Rendkívüli mértékben megnőtt a közzétett felszámolások és végelszámolások száma a múlt két hónapban. Most januárjában 1951 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a cégbíróságok, ez 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és 41 százalékkal meghaladja az eddigi januári rekordot is, amit a válság első hullámában, 2009-ben regisztráltak. Újabb emelkedő trend kialakulását jelzi, hogy az előző időszak viszonylagos nyugalma dacára már decemberben is 49 százalékos növekedés volt tapasztalható. A szakemberek már akkor is jelezték, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal intézkedései miatt kényszer-végelszámolás alá vont cégek felhalmozott adósságainak felszínre kerülésével súlyos felszámolási hullám várható az idénre.

„Január és december az adó- és egyéb jogszabályok változása miatt mindig kritikus hónap. A múlt év adatai és a mögöttük álló folyamatok azonban most egy egész évre kiható, minden eddiginél nagyobb felszámolási hullámot vetítenek előre” – véli az adatok láttánTóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Feltételezését alátámasztják a végelszámolási adatok is: itt még gyorsabb ütemű az emelkedés, mint a felszámolásoknál. 2012 első hónapjában 1994 végelszámolás megindítását tették közzé, ez 71 százalékos növekedés az esztendővel azelőttihez képest. A romló tendencia már decemberben megkezdődött, akkor 78 százalékkal több végelszámolás indult meg, mint 2010 decemberében.

„A két adat együttesen, sajnos, azt mutatja, hogy cégvilágban a romló tendencia nem „statisztikai hiba”. A gazdaságnak növekedésre és tisztulásra van szüksége, amihez igen sok változásnak kell végbemennie” – mondja az Opten igazgatója. Szerinte ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a végelszámolások 2011 év elején kezdődött száguldása mögött leginkább a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások állnak. „Az kétségkívül jó hír, hogy a NAV és a cégbíróságok kiszűrik a rendszerből a nem működő cégeket, hiszen ez egyfajta tisztulási folyamatként értelmezhető. Annak azonban nem kell örülni, hogy ilyen mértékben kell megtisztítani a cégvilágot, illetve hogy a tisztulás közben ilyen sok adósságot hátrahagyó cég kerül felszínre” – világít rá egy évek óta halmozódó problémára Tóth Tamás.

A képet némiképp árnyalja, hogy mindkét, mögöttünk álló hónapban rekordmagasságba szökött az új cégek alapítása is. Decemberben 7242, januárban 7166 új cégbejegyzést tett közzé a cégbíróság, ennek oka, hogy most szigorították és drágították a cégbejegyzést. A sok új alapítás tehát részben „előrehozott beruházásként” értelmezhető, részben pedig az az oka, hogy megszűnt az egyórás cégalapítás lehetősége, ami gyakorlatilag kizárta, hogy a cégbíróságok érvényesíteni tudják a cégvezetéstől eltiltott személyekkel szembeni szankciókat. Nem zárható tehát ki annak lehetősége, hogy egy utolsó nagy roham indult az ügyeskedők részéről avégett, hogy akár több cég alapításával tovább űzhessék játékukat azáltal, hogy egy adósságot hátrahagyó céget bedöntenek, majd egy „szűz” vállalkozásban ugyanezt viszik végbe.

„Tény, hogy a fizetésképtelenségi eljárások és a cégalapítások ilyetén együttmozgása nem a véletlen műve. A piaci környezet nem magyarázza a felaprózódott, kényszervállalkozókkal terhelt magyar cégállomány további növekedését. A forint erősödése kedvező tendenciákat vetít előre, de éppen az exportdinamika ellen hat, a belső kereslet növekedésére pedig még biztosan várni kell” – véli Tóth Tamás.