Jó páran hasznot húztak a zsíros állami szerződésekből vagy abból, hogy a központi döntések monopolhelyzetet teremtettek. A sajtóban a lojális szerkesztőségek kapják a kormányreklámok oroszlánrészét. A média által nyújtott támogatás nagy szerepet játszott a Fidesz legutóbbi, földcsuszamlásszerű győzelmében.

Jórészt még most sem világos, hogy miért fordult egymás ellen Simicska és Orbán, de azóta a hatalom lépéseket tesz, hogy megőrizze uralmát a sajtóban, 2018-ra készülődve. A TV2-ért vívott küzdelemben lépett a színre Andy Vajna, aki a vásárláshoz kölcsönt kapott az egyébként a kivitel támogatására szolgáló Eximbanktól.

A Közép-európai Egyetem egyik kutatója úgy látja, hogy a tranzakció fordulópont volt a sajtópiac átrendezésében. A csatorna tavaly az állami reklámok csaknem ötödét kapta, négyszer annyit, mint legközelebbi vetélytársa. Ugyanakkor az egykor Orbán legbizalmasabb embere, a Simicska kezében lévő Magyar Nemzet két év alatt az addiginál több mint 80%-kal kevesebb közpénzhez jutott a hirdetések után. Az üzletember eladta a Class FM rádiót, amelynek új, amerikai tulajdonosa azt mondja, a média átszervezése nagy hatással lesz majd a választások kimenetelére.

És akkor még ott van Spéder Zoltán viszálya Orbánnal, aminek alighanem az lesz a folyománya, hogy el kell adnia a magyar internetes újságírás egykori nagyágyúját, az Index portált. Szakmai körökben azzal is számolnak, hogy hamarosan új kézbe kerül a Népszabadság tulajdonoscége is, mert a jelek szerint a Fidesz így vagy úgy, de minden fontos szerkesztőséget ellenőrizni akar.

Andy Vajna viszont úgy látja, hogy Európán belül a magyar sajtó a legszabadabb. 

Az egyik neves amerikai politikai elemző intézet vezetője szerint a világ leggazdagabb országai kibújnak a felelősség alól, amikor a menekültek megsegítéséről van szó. Ian Bremmer, az Eurasia Csoport első embere a Time magazinban írt cikkében rámutat: a tavalyi, jó egymilliós hullám után kerítést építettek az olyan balkáni államok, mint Magyarország. A kétségbeesett európai vezetők pedig egyezséget ütöttek nyélbe Törökországgal. A bevándorlás, egészen pontosan az EU keleti feléről érkezett vendégmunkások jelenléte, nagy valószínűséggel hozzájárult a brit népszavazás eredményéhez. De tapasztalható ellenállás a migránsokkal szemben Japánban is, az Egyesült Államokban pedig Trump a kampány sarokkövének tekinti, hogy el-, illetve kiutasítsa a nem kívánatos idegeneket.

Ám tavaly az Obama-kormányzat is csupán 70 ezer menekültet fogadott be, míg Európa jó egymilliót. Pedig bőven lenne menedék a világ földönfutói számára, csak éppen a félelem oktalanul felerősödött a legtehetősebb államokban. Az USA, Kína, Japán, Német-, Franciaország és Nagy-Britannia a világgazdaság több mint felét adja, ám csupán 2,1 millió migránsnak nyújt menedéket. Miközben a világban nagyjából 200 millió ilyen ember van és a nemzetközi egyezményeken, illetve a hazai törvényeken túlmenően erkölcsi kötelesség is lenne támogatni őket. A földkerekség leggazdagabb nemzetei éppen e felelősségükben mondanak csődöt. 

Az osztrák kormány jogilag kétes eszközzel igyekszik érvényt szerezni a menekültek számára megszabott 37 500-as felső határnak – olvasható a Neue Zürcher Zeitungban. Ehhez ugyanis hatályon kívül kellene helyeznie a menedékjogot, ráadásul a siker attól is függ, hogy Magyarország hajlandó-e visszavenni mindazokat, akiknek belépését Ausztria a határon megtagadja. Az idén eddig 24 ezer menedékkérelem ügyében kezdődött eljárás, de a szám pár ezerrel még magasabb lesz, ha nem sikerül visszaküldeni azokat, akik menekültként másutt léptek először az unió területére.

A koalíción belül még vita van a szükséghelyzet bevezetéséről, de Kern kancellár már jelezte, hogy szó lehet a vonatkozó döntés elfogadásáról, ha sikerül elhárítani a jogi aggályokat és meg tudnak állapodni a szomszédokkal. Utóbbi főleg Magyarországra vonatkozik, ám az Orbán-kabinet továbbra is élesen elzárkózik attól, hogy visszavegye mindazokat, akik nálunk regisztráltak. Arra hivatkozik, hogy a hullámot Berlin és Bécs keltette az „Isten hozott!”-kultúrájával.

A migránsok adatait már Görögországban fel kellett volna venni. Nehéz elképzelni azt is, hogy Budapest legalább az osztrák határról visszafordítandó embereket befogadná. Viszont ha nincs kétoldalú egyezség, akkor ugyanolyan táborok alakulhatnak ki, mint Röszkénél vagy Tompánál.

A német közszolgálati rádió, a Deutschlandfunk szerint a Sziget több mint zenei fesztivál és bár már nem egyszer kivívta a magyar politikusok rosszallását, a szervezők jóvoltából az idén a menekültek lettek a rendezvény egyik fő témája.

Ugyanott, az amerikai és a francia nagykövet jelenlétében számolt be a Transparency International arról, hogy a magyar fiatalok 80%-a korruptnak tartja az országot. Tény az, hogy Magyarország mintaszerű kleptokráciává vált. Orbán Viktor azért, hogy elterelje a figyelmet, október elején népszavazást tart, amelynek az a rendeltetése, hogy sugallja: Brüsszel illegális és bűnöző menekülteket kényszerít a magyarokra.

A Sziget gazdái azonban már a most zajló nagyszabású politikai kampány előtt elhatározták, hogy foglalkoznak a migrációval. Nem kívánnak politizálni, de jelezni akarták, hogy ami ma idehaza történik, azzal nem okvetlenül értenek egyet. Ezért tartják fontosnak, hogy beszéljenek róla. Egyébiránt mostanában mifelénk óvatosságot tapasztalni, amikor a hatalmat kell bírálni. Csakhogy a Sziget a liberális hangulatra és a véleményszabadságra épül. Ez önmagában is kellő állásfoglalás. Ám ha a vendégek elsősorban szórakozni szeretnének is, az mindenképpen kellemesebb, mint azok az unióellenes, nacionalista szalagcímek, amelyek egyébként érkeznek az idén nyáron Magyarországról.