David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete felszólította a magyar külügyminisztert az X közösségi hálón, hogy beszéljen ugyanolyan egyértelműen arról, ki viseli a felelősséget a magyar kisebbségeket ért ukrajnai támadásért, mint amilyen egyértelműen kritizálja a szövetségeseit és gúnyolódik az Egyesült Államok elnökén.
Szijjártó az utóbbi időben a Facebookon – gyakorlatilag naponta – Trump november 5-i győzelme óta „az amerikai és az európai háborúpárti politikai elitről” ír és beszél, akit felelősnek tart az Ukrajnában kialakult helyzetért. Alapvetően a nagy hatótávolságú amerikai rakéták orosz területen történő bevetésének lehetősége okán. Újra és újra tiltakozik a jelenlegi magyar külügyminiszter az Oroszország elleni következő szankciós csomag ellen, amiben a nukleáris iparágat is érintő büntető intézkedések is benne vannak.
Ezzel egyidejűleg – Orbán Viktorral együtt – a harmadik világháborút vizionáló, fenyegető retorikával tereli el a figyelmet arról, hogy számítógépes bűnözők megtámadták a magyar Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) komputeres rendszerét, a hekkerek titkosították a beszerzésekre vonatkozó fájlokat, és ötmillió dolláros váltságdíjat követelnek a feloldásukért.
Hál’istennek, lassan véget ér a magyar uniós elnökség címmel írt véleménycikket az Euronews–ban Daniel Freund, az Orbán-kormány kérlelhetetlen kritikusa, német zöldpárti képviselő. Freund abban reménykedett az elnökségi szimbólumként kezelt Rubik-kocka bemutatásakor, hogy a magyar kormány együttműködő lesz, de ez mind máig nem következett be – szögezi le az uniós parlamenti képviselő. Egy elnökség akkor végzi jól a munkáját, ha szép csöndben, szinte láthatatlanul levezényli a rendezvényeket, üléseket és teljesíti feladatát. Ezzel szemben a tisztségben soros magyar kormány időszaka botrányoktól volt hangos, zűrzavaros, provokatív – középpontban Orbánnal. Az uniós ügyek helyett minden róla és csak róla szólt. Az ügyeket előre mozdító intézkedések nem történtek, az Európai Parlamentben semminemű fontos ügyet sem fogadtak el.
Ebből következően Daniel Freund szinte biztosra veszi, hogy az utolsó, decemberi elnökségi ülésen Orbán ismét megzsarolja az Európai Tanácsot, hogy a befagyasztott uniós forrásokat valahogy visszaszerezze.
Most számolt be a European Supermarket Magazine arról, hogy hároméves küzdelem után zöld utat adott a magyar gazdasági versenyhivatal (GVH) Jellinek Dánielnek, illetve a közös magyar–amerikai Indotek Groupnak Auchan-részvények vásárlásához. A cikk a folyamatokat összefüggésben láttatva ír arról, hogy a külföldi cégekre kivetett különadók, a hatósági árak természetesen tönkretették az Auchant is, akárcsak az általános, csaknem 27%-os infláció, amit tetézett az élelmiszerek 40%-os drágulása. Az ALDI-n kívül gyakorlatilag minden nagy élelmiszerlánc belerokkanni látszik. Az Auchannak 2021-ben 1,8 milliárd forintos vesztesége volt; 2020-ban még jó 8 milliárd forint nyereségről számolt be. A cég a nagy kereskedelmi láncok között a 3. helyre akarja felküzdeni magát a következő 5-6 évben, maga mögé utasítva a Spart, a Pennyt, az ALDI-t, a CBA-t, a Coopot és a Tescót. Ezt magyar termékek árusításával akarja elérni.
A 20 éve nálunk is működő, francia hátterű Auchan magyar kézbe jutása a kormányzati célok beteljesítésével jár, miután Orbánék minden, nagy, külföldi vállalkozást magyar tulajdonban akarnak tudni.
Az egyetlen, az orosz olajat finomító magyar cégcsoport, a MOL jelezte, hogy uniós források segítségével kész függetleníteni magát az orosz energiaimporttól – adja hírül a Politico. Mint ismeretes, az Európai Unió 2026 végéig adott haladékot Magyarországnak arra, hogy a többi között megszüntesse az orosz energiafüggőségét. Csakhogy Budapest a határidőt csak akkor tudja tartani, ha Brüsszel jó pár száz millió euróval kisegíti.
A Politico megjegyzi: a magyar kormány nem törte magát a függőség felszámolásért, sőt, mind nagyobb volumenű üzleteket kötött Putyinnal, miközben az összes többi tagállam nem csupán fokozatosan csökkentette függőségét az orosz energiapiactól, de teljesen fel is számolta.