Súlyos pénzügyi veszély fenyegeti a magyar gazdaságot az idén

Magyarország gazdasága számára 2025-ben nem Trump vámpolitikája vagy az európai gazdasági növekedés lassulása a legnagyobb kockázat, hanem a globális hozamemelkedés, ami hatással lehet az ország pénzügyi feltételeire és a befektetői bizalomra. A dollár várhatóan erős marad. Az elemzők további emelkedési potenciált látnak az USD/HUF árfolyamban, és 2025 közepére a 420-as szintet célozzák meg. Az euró/forint tekintetében szintén emelkedésre számítanak, az év közepére a cél 425 Ft/euró.

A pénzügyi világpiac felkészült egy lehetséges 2025-i valutaháborúra, amit az a félelem vezérel, hogy Kína leértékeli a nemzeti valutáját, a jüant – válaszul az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi feszültségek növekedésére. Egy ilyen lépés – különösen Ázsiában – a tizenöt évvel ezelőtti devizahiteles zavarokra emlékeztető leértékelési hullámot indíthat el. Az iBanFirst elemzői azonban megkérdőjelezik ezt a konszenzust, és azt állítják, hogy valószínűtlen a jüan erőteljes leértékelődése. Ehelyett Magyarország számára 2025-ben a legégetőbb kockázat a költségvetés további romlása a nemzetközi kötvényhozamok emelkedése közepette, ami egyaránt látványos hatással lehet az ország gazdasági stabilitására és a befektetői bizalomra.

A szeptemberi óriási FED (—> Federal Reserve System/Szövetségi Tartalék-rendszer – az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszere)  -kamatcsökkentés óta a 30 éves amerikai kötvényhozamok +40 bázisponttal emelkedtek. A kötvényhozamok 2024 szeptembere óta tartó emelkedése nem elsősorban Trump „reflációs” (—> a gazdasági növekedés költségvetési intézkedésekkel történő ösztönzése) politikájának köszönhető, ahogy azt egyes elemzők feltételezik. Ehelyett az emelkedés annak az eredménye, hogy a piacok már nem várnak gyors kamatcsökkentést a FED-től, mivel a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult. A magasabb hozamok hatással vannak a globális pénzügyi feltételekre, és világszerte növelik a hitelfelvételi költségeket.

Ezáltal a törékeny költségvetéssel küszködő országok, mint például Magyarország, nagyobb befektetői ellenőrzés alá kerülnek. A külső adósság a feltörekvő országokban a legmagasabb, eléri a bruttó hazai termék (tehát a GDP) másfélszeresét, ami duplája – például – a csehországinak vagy a chileinek. Ráadásul kétséges a fenntarthatósága. Ilyen súlyos külső adósságteher mellett, aligha kell mondanunk, hogy Magyarország nagyon érzékeny a nemzetközi tőkeköltségek bármilyen emelkedésére. Pániküzemmód még nincs, de a magyar piac folyamatos bizonytalan pénzügyi helyzete mindenképpen figyelmeztetés a döntéshozók számára: ideje csökkenteni az adósságot!

A jó hír egyelőre az, hogy a devizapiac még immunisnak látszik a növekvő politikai kockázatok és a költségvetési aggodalmak iránt. 

Ami a dollár/forint- és az euró/dollár-párost illeti, a tőkebeáramlás most az árfolyamokat meghatározó tényező. Tavaly november óta az amerikai pénzügyi piacokra – főként a részvényekbe – beáramló tőke 140 milliárd dollárra ugrott. Ugyanakkor az európai piacokról ennek mintegy tizede távozott. A befektetők a magasabb hozam és az alacsonyabb kockázat miatt az amerikai részvénypiacot részesítik előnyben, ami a dollár árfolyamát felfelé hajtja. A dollár jelenleg 9%-kal túlértékelt a főbb valutatársaival szemben és az idén e szint közelében maradhat. 

A dollár/forint keresztárfolyama kerek egy év óta 12%-kal emelkedett. Az elemzők további növekedési lehetőséggel számolnak, és az év közepére a 420 Ft/dollár célt tűzték ki.

Az euró/forint árfolyam szintén emelkedni fog, az év közepére (minden bizonnyal) 425 forintba fog kerülni 1 euró. Az euró/dollár esetében az elemzők ezekre a hetekre 1,0350-es mélypontot jósolnak, majd az év hátralévő részében 1,05–1,10 között stabilizálódik. Az erős dollárkörnyezet várhatóan továbbra is fennmarad.