A 40 éve Szentendrén élő Török Katalin négy évig dolgozott a Szentendre és legendás festői című kötetén, amely a gazdasági válság miatti anyagi nehézségek miatt sokáig nem jelenhetett meg. Most végre azok is kézbe vehetik, akik kilencrészes előadássorozaton már megismerhették a tartalmát.
A városhoz az 1880-as évektől az 1960-as évek végéig sok szállal kötődő híres festők életét bemutató, kilenc fejezetből álló kötet címében az „és” szócska arra hívja fel a figyelmet, hogy benne a képzőművészetről és magáról a városról egyszerre van szó. Az ékszerdoboz-városka ugyanis múzsa és a modell, a „legendás” szó pedig arra utal, hogy nem mindenki szerepel benne, csak 40 festő és 40 kortárs. Olyanok, akiktől egyes szám első személyben megmaradt bármilyen papírra vetett dokumentum: napló, levél, visszaemlékezés, önéletírás, interjú, illetve a kortársaiktól (rokonok, feleségek, szerelmek, barátok, művész kollégák, írók, költők: Vas István, Kassák, és hozzájuk hasonlók), akik ugyancsak saját szavaikkal írták le a találkozásaikat, élményeiket, kapcsolataikat ezekkel a művészekkel. Ettől nagyon élő, személyes, más megközelítésű a téma, mint ahogy általában megszokott.
Nyolc évtizedeet ölel át ez a vizsgálat: dr. Török Katalin az 1880-as évekkel, Ferenczy Károllyal kezdődi és az 1960-as évek végéig vizsgálja a témát. Ferenczy nemcsak a XX. századi magyar festészetben töltött be vezető szerepet, de a szentendrei képzőművészetnek is ő volt az első nagy zászlóvivője. Rajta kívül csak Jankó Jánosról tudjuk, hogy ott élt egy rövid ideig, meg voltak az ikonfestők, de őket (helytelenül!) nem szokás a szentendrei festőkhöz sorolni.
A művésztelep az 1920-as évek második felében alakult meg, közben folyamatosan jöttek festők, de olyan mély nyomot; mint amit a művésztelep, és az azt követő évtizedek hoztak Szentendre életébe, nem hagytak ott. Kmetty, Perlrott, Apáti Abrakovics, Gráber Margit, Boromisza Tibor,Erdei Viktor, Fényes Adolf már megfordult a városban a 20-as évek előtt is.
Szentendrén a művésztelep megalakulása négy évig tartott. 1926 volt az első nyár, amit itt töltöttek az alkotók, és 1929-ben nyílt meg hivatalosan a nyári festőiskola, ahol vendégeket, tanítványokat is fogadtak.Réti Istvánnyolc tanítványa, aki egyszerre végzett és szeretett volna együtt maradni, jött ki Szentendrére egy véletlen folytán. Az akkori polgármester, dr. Starzsinszky László azon törte a fejét, mivel lehetne a várost fellendíteni? Így vetődött fel az ötlet, hogy fiatal festőket hozzanak a településre.
Hat évvel vagyunk Trianon és nyolc évvel az I. világháború befejezése után, mindenki kereste a lehetőséget a gyarapodásra, ugyanakkor Nagybánya elvesztését is – nyíltan kimondva – Szentendrével kívánták pótolni. Ez a három szál együttesen hozta létre a lehetőséget és tartotta egyben mindmáig a Szentendrei (Régi) Művésztelepet, persze hullámzó intenzitással és kvalitással.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy már a 30-as években több, ma meg sokkal több „telepen kívüli” művész is élt és dolgozott a városban és környékén, pl. Vajda, Ámos, Kornis, Bálint, Szántó Piroska. Létrehozták 1928-ban a Szentendrei Festők Társaságát, ott volt a telep, amely szabadiskolát működtetett. Mint kollektíva, sokkal nagyobb volt az ismertsége. Ma tucatnyi műterem van a Régi Művésztelepen, és van már egy új is, ugyanakkor a városban csaknem 150 festő, szobrász, és iparművész él.
A szentendrei festészet hőskorának az 1929–39 közötti évtized tekinthető. A kötet összeállítója, lévén társadalomtörténész és magángaléria-tulajdonos is egy személyben, „bedolgozta magát” a szentendrei képzőművészetbe, így egész más a háttere, a látásmódja, mint egy művészettörténésznek. Akiket most megjelent könyvében megszólaltat, többségben gyönyörűen ír, és talán hitelesebb is, meg amit a művész magáról, a vívódásairól mond, mint amit a művészettörténészek róluk mondanak.
Ez is újszerű lehet azoknak, akik kézbe veszik a kötetet, mert Török Katalin nem műtárgyakat elemez, hanem rengeteg ismeretet közvetít a városról, az alkotókról, a témáról. Így a lokálpatriótáknak és a Szentendre várost és művészetét országszerte kedvelő érdeklődőknek egyaránt szeretettel ajánlom a figyelmébe.