Az új Ptk. hatalmas változásokat hoz a magyar jogrendszerben. Az ilyen jelentőségű jogszabályok esetén szokásos, hogy külön jogszabályokkal intézkednek a hatályba lépésről. November elején jelent meg a hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvény 177. sorszám alatt. Az már azonban nem a szokásos ügymenet része, hogy ezt követően még három törvény, a 206., a 213., végül a december 30-i 252. is módosított összesen 191 jogszabályt – valamennyit a Ptk.-ra hivatkozva.
Az év utolsó törvénye kilenc oldalon át módosítja magát a még hatályba sem lépett új polgári törvénykönyvet, illetve az alig egy hónappal azelőtt megjelent „igazi” hatályba léptető törvényt (a Ptké.-t). Ezek a módosítások nem is kevés ponton érintik az új jogszabályt, hiszen a változások az új Ptk. összesen 112 bekezdését vagy pontját érintik, megváltoztatva vagy hatályon kívül helyezve az egyes pontok szövegét.
Tavaly a magyar jogalkotás minden létező rekordot megdöntött, a Magyar Közlöny a 88 996. oldalon a 252. számú törvénynél ért véget. „Már 2011-ben szenzáció volt, amikor az egy éven belül elfogadott törvények száma átlépte a kétszázat. Akkor sokan gondolták, hogy egyszeri jelenségről van szó, és a jogalkotási láz idővel, a jogrendszer gyökeres átalakítása után csillapodik” – mondja Ződi Zsolt, az Opten szakmai igazgatója. A múlt két év azonban nem tett eleget ezeknek a várakozásoknak, hiszen 2012-ben a jogszabályok száma tovább nőtt, majd 2013-ban minden eddigi rekordot megdöntött.
A törvényeken belül folyamatosan nő azoknak a száma, amelyek nem egy, hanem egy adott terület több – olykor több tucat vagy több száz – normáját módosítják, és ezzel növelik a hibalehetőségek számát. Ezeknek a „salátatörvénynek” nevezett jogszabályoknak a száma tavaly 75-ről 95-re nőtt – magyarán: az ilyen törvényeknek az új törvényeken belüli aránya is folyamatosan növekszik.
Drasztikus növekedést mutat, 2013-ban átlépte az 500-at a kormányrendeletek száma is, ami csak 40 százalékkal több, mint tavalyelőtt; a 2013. december 31-én megjelent Magyar Közlönyben 565-ös sorszámmal találjuk az utolsót. A rendeletek számbeli növekedése szükségszerű következménye az új törvények szaporodásának, hiszen jórészük a végrehajtásukról szól.
„A rengeteg jogszabály nemcsak a jogalkotóknak okozhat nehézséget, de szinte megoldhatatlan helyzet elé állítja a jogalkalmazókat is – figyelmeztet Ződi –, hiszen több mint 600 jogszabály január 1-jén már hatályba is lépett.” Ebben a helyzetben felértékelődik az elektronikus adatbázisoknak a szerepe, hiszen nélkülük gyakorlatilag teljesen lehetetlen a változások nyomon követése.