A hasonlóan kezdődő 2011. évvel viszont már jól összevethető az idei adat: két éve ugyanekkor csupán 1,3%-kal volt csendesebb a piac, és az első két hónap is csak 2,7%-kal volt mérsékeltebb az ideinél. A kereslet alakulása is sokkal inkább hasonlít a 2011-i adatokra, mint a tavalyiakéra. A 71 százalékpontos februári érték alacsonynak mondható, 2012-ben (decembert leszámítva) ennél csak magasabb intenzitást lehetett kimutatni.
Februárban a keleti országrészben 10 ezer forinttal drágább négyzetméteráron vették a paneleket (123 ezer Ft), mint a nyugatiban, bár a fajlagos átlagár az utóbbiban volt magasabb (6,4 millió forint). A téglalakások esetében azonban fordított a helyzet: a 187 ezer forintos négyzetméterenkénti ár ötödével magasabb, mint a keleti oldalon mért átlag. A fővárosban, a budai oldalon 300 ezer forint fölötti átlagértéket mutattak a téglaépítésű ingatlanok, és a pesti belváros is megközelítette ezt az értéket (298 ezer Ft). A pesti oldalon 211 000 Ft/m2 átlagon vásároltak februárban.
Kissé eltérő képet mutat a közép-magyarországi és általában a vidéki régió a megvásárolt ingatlanok minőségét illetően. Budapesten 39%, Pest megyében 35% volt a kiváló minőségű ingatlanok aránya az összes eladottból, vidéken ez csupán 27%-ot mutat. Nyugat-Magyarországon 39% volt a felújítandó, vagy az éppen lakható kategória aránya, ugyanez Közép-Magyarországon 33%-ra rúgott.
Az egyik legmagasabb alkuátlagot mutatta a február a családi házak tekintetében, elsősorban a fővárosban. A 10%-os irányár-csökkentést követő 13%-os vásárlói alku összességében azt jelenti, hogy az eladó által eredetileg elképzelt ár 78 százalékában sikerült végül megegyezni. Vidéken némileg csökkent ugyan a házat vásárlók alkukedve, de a januári 4%-os irányárváltozás a duplájára, 8%-ra módosult, és ezzel a teljes vidéki átlag (házak és lakások együtt) is kissé növekedett.
A szokásosnál valamivel nagyobb volt az első lakásukat vásárlók aránya a fővárosban, vagyis több mint minden harmadik vevő ezt a választ adta a vásárlás okának. A második legnagyobb csoport (24%) a befektetőké volt, ők 15 milliót költöttek átlagban ingatlanra. A nagyobba költözők táborának (17%) átlaga megközelíti a 24 milliót lakásonként.
Vidéken is az első lakást vásárlók voltak többségben; őket követte 17–17 százalékkal a nagyobb ingatlanba költözők és a befektetők csoportja; a kisebb lakásba költözők aránya 15 százalék volt.
A budapesti eladói oldalon 39%-kal a legmarkánsabb csoport a nagyobba költözők tábora lett, átlagban 49 négyzetméteres, 10,6 milliós ingatlant adtak el februárban. Ugyanitt minden negyedik eladott ingatlan örökölt, az örökösök 10 millió forintnál drágábban váltak meg a lakásoktól. Vidéken jóval kisebb, 23% a nagyobba vágyók aránya, ott a legnépesebb csoport az örökösöké lett 42%-kal, ami szintén kimagasló. Az örökösök átlagban 60 négyzetméteres lakást adtak el 7,3 millió Ft-ért. Budapesten a kisebb lakásba költözők aránya 11, vidéken 23 százalék volt; ők az átlagosan 83 négyzetméteres otthonuktól váltak meg.