A világot átformáló eseményekről szóló beszámolók, riportok, történelemkönyvek ritkán ejtenek szót növényekről – kiváltképp azokról nem, amelyek közvetlenül, alapvetően megváltoztatták volna az emberi históriát. Pedig a forradalmak, háborúk, népvándorlások hátterében nemegyszer az élelmiszerhiány, az értékes növények birtoklásáért vívott küzdelem állt és áll.
A Kossuth Kiadó könyvének szerzője, Bill Laws (eddig 15 könyve jelent meg húsznál több kiadásban) arra vállalkozott, hogy ötven növény példáján mutassa be: nemcsak népfelkelések, forradalmak képesek megrengetni a világot, hanem „a Föld díszruhája” is. A kávétól a búzáig, a teától a mákig több mint négy tucat növényt választott ki bolygónk csaknem 300 ezer növénye közül, hogy bemutassa őshazáját, elterjedését és történetét. Az ismeretterjesztő kötet egyaránt ajánlható a botanika és a történelem szerelmeseinek. Hiszen a többi között olvashatunk arról, hogy miként terjedt el alapvető élelmiszerként a búza, burgonya, káposzta; kik fedezték fel a teát, vagy a kakaócserjét, s hogy mindez milyen bonyodalmakkal járt.
A fordítók (Molnár V. Attila és Papp Mária) munkáját nemcsak a remek magyarítás minősíti, hanem az is, hogy gondoskodtak a hazai vonatkozásokról, s ezek a szerves kiegészítések megerősítik, gazdagítják ismereteinket. Nem csupán azt tudhatjuk meg, miért sírunk hagymaszeletelés közben, hanem azt is, hogy miért vált honossá ez a növény éppen Makó környékén.
A természet meghódításának részeként az emberiség „meghódította” a növényeket. A kenderből kötél, textília, az árpából és komlóból sör, a szőlőből bor, a búzából kenyér lett. És ha nem volt elég kenyér, kitört a forradalom – Franciaországban a 18. század végén. A dél-amerikai drogbárók ellen vívott harcnak, vagy az afganisztáni háborúnak is van köze a növényekhez – a kokacserjéhez és a mákhoz. (Utóbbi nemcsak kábítószer-, hanem gyógyszer-alapanyag.)
Bill Laws élvezetes, tömör stílusban, csupán néhány oldalon foglalkozik egy-egy „sorsfordító” növénnyel, s bár az olvasó rendelkezik jó néhány, az alapműveltséghez tartozó ismerettel, nem árt a felfrissítésük. Ma már tudjuk, hogy a dohány közvetlenül okolható a tüdőrák kialakulásáért, de rácsodálkozunk az információra: hatalmas erőfeszítésekre volt szükség a 19–20. században a szivarozás, cigarettázás népszerűsítéséhez. Az sem közismert, hogy rizstermeléssel már a 18. század végén próbálkoztak Magyarországon, és hogy a közhiedelemmel ellentétben: nem Kínában terem belőle a legtöbb. Napjainkban Latin-Amerika adja a világ rizstermelésének háromnegyedét! És ki tudja, hogy mennyi eperlevél szükséges egy női hernyóselyemblúz elkészítéséhez? A helyes válasz: négy tonna.
A növények nemcsak alakítani képesek az emberi történelmet, hanem ünnepek, társadalmi események formájában keretbe foglalják a mindennapokat. Az aratóünnepek, szüretek, a kukoricamorzsolás időszaka a mesemondás, a tánc és zene ihletői. De növények, virágok ihlették meg a képzőművészek garmadát is – elég, ha a számtalan „csendéletre” gondolunk. S az is magától értetődő, hogy a piktorok felhasznált festékje is növényi alapanyagot (például indigót, növényi termésből sajtolt olajat) tartalmaz(ott). Bútorok, szőnyegek, hangszerek, illatszerek, tüzelőanyagok, építmények, élelmiszerek – megannyi fa, virág, cserje volt „előző életében”. Növények nélkül még lélegezni sem tudnánk, hiszen a fotoszintézis révén oxigént juttatnak a levegőbe. Jobban kellene vigyáznunk rájuk, hiszen ha rosszul gazdálkodunk velük, azt az egész földgolyó, az egész emberi civilizáció megsínyli. Az
Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet arra figyelmeztet, hogy gazdálkodjunk helyesen a természet kincseivel. A Kossuth Kiadó ismét egy élvezetes, hiteles, ismeretgazdagító művel kedveskedik olvasóinak.
Bill Laws: Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet
Kossuth Kiadó, 2012, 224 oldal
ISBN: 9789630966641
