amikor 18 országban 34, uniós vonatkozású referendumot akarnak tartani.
Mellesleg: éppen a parlamentek háttérbe szorításának vágya köti össze a populistákat. Mindent egybevéve a politológus azt emeli ki, hogy a földrész jövőjét nem lehet megtalálni a múltban, azt a jövőt az európai vezetőknek már ma el kell kezdeniük megírni.
Az UNHCR regionális szóvivője hiányolja részvétet és a megértést a háborúk áldozataival szembeni hivatalos magyar bánásmódból – tudósít a Christian Science Monitor. A lap rámutat: az utóbbi egy évben a menekültek egyre kevésbé számíthatnak oltalomra minálunk, pedig az járna nekik a nemzetközi játékszabályok alapján. Ehhez képest a kormány azt hangsúlyozza, hogy anyagi segítséget nyújt a rászorulóknak, továbbá, hogy a hatóságok megtartanak minden uniós előírást. A cikk megjegyzi, hogy a hatalmas hullám láttán az Orbán-kabinet különleges állapotot rendelt el, lezárta a határokat és csökkentette a menedékkérőknek előirányzott segítséget. Úgy gondolja, hogy enélkül nem lehet megvédeni az országot és az EU-t.
A CEU egyik professzora úgy értékeli, hogy a Migszol igen fontos munkát végez, mert megkérdőjelezi a kormány álláspontját, amelynek lényege, hogy ki kell rekeszteni a menekülteket a mindennapi életből. A csoport felhívja a figyelmet az igazságtalanságokra, de arra is, hogy egy-két kormányzati lépés kifejezetten törvénybe ütköző.
Szerbia azt akarja, hogy Magyarország zárja be a tranzitövezeteket és ily módon számolják fel a rettenetes állapotokat a várakozó menekültek által létesített alkalmi táborokban – olvasható az osztrák Der Standardban.
Szerb részről felvetették, hogy a magyar hatóságok a hivatalos szerb befogadó állomásokon rendezzék be irodájukat, és aki menedéket kap, azt szerb rendőrök, valamint az UNHCR képviselői vinnék a magyar határra. Jelenleg ugyanis több mint ezren vesztegelnek – nem ritkán heteken át – a szögesdrót túloldalán, de a tranzitzónákba naponta csupán 30-an léphetnek be.
A Neue Kronen Zeitung osztrák bulvárlap úgy tálalja a Röszkénél tapasztaltakat, hogy a magyar rendőrállam megmutatta tegnap mire képes: elzárta a menekülttábort, valamint a tranzitzónákat a nemzetközi megfigyelők elől. Felvilágosítást nem volt hajlandó adni, mindez nem a legjobb előjel az osztrák kancellár hó végén esedékes budapesti látogatása előtt.