Bugacról ad hírt a japán Kyodo News, mivelhogy a japán Akishino koronaherceg az alföldi városkában tett látogatást. A japán császár szombat óta hazánkban tartózkodó második fia meglátogatta a Néprajzi Múzeumot, ahol különösen a boros kerámiakulacsok keltették fel az érdeklődését. Bugacra, a mangalicatelepre lovas szekéren érkezett a lányával, Mako hercegnővel, hogy tanulmányozza a magyar mangalica- és marhatenyésztést, mivelhogy régóta fontolgatja ilyen farm létrehozását.

Az üzlet nyélbeütéséről egyelőre nincs hír, azt azonban a japán hírügynökség világgá kürtölte, hogy szerdán nemcsak Magyarországnak int búcsút a herceg és lánya, hanem utóbbi a lányságának is, mert napok kérdése, s bekötik a fejét.

A Kecskeméten kivitelezett amerikai projekt is felküzdötte magát az online hírek közé: a technikai újdonságokkal foglalkozó Digital Journal arról számol be pittsburghi keltezéssel, hogy 33 önkéntes segítségével befejeződött a „Színpompás Közösségek” program, amelynek részeként a kecskeméti Korvin Mátyás Általános Iskola több termét és játszóterét festették ki – 20 ezer dollár értékben. „Kecskemét fontos a számunkra – mondja Antoni Puzio a PPG és a Daimler Chrysler európai divíziójának a vezetője -, mert jó látni, hogy színt és életet vittünk az iskolába!” Tavaly 25 országban 60 ilyen programot valósított meg csaknem 10 millió dollár értékben, az idén 75-re emelte a jótékony akciók számát a pittsburghi székhelyű PPG – festékgyártó cég. 

 

Magyar forrásra támaszkodva a CEU rendeződni látszó ügyéről ír a szlovákiai Új Szó – „Lezárná az ügyet a magyar kormány” címmel. A kormány hirtelen jött rugalmasságát látva nem lenne meglepő – és erre magyar kormányzati források már utaltak is – ha a CEU kötne valamilyen együttműködési megállapodást egy amerikai egyetemmel, amit a magyar kormány elismerne szükséges feltételnek. Így a CEU már Amerikában is működnék. A Közép-európai Egyetem vezetése mindenesetre bejelentette a budapesti épületének további bővítését, ami szintén arra utal: biztosra veszi maradását Magyarországon. A vita rendezése októberben az Európai Bizottságban folytatódik.

Ugyanitt tudtuk meg azt is, hogy tulajdonosváltás lesz az Új Szónál, a Petit megválik 60%-os részesedésétől, és ezentúl magyar nyelvű kiadványokat nem ad ki, viszont beszáll a piacon újnak tekinthető Első Szlovák Befektetési Csoport (PSIS) és a szintén szlovák News and Media Holding.

A kanadai Hungarian Free Press szinte frissiben tudósított Semjén Zsolt nyilatkozatáról, akitől megkérdezték, mit szól a Publicus által felvetett kérdésre, amely szerint: akinek nincs bejegyzett lakcíme és nem fizet adót Magyarországon, az ne szavazhasson. Mire a miniszterelnök-helyettes politikailag korrekten akart fogalmazni, de így sült el: „Ez ritka nagy baromság, ugyanis ebből az következnék, hogy PC módon fogalmazzak: tudnék olyan népcsoportot mondani, pontosabban olyan csoportokat Magyarországon, akik életükben egy fillér adót sem fizettek, mégis abszurd lenne azt mondani, hogy ne legyen szavazati joguk. Az adófizetés és a szavazati jog nem függ össze. Minden magyarnak született joga, hogy magyar állampolgár legyen, a szavazati jog és az állampolgárság egymástól elválaszthatatlan”.

Idézi a lap még Kósa Lajost is, aki szerint egyszerű nyelvbotlás volt Semjén részéről a népcsoport kifejezés. Ami egyértelműen a cigány lakosságra vonatkozik. A portálon megjelent cikkre azonnal reagáltak az olvasók, fején találva a szöget: lehet, hogy Schmidt Máriára, esetleg Mészáros Lőrincre vagy netán Andy Vajnára gondolhatott Semjén, de az sem kizárt, hogy az áfacsalókra, akik szintén népes csoportot alkotnak.

A brit Labour Párthoz köthető website, a 8 milliós olvasottságú Open Democracyy most éppen Magyarország és Soros kapcsolatáról írt, amely szerint a magyar kormány összeesküvés-elméleteket gyárt Soros nevében, hogy elterelje a szavazók figyelmét a kormányzás kudarcairól, mindarról, amivel az Orbán-vezetés nem tud megbirkózni, vagy amit takargatni akar. Így a korrupcióról, az uram-bátyám köreinek egyre szélesedő rendszeréről, az összeomlás előtt álló egészségügyi rendszerről.

Miközben a migrációs probléma gyakorlatilag nem érinti egyáltalán Magyarországot, mégis erre építette fel a kormány Soros-ellenes kampányát és tereli el ezzel a figyelmet a lényegről.