Zsigmondy Richárd – Göttingen

Már fiatalon kimagasló eredményeket ért el a kolloidikában. A német Siedentopffal közösen készítette el 1903-ban az ultramikroszkópot – a mikroszkópos feloldóképesség határán, azaz a 0,5 mikronon aluli, a fény hullámhosszánál kisebb részecskék megfigyelésére. A találmány a kolloidoldatok egyik legfontosabb vizsgálóeszköze volt.

E kutatással függött össze másik két nevezetes találmánya, a kolloidok felhasználásával készült membránszűrő és annak tökéletesített változata, az ultraszűrő (1918 és 1922).

„A kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai során alkalmazott, a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségű módszereiért” (az ultramikroszkóp felfedezéséért) 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat. 

A németországi egyetemi városkában emléktábla jelzi azt az épületet, ahol a tudós élt és dolgozott. A Holdnak a Földről nem látható oldalán egy kráter is őrzi a nevét 

Mint említettük, Zsigmondy nem hazánkban született, nem is nálunk nevelkedett, és kutatói pályáját sem Magyarországon futotta be. A tudományos világ Richard Adolf Zsigmondy néven ismerte meg és el. Ezzel együtt apjától és anyjától ő is tudott magyarul. Családja, rokonsága ébren tartotta benne a magyarságtudatot, amiről nyilatkozataiban is többször megemlékezett.

 

Köszönöm szépen Rab Irénnek, a göttingeni egyetem tanárnőjének a fotókat és a segítséget. (A szerző)