Szaporodnak a halállal végződő élettársi, házastársi civódások. A házon kívül elvadult világ bekéredzkedik az ajtón. Az egyik feleséget még csupán kilógatják az ablakon, a másikat már agyonverik, megfojtják. Adósok az asszonyok sem maradnak. Kést rántanak, bérgyilkost keresnek, olykor szexszel fizetnek. A viták befejezése, lezárása rendőrségi ügy: a megfélemlítettek zokognak, a megöltek hallgatnak. Szerelemről, gyengédségről, megértésről már szó sincs. A történeteket az erőszak írja, az utolsó fejezetet az ítélkező bíró diktálja.
Milliók kárhoztatnak betegséget, orvost, öregséget, balszerencsét, mert elveszítik párjukat. A halál még a legszorosabban tartott kézből is képes kiszakítani áldozatát. A szeretet nem visszatartó erő, megléte csupán a fájdalmat növeli.
Igazságtalan az élet, valaki könnyen dobja el, könnyen veszi el azt, amihez mások mindennél jobban ragaszkodnának. Tanulságnak, fellebbezésnek nincs helye. Csak a beletörődésnek.
