A szerb kormányfő elítélte a magyar határon épülő kerítést és a náci haláltáborokhoz hasonlította – tudósít a New York Times/Fox News/AP. Aleksandar Vučić rámutatott: valakinek csak rá kell kapcsolnia az áramot a szögesdrótra, hogy bevégezze a munkát. A politikus, aki az egyik belgrádi parkban táborozó menekülteket keresett fel, közölte azt is, hogy országa nem emel ilyen falakat a határain, habár elárasztják a migránsok. (A Le Monde honlapja másfél perces riportfilmet közöl a látogatásról. Ez a tudósítás is azt idézi Vučićtól, hogy ők nem terveznek semmiféle kerítést vagy hasonlót, hanem jó emberekként kezelik a menekülőket. A politikus egyébként elbeszélgetett több külföldivel, majd gyerekekkel fényképezkedett.) 

Az Europe Online Magazine hírportál azt is idézi a szerb miniszterelnöktől, hogy az uniónak reagálnia kellene a magyar kerítésre. Mint kifejtette, az EU-nak nem lett volna szabad elfordítania a fejét attól, hogy szögesdrótot emelnek, mégis becsukta a szemét. A jelentés azonban megjegyzi, hogy az illetékes brüsszeli biztos a múlt héten bírálta Magyarországot a határzár miatt, mondván, hogy a Bizottság nem támogatja kerítések felhúzását, ellenben arra bátorítja a tagállamokat, hogy alkalmazzanak alternatív megoldásokat. Vučić egyébként arra is kitért, hogy országa menekülttábort létesít a sok ezer embernek, aki Nyugat-Európába akar eljutni. A szállás háromezer személyt fogad majd be, és még a tél vége előtt elkészül.

A menekültválság szembefordítja egymással az unió nyugati és keleti tagjait, utóbbiak nem kérnek a terhek egyenletesebb elosztásából – szögezi le a Wall Street Journal. A legújabb, hogy Szlovákia nem hajlandó muzulmánokat befogadni, és ez csak egy példa arra, hogy az emberáradat kikezdi a multikulturalizmus európai eszményét, továbbá vitát gerjeszt az integráció értelméről és a közös értékekről. Közép-Európa és a Baltikum politikusai, akiknek választói nincsenek hozzászokva a bevándorlókhoz, azzal érvelnek, hogy itt a Nyugat problémájáról van szó.  A parázsló viszályt súlyosbítja Brüsszel kvótaterve és így Keleten most megerősödve érzik magukat Európa-ellenes politikusok, jóllehet országaik korábban az orosz uralom megszüntetése érdekében szorosabb kapcsolatokat szorgalmaztak a közösségen belül…

Az európai migránsproblémát hatalmas erők szülték a földrész szomszédságában: háború, egy sor működésképtelen állam és gazdaság, valamint az ember vágya valami jobbra – írja vezércikkében a Financial Times. A minderre adott válasz azonban kicsinyes és nincs összehangolva a kontinensen. Amit pl. Cameron művel Calais kapcsán, az a legsilányabb látványpolitizálás. Ám nem csak a brit kormányfőnek, az EU-nak sincs elképzelése arról, hogy mit is kellene tenni. Pedig európai keretekben kellene megoldani a menekültek elosztását, a kérelmek feldolgozását, a lehetőségek megteremtését, mármint hogy legális úton is el lehessen jutni a közösségbe….

…Kétféle értelemben is távlatra van szükség: ott kell kezdeni, hogy az 500 milliós összlakossághoz képest egyáltalán nem elsöprő az áradat. Azonkívül messzebbre kell tekinteni, hiszen itt az igazi gond szerkezeti jellegű: mindaddig, amíg káosz uralkodik Európa közelében, addig az emberek az életüket is kockára teszik, hogy bejussanak az öreg kontinensre. A megoldást a válság forrásánál kell megtalálni. Senki sem gondolhatja, hogy Brüsszel majd békét teremt Szíriában vagy elviszi a jólétet Afrika Szarvára. Ám egy ekkora kereskedelmi tömbnek, ilyen sok diplomáciai tapasztalattal, nincs mentsége a passzivitásra. Franciaország és Nagy-Britannia pl. a két legerősebb európai katonai hatalomként létrehozhatna valamiféle rendhez hasonló állapotot a legközelebbi válságövezetekben. Az EU mindig arról beszél, hogy jó értelemben kíván élni puha befolyásával, vagyis a békés, szabályokon alapuló példa civilizációs hatásával. Ám a környező térségek súlyos helyzete egyre inkább üressé teszi az ilyen nyilatkozatokat.