Videóiban, különböző technikával készült szobraiban, installációiban és kombinációikban tradicionális szimbólumokat használ: a víz, a homok, a dinnye, a cukor vagy éppen az egyszerre megőrző és pusztító hatású só e művekben rendre az emberi létezés paradox mivoltát közvetítik. Landau munkáinak visszatérő eleme a kör, a körforgás. Akár filozófiai, akár politikai kérdéseket tesz fel, mindig költői módon fogalmazza meg őket; alkotásaiban a mosógépben hánykolódó ruhák, a leeső olajbogyók, a só hatására kifakadó görögdinnyék pirosló húsa az emberi létezés metaforáivá válnak.
Ez a kiállítás Sigalit Landau első, önálló, magyarországi bemutatkozása. A tárlaton a művész legújabb videómunkái láthatóak, kiegészülve korábbi videó-installációkkal. A 2012-i Meszik és a Négyen léptek a ligetbe című videók egy férfiak által végzett olívaszüretet mutatnak be, ahol a fákra helyezett gépek sora a természet ember általi kizsákmányolásának nagy témáját is megidézi.
Az Ablak című alkotásban egy mosógép forgódobja látható, melyben a körkörös mozgásnak kiszolgáltatott élettelen tárgy hánykolódása követhetõ nyomon, a mosógép zaja pedig ütések hangjára emlékeztet. Élő és élettelen, tárgyi és környezeti világ kölcsönhatása s egymás ellen ható erői jelennek meg ilyen módon. A kör az alapmotívuma a Három férfi hullahoppja című munkának is.
A madártávlatból felvett DeadSee című videón dinnyékbõl fûzött óriási – Robert Smithson Spirális gátjára emlékeztető – spirálformában a művész meztelen teste tűnik fel. A Munkacím FN (2010) elnevezésű, dinnyeszedõ férfiak munkáját bemutató videó-diptychonok – hasonlóan a 2012-i alkotásokhoz – egy valós, ugyanakkor kulturálisan telített szituációt mutatnak be, de a kameraállások váltakozása, az egymás után következő képkockák, a hangeffektusok az esztétikai látás hatalmáról és jelentésteremtő erejérõl tanúskodnak.