Az ok az, hogy megszigorították a menedékjogi előírásokat, illetve, hogy az év elején kedvezőtlen megállapításokat tartalmazott az Európai Menekültügyi Tanács jelentése, ideértve hogy módszeresen őrizetben tartják a visszaküldött embereket. Továbbá: ha valahová viszik őket, akkor megbilincselik, illetve lekötözik a kezüket. A táborokban hiányzik minden, így a megfelelő orvosi ellátás és a fűtés is – tudósít a Tages-Anzeiger.
A 90 állam civil szervezeteit tömörítő Menekültügy Tanács a többi közt az UNHCR-től, valamint bírósági ítéletekből szerezte adatait. Márpedig ha igaz, amit a dokumentum tartalmaz, akkor a magyar fél nem csak a dublini megállapodást, hanem az emberi jogokat is naponta megszegi. A jobboldali-populista kormány kampányokkal félelmet kelt a muzulmánokkal szemben, viszont egyre népszerűbb a migránsok elleni kemény fellépés miatt. Svájcban a bíróságok most arra várnak, hogy miként foglal állást a magyar helyzet ügyében az illetékes államtitkárság, illetve valamelyik európai bíróság.
A francia Le Monde szerkesztőségi cikke úgy látja, hogy Európa történelmi pillanatot él át a menekültválság miatt: kezd szétesni. Lehet, hogy még kap egy kis haladékot, mielőtt rámegy a mostani helyzetre, de képtelen megújulni, amit csak megpecsétel, hogy nincsenek nagy formátumú politikusai. A tagok nem képesek és nem is akarnak együttműködni. A 28-ak alkalmatlanná váltak a közös fellépésre, leszámítva a belső piacot.
A menekültek tragédiája politikailag szétverte az európaiakat, a kontinens keleti fele semmi szükségét nem érzi a szolidaritás közös akciójának. A visegrádiak nem érzik, hogy bármennyire is érintettek lennének az ügyben. De a dráma jogilag is szétzúzza a népeket: a legfelső szinten hozott döntéseket szemérmetlenül megszegik olyan államok, amelyek úgy gondolják, hogy semmire nem kötelezi őket a saját aláírásuk.
A hatalmas áradat láttán terjed a pánik. Az országok sorjában felfüggesztik Schengent. Nem tartják meg a kvótákat. Az osztrákok külön megállapodást kötöttek 9 balkáni állammal Görögország elszigetelésére, mintha az unió nem is léteznék. Orbán Viktor népszavazást akar tartani a menekültek áttelepítéséről. Azt mondja, a tét az, hogy fennmarad-e az ország kulturális, vallási és etnikai jellege. Szóval már megint a civakodó, viszálykodó nemzeti reflexek.
Mint egykor, a régi Európában.
Az egyre erősödő európai feszültség mutatja, hogy miért is van szükség az unióra, és mivel a tagállamok között ismét a régi sérelmek bukkannak fel, arra is emlékezni kell, hogy az ilyen viszályok legvalószínűbb következménye egykor a háború volt – olvasható a The Guardianben. Napjainkban a borúlátóak azt állítják, hogy az EU hamarosan a történelem szemétdombjára kerül, a hiányosságai miatt a szemünk láttára esik szét.
Ám van egy ezzel ellentétes olvasat is: vélhetően még soha nem volt nagyobb szükség szervezetre, hiszen növekszik a feszültség és Brüsszel a legmegfelelőbb keret arra, hogy a tagok ne ellenségként tekintsenek egymásra. Egyértelmű tanulság, hogy a közösség nem számolta fel a nemzetállamot, persze nem is akarta. Ez azért fontos, mert a legtöbb európai a nemzetállamot tekinti viszonyítási pontnak, amikor meghatározza a saját identitását.
Az „egyre szorosabb unió” mindig is utalt a népek Európájára, soha nem jelentette azt, hogy megszűnnének az államok. Szóval nyugodtak lehetnek mindazok, akik aggódnak a föderális földrész víziója miatt.
Az EU még mindig a legjobb eszköz ahhoz, hogy az ellentéteket párbeszéddel rendezzék. Azon alapszik, hogy lehet és kell is keresni az egyetértést, együtt kell működni, ahelyett, hogy bebújnánk cseppet sem biztonságos nemzeti barakkjainkba. Nem könnyű, de még mindig jobb, mint az alternatívák. Európa nem akarja eldönteni, hogy kinek van igaza. De amikor rosszra fordulnak a dolgok, a felelősség általában megoszlik. Pl. nem kétséges, hogy a menekültek ügyében egyedül Merkel tartott ki a kontinens humanitárius kötelezettségei mellett. Ám hibázott, amikor egyoldalúan belevágott a nyitott kapuk politikájába.
(A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
