Hol van már az idő, amikor a fővárosba ingázók „alvó városának“ számított Dunaharaszti és térsége… Az utóbbi esztendőkben szépen gyarapodó települések lakói a jelek szerint mindig is becsülték természeti kincseiket, és ápolták-ápolják a sokféle gyökerű őseiktől örökbe kapott kulturális javakat. A lokálpatrioták lelkesedése így aztán jó hátországként erősítette az önkormányzatok és a civil egyesületek törekvéseit, melyeknek eredményeként elkezdődhetett a térség természeti rehabilitációja.
A 24. órában láttak munkához, amelynek célja a Ráckevei-(Soroksári-) Duna-ág vízminőségének javítása. Miután ugyanis jó száz évvel ezelőtt zsilipekkel lezárták az 58 km-es Duna-szakaszt, az „állóvíz jellegű folyam “ (ahogy a szakemberek jellemzik a folyószakaszt) nem tisztult természetes módon. Ráadásul sokáig ide érkezett a dél-pesti iparvidék víze is. A kotrások elkezdődtek, s máris érzékelhető a javulás. Szigetcséptől délre már lehet fürdeni a holtágban, így a kedvelt üdülőfaluban, Szigetszentmártonban is, ahol a kiépített, parkosított strandon rendszeresen ellenőrzik a vízminőséget. Jó eséllyel fennmarad a Dunaharaszti és Taksony közötti védett folyószakasz élővilága is, az Európában egyedülálló úszóláppal együtt. A tisztább víznek bizonyára a horgászok és az evezősök is örülnek. S aki a fővároshoz közelebb eső részen szeretne elmerülni a habokban, Dunaharasztiban az Universum Üdülőközpont 15 hektáros taván megteheti, sőt: vízisí-szenvedélyének is hódolhat.
Talán visszatér még a „boldog békeidő“, a 19. század végének hangulata, amikor a fővárosi polgárság üdülőhelyül választotta a települést…
Egykori fényében pompázik a felújított Laffert-kúria, a 18. századi nepomuki Szent János szobor a református templom új parkjának ékessége. Érdemes sétát tenni a Kegyeleti parkban is. A szomszédos Taksonyban a templomot körülölelő liget emlékműveivel, szobraival elmélkedésre, pihenésre invitál. A zenepavilonban pedig nyári estéken koncerteket rendeznek, s ez alkalmat kínál arra is, hogy a helyiek és idelátogatók találkozzanak-ismerkedjenek egymással.
A Csepel-sziget történelmünk legendás vidéke, honfoglaló őseink emlékét helységnevek is őrzik. A taksonyiak például büszkén viselik Árpád unokájának nevét – miközben a lakosság fele németajkú. Ráckevén erős az Árpád-kultusz – jóllehet, szép számban élnek ott németek és szerbek. Szigethalmon pedig időutazást tehetünk az autentikusan kialakított középkori faluban. Az Emese Park neve angol betűszóként értelmezve azt a gondolatot fejezi ki, hogy eleink a velük élő népekkel közösen teremtettek élhető világot – így példáit látjuk itt annak is, milyen erősen hatottak egymásra e népek kultúrái. Napjainkban sincs ez másként. A Ráckevei Duna-ág mentén századok óta élnek együtt magyarok, németek, szlávok… A törökvész után betelepült svábok emlékeiket Dunaharasztiban a Német Nemzetiségi Tájház (svábház) őrzi, amely nem pusztán múzeum, hanem hagyományápoló csoportokat befogadó közösségi ház is.
A ráckeveiek a legbüszkébb lokálpatrióták; városukat „kis Velenceként“ emlegetik. Mátyás-korabeli pravoszláv templomuk ritkaság, ez Magyarország egyetlen gótikus szerb temploma. E kis ékszerdoboz szépsége a különböző stílusok sajátos harmóniájában rejlik: a gótikus falakat archaikus falfestmények díszítik, de mellettük szépen megfér a barokk ikonosztáz. A számos ráckevei nevezetesség közül emeljük ki még az 1702-ben épült Savoyai kastélyt. Az osztrák főhercegi család egykori nyári lakhelye most konferenciaközpont, étterem és szálloda. Szemben, a folyó túloldalán pedig a római fürdőkultúra hagyományait kelti életre egy négy csillagos wellness-hotel, melynek programkínálatában dunai sétahajózás is szerepel.
Hasznos információk:
dunaharaszti.hu,
svabhaz.hu,
rackeve.hu,
emesepark.hu,
taksony.hu
A főváros közelében található települések autóval, hévvel, vasúton elérhetők.
