A július 7-től látogatható új tárlat helyszíne a Barokk istálló felett, a mezzanine szinten található szobák, amelyek mindegyiét a 18. század második feléből származó, dekoratív, falfestés díszíti. A kiállítás koncepciójának összeállításában, a műtárgyak, fotók kiválasztásában a téma kiváló hazai szakértői vettek részt. A nyolc helyiségben egy-egy külön témát (pl. A magyar huszártiszt, A magyar lovas testőrségek, Dámalovaglás, Főúri, királyi vadászatok) mutat be a kiállítás.
A Gödöllői Királyi Kastély II. kiemelt bemutatója holnap, június 30-án zárul. Megújultak a Lovarda és a kapcsolódó területek, amelyek már bemutatkoztak a nagyközönségnek, mint Magyarország soros európai uniós elnökségi helyszínei. A felújítás részeként két szekcióterem is megépült a Lovarda szintje alatt; az egyikben 3D vetítőtermet alakítottak ki. Ott a kastély történetét és a királyi család, elsősorban Erzsébet királyné Gödöllőn töltött napjait bemutató film enged bepillantást a királyi család hétköznapjaiba és tájékoztatja látványos, szórakoztató módon az érdeklődőket. A film operatőre Ragályi Elemér volt. A premiert és a vetítőterem átadását június 28-án tartották.
Az eseményen Gönczi Tibor, a kastély igazgatója megköszönte az újjáépítésben részt vevőknek az együttműködést, a gyorsaságot és a rugalmasságot. Elmondta, hogy az egymilliárdos beruházás 2010 augusztusában kezdődött, szűk fél évvel később már az uniós elnökség tanácskozásaira érkező delegációkat fogadhatta az eredeti pompájában felújított lovarda. A Közép-magyarországi Operatív Programnak köszönhetően felújított Lovarda és a kapcsolódó istálló épületrészek kivitelezése a támogatási szerződés aláírását követő közbeszerzési eljárás lezárultát követően megkezdődött. A hazai és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőnek számító, rendkívül rövid idő, mintegy 4 hónap alatt felújított terek a magyar uniós elnökség alkalmával mutatkoztak be a tárgyalások résztvevőinek és a nagyközönségnek. Az elnökségi félévet követően már elmondható, hogy a „próbaüzem”, amely egybeesett az éles, üzemszerű használattal, sikeres volt, a felújított műemléki terek megfeleltek a várakozásoknak.
A beruházás utolsó elemének részét képező Királyi és főúri lovaskultúra című állandó kiállításról Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetője elmondta: a barokk istálló feletti szint nyolc kisebb termében berendezett tárlat egyebek mellett a huszárélet, a magyar nemesi testőrség, a dámalovaglás, a főúri, királyi vadászatok hangulatát idézi. A hadtörténeti jelentőségű kiállítás több darabját hazai múzeumoknak és magángyűjtőknek köszönhetik.
A nagyrekonstrukció II. ütemének számító lovarda- és istállófelújításról tudható, hogy Magyarország legnagyobb barokk kastélyának lovardája 1746-49 között épült. Erzsébet királyné kívánságára később átépítették, a padlószintet feltöltötték, az ablakszintet megemelték, kerek manézst alakítottak ki benne, amelynek négy pontjára tükröket helyeztek. A lovarda a királyné egyik kedvenc helye volt a kastélyban. Nemcsak lovas események voltak ott, hanem bálokat is tartottak. Később tábori kórházat, a II. világháború után szovjet laktanyát rendeztek be itt.
A 18–19. századi rendi nemesi ideológiában a huszár alakja mintegy a nemzeti identitás hordozója lett, ez a lovasság volt hivatva őrizni az ősi magyar harcmodort. Virtus, vitézség, férfias jellem és ehhez megfelelő elegáns és harcias küllem – ezt várta el a köz a huszártól. A huszárok világát huszár hadnagyi öltözet, huszártarsolyok, festmények, s a huszárok mindennapi életének kellékei jelenítik meg. A nemesi felkelés, azaz a direkt katonai szerep mellett a vármegyék nemessége különleges alkalmakkor, országos méretű parádék, megyegyűlések, országgyűlések, királykoronázások, rangos temetések alkalmából is „rendbe állt”. Díszes, családi címerekkel ékített tarsolyok, valamint az 1790-i koronaőrző bandériumok színesítik a kiállítás nemesi bandériumokat bemutató termét.
A főúri kocsizásról szóló szobában egyebek között parádéskocsis-ruhát, főúri kocsitípusokat, valamint Lotz Károly: Ötös fogat c. festményét láthatják a vendégek. A tárlat dámalovaglást bemutató szobája, benne egy 19. századi dámanyereggel, Ottilia Strecker híres, Erzsébet királynét lovaglóruhában ábrázoló festményével szorosan kapcsolódik a gödöllői kastélyhoz. Erzsébet királynét nemcsak Európa egyik legszebb asszonyának, hanem az egyik legjobb női lovasának is tartották. A jellegzetes dámanyeregben ülve vett részt kilovaglásokon, illetve a falkavadászatokon is. Lovas tudását folyamatosan fejlesztette, nem elégedett meg az ugratással és a magasiskolával: cirkuszi kunsztokat tanult a Renz Cirkusz műlovarnőitől, a gödöllői kastély lovardájában is. A számára készített lovaglóruhák is igazi szabászremekek voltak, egészen feszes felsőkabát, nyakrészen kilógó, csipkegalléros blúzzal, hosszú, uszályos szoknyával.
A kiállítás magyar nemesi testőrséget bemutató termében festmények, grafikák mellett egy igazi iparművészeti kuriózum is látható: egy vörös posztóra applikált, domború arany- és ezüsthímzéssel díszített nyeregtakaró. A 17–18. században készült erdélyi munka, török hatást mutat. A tárlat utolsó terme a király és főúri vadászatokkal foglalkozik, amely több szálon is kapcsolódik a gödöllői kastélyhoz. A Grassalkovichok vadaskertet létesítettek a kastély parkjának egy részén. Az Osztrák-magyar Monarchia időszakában rendszeresek voltak ott a falkavadászatok, melyeken Ferenc József és Erzsébet királyné – a kastély akkori használói – is szívesen vettek részt. A vadászatok témáját vadászfegyverek, vadászati meghívók, valamint a solymászat témájához kapcsolódó tárgyak reprezentálják.
Az egyes szobákban a korabeli műtárgyakat modern technikai eszközök egészítik ki, szemüveg nélküli 3D-s monitorok, amelyeken az adott témához tartozó különböző ábrázolásokat láthatnak, valamint fekete-fehér filmhíradó-részleteket tekinthetnek meg az érdeklődők.